Az MGYK XV. Vándorgyűlésének első napján „Helyzetértékelés” címmel a plenáris előadásokat hallhattak a résztvevők. Az első blokkban a gyógyszerészképzés, a szakképzés és a továbbképzés, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány működése, az étrend-kiegészítők forgalmazása és az asszisztens- és szakasszisztensképzés kérdései kerültek fókuszba. A szekció moderátora dr. Horváth Sziklai Attila volt.

 A konferencia dr. Hankó Zoltán elnök köszöntő szavaival vette kezdetét, aki a vándorgyűlés elsődleges céljával kapcsolatban elmondta, hogy megalkossák azt a programot, amely a továbbiakban a Kamara belső munkájában irányadó lesz.

Prof. dr. Bácskay Ildikó előadása

Az első előadást prof. dr. Bácskay Ildikó, egyetemi tanár, intézetigazgató, a DE GYTK dékánja tartotta, aki prof. dr. Szökő Évával, az MGYT tiszteletbeli elnökével közösen jegyzett munkájában a gyógyszerészképzés, szakképzés és továbbképzés kérdéseit vette górcső alá.  

A gyógyszerészképzés jelenlegi helyzetét bemutatva megállapította, hogy bár nem eléggé gyakorlatias, azonban komoly elméleti tudást ad. Az egyes karokra felvettek számának és a ponthatáraik bemutatása után rátért a strukturális problémák ismertetésére, ilyenek például a gyógyszerészhiány miatt a növekvő hallgatói létszám vagy hosszútávon az oktatói infrastruktúra terheltsége, ami tömegképzés irányába tolhatja el ezt az elit hivatást. A továbbiakban a curriculum-reformok hatásait elemezte, a modern gyógyszerészi munka lényegét ezekkel a szavakkal foglalta össze: gyógyszerterápia menedzsment, betegkommunikáció, interakció elemzés, klinikai döntéstámogatás. Ezt követően összehasonlította a magyar, a német és az angolszász szakképzési és továbbképzési rendszereket, kiemelve a kulcsfontosságú különbségeket. A magyar diploma EU konform – mondta. A gyógyszerészi vényírás kapcsán a pro és kontra érvek felsorolásával megállapította, hogy ez a kompetenciabővítés komoly előrelépést jelent a gyógyszerészetben.  Miért legyen gyógyszerész ma egy fiatal Magyarországon? – tette fel a kérdést. Több, a gyógyszerészi hivatás előnyös oldaláról megközelítve a témát egy újabb felvetésként azt taglalta, hogy a mai fiatalok elsősorban problémaközpontú tanulásban szocializálódtak. Ezt a felismerve új módszertannal kell oktatni, hogy az egyetemek az információforrás központúságból döntéshozatali edzőteremmé váljanak.

 

Prof. dr. Boncz Imre előadása

„Az egyedi méltányossági kérelmek, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért működése” címmel prof. dr. Boncz Imre, a BSLA kuratóriumi tagja következett ezután, aki dr. Lengyel Györgyi, a BSLA elnöke munkáját adta elő, aki más hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a konferencián.

A vitaindító először az új innovatív készítmények támogatási kérdéseit járta körbe. Szólt az új egészségügyi technológiák ártámogatásának kihívásairól, bemutatta az ár- és támogatási döntések helyét az egészségügyi technológiák (gyógyszerek) életciklusában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alapítvány nem egészségbiztosító. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálta az új egészségügyi technológiákhoz való hozzáférést, amelyek ártámogatásának legnagyobb kihívása, hogy ezek a technológiák általában magas költséggel járnak, a döntéshozatal hosszadalmas és a betegek szeretnének mielőbb hozzáférni az új gyógyszerekhez. Az alapítvány ügyfele maga a beteg, a méltányosság elbírálásának ezért is nagyon sok összetevője van. Komoly egészségügyi kérdés, hogy mekkora a hatásosság, az egészségnyereség egy- egy új készítmény esetében – emelte ki. Felmerül a kérdés: van-e törekvés arra, hogy az ártámogatási döntéseknél is legyen egy központi EU szintű hatásossági értékelés? – tette fel a kérdést.

Az Alapítvány alapító okirata szerint a legfőbb cél a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások engedélyezése érdekében a pénzügyi keret hatékony felhasználása. Végezetül ismertette azt a folyamatot, ami az egyedi méltányossági kérelem benyújtásától a gyógyszerekhez való hozzáférésig tart.

 

Dr. Horányi Tamás előadása

A következő előadást dr. Horányi Tamás, a MÉKISZ elnöke és dr. Fejes Szabolcs, az MGYK alelnöke tartotta „Étrend-kiegészítők forgalmazása” címmel. Először dr. Fejes Szabolcs tájékoztatott a 2016. május 6-án született Biztonságos Étrend-kiegészítő Programról (BÉP). Azóta eltelt tíz év és a kialakult helyzet értékelésével, a felmerült kérdések feltárásával szükségessé vált a téma újragondolása – mondta. Az elmúlt hónapokban lefolytatott több egyeztetés után javaslat született a megújítására, valamint a gyógynövények termesztésére, feldolgozására, minősítésére és felhasználására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával kapcsolatos együttműködésre. Ennek eredményeként kerül sor az előadás után a három szervezet részéről együttműködési megállapodás aláírására – hangzott el.

Ezután dr. Horányi Tamás mutatta be az elmúlt tíz év BÉP-pel kapcsolatos tapasztalatait. Működik tehát a program – mondta. Folyamatos csatlakozással mintegy 1700 gyógyszertár csatlakozott, de az előny nem volt érzékelhető ezért a szám csökken. Pedig a gyógyszertárak szerepe a forgalmazásban meghatározó, a z adatok alapján 41,8% az összes forgalomból. A jövő kérdéseként a minőség kérdése mellett két szempontot emelt ki, a megfelelő kommunikációt és a politikai legitimációt. Ezek szükségesek ahhoz, hogy „a terület jelenleg csökkenő súlya növekvő legyen”.

Dr. Fittler András előadása

Dr. Fittler András, a PTE GYTK dékánja az „Asszisztens és szakasszisztens képzés” címmel tartott előadást, melyet dr. Horváth-Sziklai Attilával közösen készítettek.

Előadását a jelenlegi kétfokozatú képzési rendszer rövid ismertetésével kezdte, majd a munkaerőpiac és a végzettek számának alakulását elemezte. A bemutatott adatok alapján feltételezhető, hogy több gyógyszertári asszisztens végez, mint amennyit a gyógyszertári rendszer fel tud venni, ugyanis nem mindenki kap azonnal munkát, így a szakasszisztenssé váláshoz szükséges egyéves gyakorlati idő nem indul el – hívta fel a figyelmet. Úgy látja, olyan rendszer kialakítására kell törekedni, amely biztosítja, hogy legyen annyi szakember ahányra szükség van a gyógyszerellátásban. További cél, hogy az asszisztens, illetve szakasszisztens kollégák tudják mindazt, ami munkakörük betöltéséhez és feladataik megfelelő ellátásához szükséges. Említést tett egy kérdőíves felmérésről, ami a gyógyszertári szakasszisztensek munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban készült, ahol olyan kérdésekre keresték a választ, hogy például mennyire megfelelő és fenntartható a jelenlegi, többlépcsős asszisztens–szakasszisztens képzési út? Mennyire egységes a különböző felnőttképzési intézmények szakasszisztens képzése és mennyire a fontos, hogy a szakasszisztensek képzése országosan egységes tananyag alapján történjen? A felmérés célja az volt, hogy választ kapjanak arra, hogy mire kell törekedni a asszisztensek képzésének javítása érdekében.

zalai
Fotó: Mogyoróssy Csongor

 

 

 

vissza