Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2013. március 04.
Hamis pirulák a gyógyszeres szekrényben - Székely Krisztina - 2013. 02. 28. (42,43. oldal) - Figyelő

Évek óta folyamatosan nő az országba bekerülő hamis gyógyszerek száma, 2012-ben a NAV 1 206 000 pirulát foglalt le két nagyobb akciója során. Március elsejétől hazánkban is regisztrálni szükséges és nyilvánossá kell tenni a legálisan működő webpatikákat.

A Liszt Ferenc repülőtéren egymilliárd forint értékű szállítmányt állítottak meg, Indiából Magyarországon keresztül Ukrajnába próbálta továbbítani a feladó. Békéscsabán egy illegális webpatikát üzemeltető, hamis gyógyszereket csomagoló és ezekkel kereskedő házaspáron ütöttek rajta. A 206 ezer darab készítmény mellett a lakásban a csomagolásukhoz szükséges papírdobozokat, hamisított hologramos címkéket és magyar nyelvű használati utasításokat is talált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezek a felderítések fogyasztók százainak egészségét mentették meg a bizonytalan forrásból származó hamisítványoktól. A békéscsabai lakásban talált készítmények minősége, hatása, a gyártási körülmények sem voltak ismertek, nem azonosítható és nem ellenőrzött helyről származtak.

Évről évre nő az országba kerülő ilyen gyógyszerek száma, ennek egyik oka a fogyasztók tájékozatlansága vagy nemtörődömsége. A hamis patikaszerek vásárlása súlyos gazdasági károkat okoz az országnak és a gyártóknak. Tény, hogy a bizonytalan forrásból származó készítmények akár a gyógyszertári ár feléért is beszerezhetők az illegális webpatikákon keresztül, a piacon vagy utcai árusoktól. Ám a hamisítványban nem annyi a hatóanyag, vagy nem az, mint az eredeti gyógyszerben. A gyártásnál, tárolásnál költségminimalizálásra törekszenek, elképesztő higiéniai körülmények között állítják elő és tárolják a termékeket.

Szerencsés, akinek a hamis gyógyszeréből „csupán” a hatóanyagot hagyják ki, akinek viszont patkánymérget, rákkeltő anyagot vagy kábítószert kevernek a tablettájába, komolyabb egészségügyi problémákkal néz szembe. A hamisítók a legolcsóbb vegyszereket használják töltőanyagnak, színezéknek és ízesítőnek. E gyógyszerek alkalmazásakor számolni kell a várt hatás elmaradásával, a szennyezések vagy ki nem vizsgált hatóanya- gok okozta toxikózussal, mely esetleg csak jóval a gyógyszer bevétele után jelentkezik. Szélsőséges esetben a hamisítvány halált is okozhat.

A bizonytalan beszerzés helyett a patikákban kapható generikus gyógyszereket javasolják az orvosok annak, aki spórolni szeretne. Ezek a készítmények az eredeti, szabadalmi védettséggel már nem rendelkező hatóanyagot ugyanúgy tartalmazzák, de más, legálisan működő gyógyszergyár gyártja őket, más márkanéven.

2011-ben a világon a hamisítványok forgalmát 200 milliárd dollárra becsülték, ez jelentősen nagyobb volt, mint a heroiné és az ópiumé együttesen. Egyes fekete-afrikai, illetve délkelet-ázsiai országokban tízből csak két megvásárolt doboz valódi. A WHO adatai alapján az utóbbi években több mint 100 000 olyan haláleset történt, amely dokumentáltan hamis, rossz minőségű gyógyszerekre vezethető vissza.

Ma már nemcsak potencia- és izomtömeg-növelőket, valamint fogyasztószereket hamisítanak, hanem mindent, ami gazdaságilag megéri: az onkológiai szerektől az antibiotikumokig. Már nem csak piacokon vagy zugkereskedésekben lehet ezekkel találkozni, az észak-amerikai kórháztól a német patikáig is felbukkanhatnak hamisítványok. A korábban kábítószer-csempészetre szakosodott szervezett bűnözői csoportok a nagyobb haszon és a kevesebb rizikó reményében „iparágat” váltottak, és felhasználják bevált terjesztési útvonalaikat a hamis tabletták esetében is. Az így képződött haszon egy része tehát a terrorizmust táplálja.

