Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2021. március 10.
Hankó Zoltán: Az emberiség elleni vétek a koronavírus elleni vakcinák ellen hangolni a társadalmat - Kossuth Rádió

A Kossuth Rádió március 8-i "Jó reggelt, Magyarország!" című műsorában dr. Hankó Zoltánt a koronavírus elleni vakcinákrólkérdezték.

 

A teljes beszélgetés itt hallható:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2021-03-08_06-00-00&enddate=2021-03-08_09-10-00&ch=mr1 (6:35-től)

A beszélgetés leirata itt olvasható:

Hankó Zoltánt a Kossuth rádió „Jó reggelt Magyarország” c. műsorban március 8-án kérdezték. Riporter: Volf-Nagy Tünde. Az interjú leirata az alábbiakban olvasható.

Mv: Az emberiség elleni vétek a vakcinák ellen hangolni a társadalmat. Ezt mondta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke, aki itt van velünk a vonalban. Jó reggelt kívánok!

Hankó Zoltán, elnök, Magyar Gyógyszerészi Kamara: Kezeit csókolom, jó reggelt kívánok!

Mv: Elnök úr, több-e, jobb-e az Európai Gyógyszerügynökség, mint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet vizsgálata? Vagy mit csinálnak másképp?

Hankó Zoltán: Hát másként nem csinálnak praktikusan semmit. Ugyanúgy, ugyanolyan anyagból dolgozik az OGYÉI és az EMA is. És ugyanolyan elvek, ugyanolyan technológia mentén vizsgálják a hozzájuk engedélyezésre benyújtott gyógyszereknek és vakcináknak a megfelelőségét, jóságát. A kettő között, ha különbséget kell tenni, akkor az lényegében annyi, hogy az Európai Gyógyszerügynökség, ha egy gyógyszert, vagy egy vakcinát engedélyez, akkor ez az engedély az Unió összes tagállamára érvényes. Ugyanakkor, hogyha az OGYÉI és hát az összes többi Unión belüli tagország gyógyszerhatósága a saját nemzeti keretei között engedélyez egy gyógyszert vagy vakcinát, akkor értelemszerűen az a gyógyszer, illetve vakcina az adott tagállamban hozható csak forgalomba. Lényegében ennyi a különbség a kettő között.

Mv: Most mindenki azt kérdezi az oltásokkal kapcsolatban, hogy hogyan működik, vektor, vagy mRNS, hogy hol gyártották? Ennyire tudatosak voltunk eddig is a gyógyszerek vásárlásánál?

Hankó Zoltán: Engedje meg, hogy azt mondjam, én úgy érzem, hogy itt különféle megfontolások mentén, életérzések alapján mondják az emberek azt, hogy az egyik, vagy másik, vagy harmadik vakcina az, amelyik nekik jó, vagy amelyiket be szeretnék adatni. Nyilván akkor, amikor például egy gyógyszert választ valaki, és a különféle hasonló vagy azonos hatású gyógyszerek, például láz- vagy fájdalomcsillapítók közül választ, akkor azért mi tapasztalunk egyfajta márkahűséget. Tehát valaki megszokott egy gyógyszert, és ha egy mód van rá, akkor ahhoz ragaszkodik. De ez a sokfajta gyógyszer ad arra lehetőséget, hogy az egyes emberek a különféle saját jellemzőinek megfelelően tudjanak választani a gyógyszerek között. Itt azonban azt gondolom, hogy a vakcinák között, hogyha választani kell, akkor elsősorban az orvos megfontolásai alapján lehet választani a tekintetben, hogy valakinél nagyobb az allergiakockázat vagy kisebb, milyen krónikus betegségei vannak, milyen az általános egészségi állapota, hány éves, és így tovább. Azt gondolom, hogy ezeket a döntéseket az orvosra, az injekciót, vakcinát beadó egészségügyi személyzetre kell bízni.

Mv: Magyarországon ugye már ötféle vakcinával is oltanak. Van-e reális esélye annak, hogy olyasmi derüljön ki ezekről a védőoltásokról, ami akár komoly meglepetést okozhatna akár évek múlva? Többen esetleg ettől tartanak.

Hankó Zoltán: Matematikai valószínűsége egy gyógyszerrel, vakcinával kapcsolatban mindig mindennek van, illetve lehet. Ugyanakkor a valós életben olyan komoly meglepetésre, ami akár évek múlva derülhet ki ezeknek a vakcináknak a kapcsán, azt kell mondanom, hogy nem kell számítani. Még egyszer mondom, a matematikai valószínűség az él, de a valóságban ezektől a váratlan rendkívüli meglepetésektől én azt gondolom, hogy nem kell tartanunk.

