A patika-liberalizáció 2011-re vonatkozó passzusát meg fogjuk szüntetni, a patika-létesítést és a működtetést újra szabályozzuk és ezzel együtt a gyógyszer-biztonság kérdését más alapokra helyezzük. Ehhez szorosan és természetes módon kapcsolódik a gyógyszerészszakma presztízsének a visszaállítása.

Mintha a magyar gyógyszerésztársadalom néhány tagja szembe menne a történelemmel, újra akarná élni a kapitalizmus kezdeteinek élményeit és tévhiteit. Könyörtelen, már-már önfelőrlő harcot hirdettek kollégáik vállalkozásai ellen, nem válogatva az eszközökben, módszerekben. Elbizonytalanítva a betegeket, lerontva a társadalom által egyik legmegbízhatóbbnak tartott szakma hírnevét, szatócsbolt szintjére süllyesztve az eddig valóban „közegészségügyi intézmény”-ként működő gyógyszertárhálózat jó hírnevét.

Készültünk a változásra, de hogy felkészültünk-e rá, az csak ezután dől el. Az az erőtér, amelyben a gyógyszerészet szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációjáért húsz év után újra harcba kell szállnunk, egyre inkább körvonalazódik: az elmúlt hetek történései minden eddiginél markánsabban rajzolják ki az erővonalakat a politikai, a gyógyszerpiaci és a szakmai küzdőtéren is.

A „liberalizációs” intézkedésekkel betört ablakok összességében gyógyszerészetünket a „szakmai kriminalizálódás” lejtőjére helyezték. Aligha kétséges, hogy gyógyszerészetünk „betört ablakai” sürgős javításra szorulnak!

Az új kormány a megalakulását követően azonnal, számos halaszthatatlan intézkedést kíván megtenni. Ezek közé tartozik a patikalétesítések felfüggesztése, majd az ősz folyamán ennek és a kamarai kérdéseknek a felülvizsgálata fog következni.

Hogyan mutatunk példát asszisztens kollegáinknak? Adunk-e olyan megbízást, amelynek megfelelő képzésben nem részesültek? Amennyiben adunk, akkor annak megfelelően kell képeznünk őket, hogy a betegek a legjobb minőségű szakmai szolgáltatást kapják a gyógyszertárban.

Az uniós bíróság tavalyi és idei döntései egyértelmű helyzetet teremtettek. Kimondható: a gyógyszerpiac problémáinak megoldására rossz eszköz a lakossági gyógyszerellátás liberalizálása. Nyilvánvaló tehát, hogy a továbbiakban nem lehet a versenypiaci szempontok primátusához kötni a lakossági gyógyszerellátás szabályozását. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal véleményérvényesítési monopóliuma helyébe köz- és egészségpolitikai szempontoknak kell kerülni. Nem tartható tovább az az álláspont sem, hogy a bíróság döntései nem teremtenek jogalkotási kényszert. Ez talán jogtechnikai szempontból még helytálló megfogalmazás lehet, de a mai Magyarországon sem szakmailag, sem politikailag nem igazolható. Azonnali korrekcióra van szükség.

Emlékezés a gyógyszertárak államosításának hatvanadik évfordulóján

Hatvan évvel ezelőtt, 1950. július 28-án reggel az ország mintegy 1200 magángyógyszertárába hívatlan vendégek érkeztek és bejelentették: az 1950. évi 25 sz. törvényerejű rendelet értelmében a gyógyszertárat azonnali hatállyal államosítják. A háromtagú bizottságok átadták a népjóléti államtitkár által aláírt értesítést az állami kezelésbe vételről, a rolót lehúzták, a kasszát lezárták, és azonnal elkezdték az ún. „vagyonmegállapító leltárt”, amely a gyógyszerkészlet és a készpénz mellett kiterjedt a követelések és tartozások számbavételére, a berendezésre és felszerelésre, beleértve az autókat, kerékpárokat, valamint sok esetben a személyes tulajdonú tárgyakat is. A bizottságok átadtak egy másik értesítést is, amely a gyógyszertár-tulajdonos gyógyszerész további sorsáról rendelkezett, s amelyből a címzett értesült arról, hogy ezek után hol és melyik gyógyszertárban dolgozhat állami alkalmazottként, gyógyszertárvezető vagy beosztott státuszban. Korabeli visszaemlékezések szerint a megrendítő esemény ellenére a vagyonmegállapító leltárak végrehajtásában a gyógyszerészek nagy többsége együttműködő magatartást tanúsított, s az új körülmények között is igyekeztek emberi tartásukhoz és gyógyszerészi esküjükhöz méltó módon helytállni.

Esetismertetés I.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény legalizálta a gyógyszertárlánc építő tevékenységet, azaz lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak közös tulajdonlását. Ezért 2007-től több vállalkozás is belekezdett gyógyszertárak létesítésébe és akvizíciójába. A céget, amelyről ez a rövid esetismertetés szól (nevezzük „ABC” Kft.-nek), a cégadatok szerint 2007-ben hozta létre négy magánszemély. A céget a cégbíróság 3 millió Ft törzstőkével jegyezte be, az alapítók főtevékenységként a gyógyszer-kiskereskedelmet jelölték meg. A cég gyors terjeszkedésbe kezd, az országban különböző helyeken üzemeltet patikákat, zömmel nagyvárosokban, de a fennmaradó részt is közepes városokban. Sok gyógyszertáruk működik üzletközpontokban, ill. bérleti jogviszonyban.

„…Azt vettük észre, hogy néhány millió forinttal alakult kft-k rövid idő alatt 40-50 patikából álló láncokat alakítottak ki. S nemcsak a számuk szaporodott rendkívül gyorsan, hanem agresszív, osztogató marketing tevékenységet folytattak, ellehetetlenítve a környezetükben működő, magyar családi kisvállalkozásokat. Elkezdtünk gondolkodni azon, hogy lehet az, hogy amikor nekünk az Európában egyik legalacsonyabb árrés éppen csak a szűkös működésre elég, sőt, a kis forgalmú falusi patikáknak még arra sem, akkor hogy tudnak ezek a láncok az igen komoly pénzeszközöket igénylő rohamos horizontális terjeszkedés mellett még elképesztő módon receptenkénti száz-százötven forintot osztogatni?...”

(Schlégelné dr. Békefi Csilla MOSZ alelnök írása)

Néhány adat a gyógyszerforgalmazás környezetének 2009-es jellemzőiről

Bizonyára sokan tudják, hogy a Kamara évek óta törekszik arra, hogy szakmapolitikai álláspontját konkrét adatokra és trendekre alapozva alakítsa ki. Ennek érdekében nagy gondot fordítunk arra, hogy hiteles forrásokból valid adatokhoz juthassunk. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a 2009. évre vonatkozó hivatalos adatokat is megkértük az illetékes hivataloktól és hatóságoktól. Az adatok beérkezése folyamatos. Jelen közlésünkhöz az adatok a gyógyszer-kiskereskedelem főtevékenységet megjelölő vállalkozások 2009. évi számviteli- és adózási jogszabályok szerinti beszámolási és bevallási dokumentumok összesítéséből származnak, anonimizált formában.

Alulírott Hetényi László az orvosegyetem gyógyszerészi karát 1975-ben elvégzett, kisebbségi komplexusokkal nem megvert és nem kapaszkodó (nem tudom hova kellene?) gyógyszerész válaszolok a fiatal, 2003-ban gyógyszerész-oklevelet szerzett kollégámnak (annak kell, hogy tartsam?!) a Népszabadság internetes oldalán dr. Szócska Miklós államtitkár úrnak írott nyílt levelére.

……….. Harmatha Levente Úr!

Nyílt levele, amelyben nemcsak minket, gyógyszerészeket, hanem a dédnagyapját is mélységesen megsérti, túltesz minden fantázián. Egyedül vagy hálózati társaival sikerült mindezt összehozni?

A nyílt levélnek pontos célja kell, hogy legyen, de ez ebből a levélből teljes mértékben hiányzik.

Dr. Hetényi László írása

A mindenki által ismert költő 162 éves felhívása is kevés volt ahhoz, hogy láncainkat levessük! A www.weborvos.hu honlapon péntek este olvasott hír szerint csomagban adják – veszik a gyógyszertárakat.Úgy látszik az egy tulajdonosi körhöz tartozó gyógyszertárakat mégsem hálózati gyógyszertáraknak, hanem - sajnos - láncra fűzött gyógyszertáraknak kell nevezni.

A hírben megnevezett két különböző láncolathoz tartozó gyógyszertárakat hamarosan egy láncfüzér fogja összekötni. A többségi tulajdonosok vajon felkínálták-e a tulajdonostárs gyógyszerészeknek a megvásárlás lehetőségét? Vagy csak örülniük kell, hogy dolgozhatnak és biztosítják a profit megtermelését? A tulajdonos váltásra vajon miért kerül most sor? Nagy volt a haszon és így jól értékesíthető a lánc, vagy túl sok lett már a tartozás és jobb időben lelépni? Kedves Gyógyszerész Kollégák, ebben a 86 gyógyszertárban! Ti tudjátok?

A Magyar Országgyűlés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1668. számú előterjesztés részeként december 20-án az esti órákban elfogadta „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény” módosítását. A módosítás révén alapjaiban változott meg a lakossági gyógyszerellátás szabályozása. Az alábbiakban a fontosabb változtatásokat ismertetjük – lehetőség szerint – a törvény szerkezetének figyelembe vételével. Nem foglalkozunk a GYSE szabályozás módosításával és a támogatáspolitikai változásokkal sem.

A tájékoztatóban – terjedelmi okok miatt – nem tértünk ki a változások indokaira, a mélyebb összefüggések a feltárására, valamint a szakmai és szakmapolitikai értékelésükre. Ezeket a közeljövőben ismertetjük.

Dr. Gara István írása

Hát megvan, kihirdették! Január elsején lépett életbe az a törvénymódosítás, ami véget vet négy év vadkapitalizmusának a gyógyszerészetben. Talán még nincs késő! Talán még vissza lehet tuszkolni a szellemet (vagy legalább egy részét?) a palackba.

Látszik a jó szándék, még ha maradt is szakmailag vitatható részlet a szabályozásban. Most már csak az a kérdés, hogy a végrehajtásban és az ellenőrzésben lesz-e következetesség? Mert ez a törvény csak akkor hat majd igazán, ha a benne foglaltakat végrehajtják és az ellenőrzésre jogosultak – jogkörükben és feltételeikben – megerősödnek, és következetesen járnak el. Mert azok, akik ellenezték a változást, mindent meg fognak mozgatni, hogy kiskapukat keressenek.

Divat ma panaszkodni. Tele van értelmiségünk egy részének panaszaival Európa. Megszokták, hogy külső hatalmakhoz forduljanak saját országuk jogrendje ellenében. Azért, érdekes, hogy a jogsértések mindig akkor keletkeznek, ha éppen nincsenek a hatalomban. Úgy tűnik, hogy kormányzásuk – gondolattársaik kormányzása – nyolc éve alatt egyetlen érdemben említendő törvénytelenséget sem vett észre „vigyázó szemük”. Elkerülte figyelmüket a korrupció, a békés tüntetőkkel szembeni durva fellépés, a cigányság az ő idejükben is létező leszakadása, nyomora, a volt miniszterelnök által megvallott hazugságok, az ország iszonyatos eladósodása… Hiába, az ember nem vehet észre azzal a két szemével mindent!

Magyarné dr. Pintér Gabriella az MGYK Pest megyei elnökének előadása Harkányban

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy megyei szervezetre szükség van! A tagság igényli a közvetlen kapcsolatot. A cím szerint a szervezetről kellene beszélnem, amit a törvény szabályoz és a struktúráról, amit az Alapszabály rögzít. Ezt átalakítani épp a szabályozás miatt nem lehet. Arról fogok beszélni, hogy szerintem mit érzek fontosnak, amit eddig is csináltunk, ill., ami a jövőben is célravezető lehet.

Letöltheti és megnézheti a pécsi kereskasztal megbeszélés és a harkányi vándorgyűlés pillanatait rögzítő képekből készített összeállításunkat!

A Kormány egy közel két évtizede húzódó probléma végére tett pontot a mai napon, amikor elfogadta az Egészségügyért Felelős Államtitkárság tervezetét az otthonszülés legalizálására vonatkozóan. Az Államtitkárság által prioritásként kezelt otthonszülésről szóló szabályozás alternatívát kínálhat a várandós nők részére a biztonságos szülés helyének megválasztásakor.

Megkezdődött annak a kiskunhalasi gyógyszertárban foglalkoztatott patikusnak a pere, aki a vád szerint tavaly júniusban éjszakai ügyeleti idő alatt megerőszakolta a gyógyszertárban dolgozó női alkalmazottat. Az erőszakos nemi közösüléssel vádolt patikus megtagadta a vallomástételt.