 

Árulkodó jelek*

Csomagolás

–  Eredetitől eltérő minőségű a csomagolóanyag

–  Nincsen magyar nyelvű felirat a dobozon

–  Nincsen OGYI-T vagy EU-s engedélyszám a dobozon

–  Más a felirat a dobozon, a bliszteren, a tablettán

–  Nincsen Braille-írásos felirat a dobozon

–  A doboz színe, mintázata más, mint a megszokott

–  Nincs a dobozban magyar nyelvű betegtájékoztató

–  Rossz helyesírású szöveg található a dobozon

–  és a betegtájékoztatón

 

Tabletta

–  A gyógyszer szemmel láthatóan rossz minőségű

–  A tabletta széle töredezett

–  A tablettán rosszul olvasható a felirat

–  Elmosódott a felirat benyomatának éle

–  A készítménynek nem egységes a színe

–  A készítmény színe eltér a megszokottól

 

Tartalom

–  A készítmény íze eltér a megszokottól

–  A készítmény állaga eltér a megszokottól

–  A készítmény nem vagy eltérő arányban tartalmazza

–  az eredeti összetevőket

–  A készítmény az egészségre káros, akár mérgező

–  anyagokat tartalmaz

 

*A hamis gyógyszer nem azonos az eredeti készítménnyel: csomagolása, címkézése, megnevezése, összetétele, eredete, gyártója, hatása, származási országa vagy forgalmazója eltér az eredeti gyógyszerétől. Azonosítása sok esetben szinte lehetetlen. Ám vannak árulkodó jelek a hamisítvány felismerésében.Magyarországon a gyógyszertárak ellenőrzött úton, zárt rendszeren keresztül szerzik be készleteiket, az itt vásárolt készítmények minősége garantált. Főleg a szigorú előírásoknak köszönhetően eddig még nem találtak sem patikákban, sem kórházakban hamis gyógyszereket.

A 2013 júliusában hatályba lépő új büntető törvénykönyvben az Európa Tanács Medicrime egyezményével összhangban a hamis gyógyszerek gyártása, forgalmazása és értékesítése három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez egytől öt évig terjed, ha a cselekményt egészségügyi dolgozó vagy engedéllyel rendelkező forgalmazó követi el, továbbá, ha a szóban forgó hamis gyógyszer a felhasználók széles köre számára válik elérhetővé.

Tipikus esete ennek a világhálón értékesített hamis patikaszer. Jelenleg még meg lehet állítani ezt a folyamatot: a szigorúbb büntetés visszatartó erejű lehet a hamis gyógyszerekkel kereskedők számára. Jelenleg hazánkban a legnagyobb veszélyt az internetes rendelésekből származó, Indiában és Kínában előállított, postai csomagokban érkező hamisítványok jelentik. A neten rengeteg félrevezető, magyar nyelvű, patikaszert értékesítő oldal található, a hamisítványok pedig egyre megtévesztőbb külsejűek.

Kapaszkodót jelent az a gyógyszerhamisítás elleni EU-s irányelv, amely többek között kötelezi a tagállamokat, hogy regisztrálják és tegyék nyilvánossá az országban legálisan működő webpatikákat. Ez a szabályozás Magyarországon 2013. március 1-jén lép hatályba, az ÁNTSZ weboldalán már elérhető azon gyógyszertárak listája, amelyek értékesítésre jogosultak a világhálón. Ezeken kívül minden más – akár magyar nyelvű –, gyógyszert forgalmazó weboldal illegális. Márciusban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület lakossági kampányt indít, amelyben az illegális internetes portálról rendelt gyógyszerek veszélyességére hívja fel a figyelmet. A kampány többek között kitér arra, hogyan kerülhetők el a hamis készítmények, és hogy hová forduljon az, aki bizonytalan készítménye eredetével kapcsolatban.

 

A szerző Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője

A cikk a figyelo.hu oldalon!

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél