A Gyógyszerész Köztestületi Napok december 2-i, a budapesti Hotel Benczúrban tartott rendezvényénnek első napján délután aktuális szakmai kérdések kerültek fókuszba.
A jelentős számú résztvevővel zajló konferencia dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét. Mint mondta, a korábbi rendezvények háromnaposak voltak, de a jelenlegit – a COVID és a gazdasági helyzet miatt – kétnaposra tervezték. A rendezvény első napja az aktuális szakmapolitikai kérdések megvitatására szolgál. Felhívta a figyelmet arra, hogy módosították a hozzászólások korábbi lehetőségeit, dr. Somogyi Orsolya javaslatára új technológiát alkalmaznak annak érdekében, hogy minél többen nyilváníthassák ki véleményüket az elhangzott előadásokkal kapcsolatban. A hallgatóság a Mentimeter online alkalmazás segítségével mobiltelefonjai segítségével adhatta le szavazatát az egyes előadók által feltett kérdésekre. A válaszok komoly segítséget jelentenek a Kamara további munkájához.
Helyzetértékelés, problémafelvetés, megoldáskeresés – lényegében így foglalhatók össze a vitaindítók. Az előadók az egyes témákban először feltárták a jelenlegi helyzetet, megfogalmazták a problémát és megoldást próbáltak találni azokra. Az egy-egy blokkban elhangzott előadások után lehetőség nyílt hozzászólásokra is a mobiltelefonokon leadott válaszokon kívül.
Az első vitaindítót dr. Torma Ádám tartotta „Túlélhető-e a rezsiválság?” címmel. Egyben ráhárult a feladat, hogy a hallgatóságot beavassa a Mentimeter rendszer használatába. Ennek sikeres megtörténte után a gyógyszertárak energiagazdálkodásának kérdéseit vette górcső alá. Sorolta mindazokat a tényezőket, amelyek növelik az energiafelhasználást. Majd miután részletezte a gyógyszertárak költségnövekedését, kitért a csökkentés lehetőségeinek bemutatására. Mit tett a Kamara a rezsiköltségek csökkentése érdekében? – tette fel a kérdést. Válaszában kitért azokra a beadványokra, amelyeket Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez és a Miniszterelnökségre juttattak el. Úgy látja, van remény, ugyanakkor a költségvetésnek 4000 MrdFt fedezetét kell megtalálnia jövőre. A feltett öt kérdése a rezsicsökkentés lehetőségeinek kérdéseivel foglalkoztak, a válaszadók alátámasztották a vitaindítóban elhangzottakat.
Van-e élet a láncokon kívül? – tette fel a kérdést a következő előadó, dr. Sohajda Attila. Ő s feltette kérdéseit, amelyek a gyógyszertári méretgazdaságossággal, a gyógyszertári marketinggel, a láncokhoz való csatlakozás következményeivel voltak kapcsolatosak. A válaszadók lényegileg egyetértettek mindazzal, amit az előadó az ezt követő beszámolójában részletesebben kifejtett. Mit nevezünk gyógyszertárai láncoknak? – kezdte, majd a gyógyszertári láncok működtetésének szempontjait elemezte. Sorra vette, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a csatlakozásnak? Ezt követően elemezte a láncok gazdasági adatait a 2021-es mérlegbeszámolók alapján. Van-e élet a láncokon kívül? – tette fel újból a kérdést. A válasz: filozófiailag igazi élet csak „láncok” nélkül van.
Milyen reális lehetőségeink vannak a gyógyszertári adherencia-fejlesztés területén napjainkban? – ez volt dr. Somogyi Orsolya előadásának a címe. Ő is öt kérdésre várt választ a hallgatóságtól. Elsőként a finanszírozás kérdéseit boncolgatta, úgy látja, a kognitív szolgáltatások újragondolására lenne szükség. A szakma presztízsével, a társadalom gyógyszerészek iránti bizalmával foglalkozott másodjára, ezzel kapcsolatban kiemelte a kamarai kommunikáció erősítésének szükségességét. Az alapszintű gyógyszerészi gondozás módszertani fejlesztése volt a következő témakör. Negyedikként kitért a specifikus gyógyszerészi gondozás bővítésére, megjegyezve, hogy a továbblépéshez szakmai irányelvekre van szükség. Ötödikként a társadalmi szerepvállalással, ismeretterjesztéssel foglalkozott. A negyedik kérdés kivételével egyezett a hallgatóság és az előadó véleménye. Dr. Somogyi a betegségspecifikus gondozással kapcsolatban úgy látta, először az alapokat kell rendbe tenni ahhoz, hogy betegségspecifikus gondozást folytathassanak.
Dr. Nagy Vilmos a létszámkérdést járta körbe „Lesz elég szakember a gyógyszertárakban?” címmel dr. Fittler Andrással közösen jegyzett előadásában. Nem ez volt az első alkalom, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozott, a korábbi megállapításai összegzésével kezdte előadását. Bemutatta, hogyan alakult az elmúlt években a gyógyszerészek száma, illetve a területi eloszlásuk. Kitért a gyógyszerészképzésben résztvevők számának, illetve a munkabéreknek az alakulására is. Az elhangzottak alapján megfogalmazta megállapításait, illetve meghatározta azokat a beavatkozási pontokat, ahol javítani lehetne a gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek számán. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy akkor fog javulni a létszámhelyzet, ha „hivatásunk értékeit eredménnyé tudjuk változtatni”. Végezetül ő is feltette kérdéseit, az arra kapott válaszok alátámasztották az elmondottakat.
Kellenek-e új kompetenciák? – erre a kérdésre kereste a választ dr. Horváth-Sziklai Attila. Mondandóját ő is öt kérdés köré csoportosította, amelyre a hallgatóság köréből is várta a választ. Egyetért-e azzal, hogy több területet is elengedett / elvesztett a gyógyszerészet? – hangzott el az első, amely során részletezte a jelenlegi és az elsajátítandó kompetenciákat. Kihasználjuk-e, kiaknázzuk-e jelenlegi kompetenciáinkat? – a második válaszaként kitért a változó (új, átrendeződő, eltolódó) kompetenciákra. Ezt követően arra kereste a választ, hogy vannak-e a gyógyszerkiadó szakasszisztenseknek átadandó kompetenciák? E kérdéskörön belül elemezte az egészségügyi és a gyógyszerészeti ellátás főbb elemeit. Negyedikként felvetette, hogy jó-e, hogy szinte csak árrésbevételből finanszírozzák a gyógyszertárak tevékenységeit? Ehhez kapcsolódóan nemzetközi példákat mutatott be, összehasonlítva a hazai helyzettel. Kitért arra is, hogy bizonyos szempontból miért rosszabb a helyzet nálunk. Utolsóként azt a kérdést tette fel, hogy „egyetért-e azzal, hogy csak finanszírozott pilot keretében van lehetőség új kompetenciák bevezetésére?” Tehát kellenek-e új kompetenciák? – foglalta össze az elhangzottakat. A válasz: Egyértelműen igen!
„Adatcentrum lesz vagy adatrabszolga a gyógyszertár?” címmel dr. Hankó Zoltán következett ezután, aki egy sokatmondó mottót választott előadásának: „Küzdeni mindig, feladni soha!” Bevezetőként, utalva a címre dr. Szócska Miklóst idézte: „Eladhatjuk adatainkat üveggyöngyért és lehetünk adatrabszolgák”. A gyógyszertár adatcentrum, és nagyon megnőtt a gyógyszertárak adatcentrum szerepe – szögezte le vitaindítója elején, majd az ezzel kapcsolatos szakmapolitikai elvárásokat részletezte. Ezeket reális elvárásoknak nevezte. A továbbiakban kitért arra, hogy az informatikai szolgáltatások piacán milyen elvárásaik lehetnek a szolgáltató irányába – az üzembiztonságot, az adatvédelmet, az adatok validitását, a támogatási és elszámolási folyamatok biztonságát, a gyógyszertárak gyógyszer- és betegbiztonsági feladatainak támogatását és a gyógyszerpiac többi szereplőjétől való függetlenséget említette. Ezt követően ő is feltette azokat a kérdéseket, amelyekre választ várt a résztvevőktől. Ezek egy része az informatikai szolgáltatókkal volt kapcsolatos, de kíváncsi volt arra is, hogy legyen-e egységes törzs, amit az összes adatbázis használ? Indokoltnak tartja-e, hogy a rendszerbe a gyógyszerészek is tölthessenek be a beteggel/betegellátással kapcsolatos adatokat? Fontosnak tartja-e, hogy a gyógyszerész a betegek korábbi gyógyszerkiváltási adatait az expediáláshoz kapcsolódóan teljeskörűen láthassa? – kérdezte.
„Honnan jöttünk, merre megyünk?” című vitaindítójával dr. Bertalan Lóránt zárta a szakmai programot, aki az EESZT-vel kapcsolatban osztotta meg gondolatait. Visszatekintéssel – az eRecept kronológiájával – kezdte mondandóját. Mint mondta, az informatikai rendszerek működésének összehangolása komoly feladatot jelentett számukra, 69 vényíró szoftver és 54 fejlesztő cég munkáját kell összehangolni. Kitért a gyógyszeres eReceptek és eGYSE vények kiváltási lehetőségeire, ahogy az eRecepttel kapcsolatos visszaélésekre is felhívta a figyelmet. Előadását az új EESZT-fejlesztésekkel folytatta. Terveik között szerepel például egy applikáció létrehozása az eRecept kiváltáshoz, a betegút követésének a lehetősége, ahogy egy betegút-menedzsment (BetMan) kialakítása, valamint a telemedicina, telemetria is.
A szakmai nap végén a Hotel Benczúrban borkóstolóval egybekötött adventi vacsora várta részvevőket.
Az előadók kérdéseire adott válaszok részletes elemzésével készülő részletes beszámolók a Gyógyszerészi Hírlap soron következő számában lesznek olvashatók.
B. Zs.
Fotó: Dr. Nagy Vilmos