Mv: Oltások védik a gyerekeinket a himlő, a torokgyík, a szamárköhögés, a kanyaró, a gyerekbénulás ellen. Ezekről a betegségekről igazából csak hallottunk. Vagyis nem lehetne azt mondani, hogy ne lenne tapasztalatunk arról, hogy az oltások valóban megvédenek a járvány ellen. Most mégis sokaknál az oltás elleni kampány nyitott fülekre talál. Vajon miért?

Hankó Zoltán: Hát egyrészt azt tapasztaljuk már viszonylag hosszabb ideje, hogy a társadalomban – és nemcsak a magyar társadalomra jellemző ez –, egyfajta oltásellenesség alakult ki az elmúlt években, évtizedekben, és ez főleg a fejlett nyugati, európai országoknak a társadalmára jellemző. Ugyanakkor azt kell látni, hogy amit itt előbb ön is felsorolt, az, hogy ezektől a nagyon súlyos és a társadalomnak az életét alapjaiban meghatározó és befolyásoló járványoktól, betegségektől megszabadultunk, kizárólag a védőoltásoknak köszönhetjük. És annak, hogy ezeket a védőoltásokat annak idején a társadalom tagjainak szinte kivétel nélkül, mindenkinek tömegesen beadták. Elnézést, hogy egy olyan dolgot is megemlítek, amit nem biztos, hogy (most) szerencsés. Magyarországon az, hogy ennyire jó egészségügyi, ennyire jó járványügyi helyzet volt az elmúlt évtizedekben, az elsődlegesen annak köszönhető, hogy Magyarországon van egy nagyon kiterjedt, kötelező védőoltásrendszer, amiben én azt gondolom, hogy sok fejlett országhoz képest előnnyel rendelkezünk. Nyilván itt a kötelező védőoltást nem lehet alkalmazni, tehát nem lehet kötelezően beadni ezt a vakcinát. Erre vonatkozóan politikai és szakmai döntés is született, de teljesen egyértelmű, hogy ezeknek a járványos betegségeknek a magunk mögé helyezése vagy magunk mögött hagyása kizárólag a vakcinációnak és annak köszönhető, hogy tömegesen szinte mindenkit kötelező jelleggel beoltottak annak idején.

Mv: A tömeges oltás ráadásul életeket menthet, illetve hát az egyetlen esélye, ahogy ön is mondja, hogy magunk mögött hagyjuk a járványt. Elképzelhető, hogy a gyógyszertárak is oltópontként működnek majd?

Hankó Zoltán: Van egy ilyen terv a gyógyszerész szakmán belül, és azt kell mondani, hogy az egészségügynek, illetve a vezetésnek, a politikai vezetésnek különböző meghatározó személyei már megkerestek ebben az ügyben. Én mindenképpen jónak és hasznosnak tartanám, hogyha a vakcinációba a gyógyszertárak nemcsak logisztikailag tudnának bekapcsolódni. Tehát, hogy ezeknek a védőoltásoknak a kiszállításában, tárolásában, egyebekben részt vesznek, hogy a háziorvoshoz közel és mindig ott legyenek ezek a védőoltások, hanem azokban a gyógyszertárakban, ahol a technikai, építészeti feltételek megvannak vagy megteremthetők, azokban a gyógyszertárakban a kollegáim, és hát nyilván nem a mínusz hetven fokon tárolandó vakcinát, de a hagyományos körülmények között tárolható vakcinákat adott esetben az érdeklődő személyeknek megfelelő kontroll és adminisztrációs feltételek mellett be tudják adni. Van egy ilyen törekvés. Ehhez nyilván jogszabályt is kell módosítani, és a kollégáimnak egyfajta továbbképzést is kell tudnunk biztosítani, de a gyógyszerész kamara részéről ebben nyitottak vagyunk. Jeleztük is már az illetékes döntéshozóknak, hogy amennyiben úgy adódik, hogy itt hosszabb távon kell a társadalomnak a koronavírus vakcinációjával foglalkozni, akkor gondolják végig azt, hogy a gyógyszertárak hol, hogyan, milyen módon kapcsolhatók be ebbe a folyamatba. Egyébként a kórházi gyógyszerész kollégáim most is intenzíven vesznek részt ebben a munkában.

Mv: Köszönöm szépen! Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét hallották, és nagyon-nagyon fontos, ahogyan az elnök úr is mondta, mindenki regisztráljon az oltásra, vakcinainfo.gov.hu, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy egészségesek maradjunk, és hogy magunk mögött hagyjuk a járványt.

 

 

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél