Az előző években kialakult gyakorlanak megfelelően az egészségügyi tárgyú törvények I. félévben esedékes módosítását salátatörvény keretei között fogadta el a Magyar Országgyűlés. Az erről szóló összeállítás a Tovább-ra kattintva olvasható

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2015. június 11-én tartotta soron következő ülését a Kamara Dózsa György úti székházában, Budapesten. Az ülést dr. Hankó Zoltán elnök vezette, az elnökségi tagok határozatképes számban voltak jelen.

A területi szervezetek elnökeinek soron következő értekezletét június 10-én délután 13:00 órára hívta össze dr. Hankó Zoltán kamarai elnök és dr. Gara István a területi szervezetek elnökeinek elnöke. A megbeszélésre Budapesten, a Kamara székházában került sor. A megbeszélésen a Vas és a Fejér megyei szervezet kivételével valamennyi területi szervezet biztosította képviseletét, sok szervezet részéről az elnök mellett a helyi hivatalvezető is megjelent.

A részletekről az alábbiakban tájékozódhat.

Az OGYÉI felhívja a jogosultak figyelmét, hogy 2015. július 1-től az EMA elindítja szakirodalom-figyelési szolgáltatását. A jogosultakra vonatkozó jelentési kötelezettség esetleges módosulásáról az alábbiakban kaphat további információt.

Az alábbiakban a Patikanap néhány területi megnyitójába nyerhet betekintést.

A XII. Patikanap országos megnyitóját június 3-án tartották Komáromban. Az idei rendezvény több szempontból is különbözött az előzőektől: mostantól patikanaptól patikanapig tartó, egyéves program során - a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet között kötött együttműködési megállapodás alapján - az allergia, illetve a racionális vitaminhasználat témakörében fordulhatnak a patikusokhoz az érdeklődők.

Az alábbiakban a Patikanap június 3-i, komáromi megnyitóján készült fotók láthatók.

Az alábbiakban Dr. Zombor Gábor államtitkár és dr. Hankó Zoltán kamarai elnök a Patikanap komáromi megnyitóján elhangzott köszöntő szavainak szó szerinti leiratát olvashatják.

Ahogy arra előzetesen már felhívtuk a figyelmet, ma volt a Patikanap országos megnyitója Komáromban, a Balzsam patikában, ahol köszöntő beszédet mondott Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, Dr. Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója, Prof. dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergia Szövetség elnöke , dr. Hortváth András Tamás országos tiszti főgyógyszerész, Dr. Molnár Attila Komárom város polgármestere, valamint Dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke. A megnyitóról és az utána következő szakmai programokról a továbbiakban hamarosan bővebb tájékoztatást nyújtunk – addig is közzétesszük az első médiavisszhangokat.

Miért érdemes egyedi flotta-előfizetésre váltani az egész családdal? Mert:

• Korlátlan belföldi beszélgetés flottán belül a többi taggal és családtagokkal egyaránt!
• Szolgáltatóváltás a telefonszám megtartásával díjmentesen!
• Okostelefonok 12 hónapos, kamatmentes részletfizetéssel!

Sajnáljuk, a további részletek csak gyógyszerészek számára érhetők el.

Dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésügyi Intézet főigazgatója június 1-jén az alábbiakban közölt felhívás közzétételére kérte a Kamarát.

Az elmúlt 11 évben kialakult gyakorlat szerint a Patikanapra mindig június első szerdáján került sor. Így lesz ez idén is. Az eredeti szándékok megtartásával, az elmúlt években sikeresen „átpozícionáltuk” a patikanapot és már nemcsak a gyógyszerészet „promócióját” szolgálja ez a nap, hanem a gyógyszertárak által nyújtott szolgáltatások kerülhettek a középpontba, elsődlegesen a gyógyszerészi gondozás. A részletekről az alábbiakban tájékozódhat.

A Táltosképző májusi összejövetelén dr. Bodrogi József egészségügyi közgazdász volt a vendég, aki a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusok történetéről, természetéről és kezeléséről tartott előadást. Az adatokkal bőven alátámasztott beszámoló számos összefüggést tárt fel, és ráirányította a figyelmet arra, hogy a piac szereplőinek egyéni önérdeke sokszor felülírhatja az ágazatét.

Az OEP minden hónapban közzéteszi honlapján a támogatott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmi adatait, országos főszámokként és megyei bontásban egyaránt. A részletekről az alábbiakban tájékozódhat.

A „Dr. Rácz István Alapítvány” pályázatot hirdet PhD hallgatók, ill. öt éven belül PhD fokozatukat elnyert gyógyszerész szakemberek számára.

Az idén harmadik alkalommal jelenik meg az egészségügy egészét átfogó Medicina évkönyv, amelyhez kapcsolódóan „Kiváló Gyógyszertár – 2015” címmel pályázatot ír ki a kiadvány szerkesztőbizottsága. 

A helyi iparűzési adóról szóló törvény szerint az adókötelezettség érinti az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet – az alábbiakban erről nyújtunk tájékoztatást. 

2015. január 1-től az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) határozatban elrendelheti azoknak a honlapoknak az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amelyeken hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmaznak. Az OGYÉI a letiltott weboldalak mellett rendszeresen frissített listát publikál azokról a hamis és nem engedélyezett készítményekről is, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik. Ez év júliusától az uniós és magyarországi jogszabályoknak megfelelően működő online gyógyszertárakat egy logó azonosítja majd; ezt az intézkedést a biztonságos gyógyszerellátás érdekében írta elő az Európai Unió. A részletekről az alábbiakban tájékozódhat.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elindítja kamarai tagoknak szóló továbbképzéseit. Az első továbbképzésekre „Tárgyalástechnika” témakörben kerül sor. A továbbképzést az EMK közreműködésével a Semmelweis Egyetemen került akkreditálásra. A továbbképzés szabadon választható, két napos, tréning jellegű, 32 kreditpont értékű.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a Patikanapot minden évben június első szerdáján rendezi. A Patikanap alkalmából minden évben egy hivatalos országos rendezvényre és a Kamara területi szervezetei által szervezett megyei rendezvényekre is sor kerül, továbbá sok gyógyszertár „nyílt napot” szervez és külön programmal készül a helyi vezetők és a lakosság bevonásával. 

Kovács Balázs a Novodata elnök-vezérigazgatója a dr. Hankó Zoltán kamarai elnökkel folytatott május 18-i megbeszélésen tájékoztatott arról, hogy a Novodata Zrt. és az ADGmbh közötti tárgyalások eredményeként megállapodtak: a Novodata Zrt. csatlakozik a mannheimi székhelyű cégcsoporthoz. Az akvizíció lebonyolításához a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása szükséges, a kérelmet a GVH-nak benyújtották. A GVH eljárása várhatóan hónapokig tart majd.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (továbbiakban: Kamara) májusi elnökségi ülését 14-én, egy nappal az év első küldöttközgyűlését megelőzően tartotta a Kamara Budapest, Dózsa György úti hivatalában. Az ülésen – melyet dr. Hankó Zoltán vezetett – az elnökség tagjai határozatképes létszámban voltak jelen.

Az alábbiakban a dr. Hankó Zoltán a küldöttközgyűlésen elhangzott beszédének szószerinti leiratát olvashatják.

Május 15-én pénteken délután tartotta idei első küldöttközgyűlését a Magyar Gyógyszerészi Kamara Budapesten a Benczur Hotelben. A szokatlan időpont magyarázata, hogy az alapszabály szerint az előző évi beszámolókat május 15-ig el kell fogadni, az eredetileg kijelölt időpontban pedig azért nem lehetett megtartani a küldöttközgyűlést, mert ütközött volna az 50., jubileumi Rozsnyay Mátyás Emlékversennyel.

Időről időre átmeneti vagy tartós gyógyszerhiányt okoz egyes orvosságok reexportja, veszélyeztetve ezzel a betegek biztonságos ellátását. A nálunk alacsony áron forgalmazott gyógyszerek patikusokon keresztül jutnak ki külföldre. A szakhatóság most drasztikus fellépést tervez. Dr. Pozsgay Csilla, az OÉGYI főigazgatója szerint ennek a gyakorlatnak két módon, szabályozással és ellenőrzéssel/ szankcionálással lehet megálljt parancsolni. Az OGYÉI már megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával arról, hogy – várhatóan az őszi törvénykezési időszakban – egyértelműsítik a jogszabályokat, pontosítják a saját szükséglet fogalmát – olvasható Haimann Éva cikkében a Világgazdaságban. 

Jó lenne, ha a gyógyszerészi szervezetek egységes álláspontot alakítanának ki a patikai ügyeleti rendszer újraszabályozásához – mondta a Magyar Hírlap kérésére Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Az alábbiakban Jobbágyi Zsófia cikkét olvashatják a lap május 15-i számából.

Mi nem lehetünk olyanok, mint a mai politikusok: nekünk nem egy országért kell felelősséget vállalnunk, hanem a betegeinkért, akik tőlünk várják a reményt.

Minden gyógyszerésznek egyenként és nap mint nap igazolnia kell, hogy valóban gyakorolja a hivatását. Amennyiben a többségünk ezt teszi, akkor gyógyszerészetünk egészét – egyre nagyobb valószínűséggel – ismét hivatásnak tekinti társadalmunk, melynek egyébként igen nagy szüksége lenne erre, hiszen a valódi közérdeket és értéket megjelenítő igazodási pontjai fájdalmasan eltűntek az utóbbi években.

A gyógyszerészi esküben fogadtuk: „az emberek egészségének védelmét és a betegek gyógyulásának érdekét mindenek fölé helyezem”. A betegeknek joguk van a legmagasabb szintű ellátásra; olyan szakemberekre, akik ezt megfelelő kompetenciával biztosítják abban a tevékenységben, amelyre a kompetenciaterületük kiterjed.

Vegyük már észre, hogy egy jól követhető rombolás egyik állomása vagyunk, ahol a magyar érdek ellehetetlenítése a cél. Az egészségügy és ezen belül a gyógyszerészet csak egy állomás ezen az úton.

Márai Sándor 1967. évi naplójában ezt írja: „még nem vagyok közömbös, de már nem vagyok kíváncsi.” Valahogy én is így vagyok ezzel a több éve tartó és most felerősödött politikai kampánnyal. Nem vagyok közömbös, hiszen tudom az irányultságomat, politikai-erkölcsi iránytűmet szilárdan tartom, semmilyen „mágnes” sem térítheti el. Épp ezért nem vagyok kíváncsi. Nem vagyok kíváncsi a hamis ígéretekre, pofátlan hazugságokra, lekezelő, lenéző felsőbbségérzésre stb.

A gyógyszertár biztonságot, bizalmat és minőséget ad a betegeknek. Felelősségteljes hivatásnak tekintjük mindennapi feladatainkat. A gyógyszerhez és a terápiához értő szakemberek vagyunk. Mindig, minden esetben azok vagyunk? Ma még a betegek bizalommal vannak irántunk, de lassan távolodunk ettől a bizalomtól! Távolodunk, vagy távolítanak?

A patika-liberalizáció 2011-re vonatkozó passzusát meg fogjuk szüntetni, a patika-létesítést és a működtetést újra szabályozzuk és ezzel együtt a gyógyszer-biztonság kérdését más alapokra helyezzük. Ehhez szorosan és természetes módon kapcsolódik a gyógyszerészszakma presztízsének a visszaállítása.

Mintha a magyar gyógyszerésztársadalom néhány tagja szembe menne a történelemmel, újra akarná élni a kapitalizmus kezdeteinek élményeit és tévhiteit. Könyörtelen, már-már önfelőrlő harcot hirdettek kollégáik vállalkozásai ellen, nem válogatva az eszközökben, módszerekben. Elbizonytalanítva a betegeket, lerontva a társadalom által egyik legmegbízhatóbbnak tartott szakma hírnevét, szatócsbolt szintjére süllyesztve az eddig valóban „közegészségügyi intézmény”-ként működő gyógyszertárhálózat jó hírnevét.

Készültünk a változásra, de hogy felkészültünk-e rá, az csak ezután dől el. Az az erőtér, amelyben a gyógyszerészet szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációjáért húsz év után újra harcba kell szállnunk, egyre inkább körvonalazódik: az elmúlt hetek történései minden eddiginél markánsabban rajzolják ki az erővonalakat a politikai, a gyógyszerpiaci és a szakmai küzdőtéren is.

A „liberalizációs” intézkedésekkel betört ablakok összességében gyógyszerészetünket a „szakmai kriminalizálódás” lejtőjére helyezték. Aligha kétséges, hogy gyógyszerészetünk „betört ablakai” sürgős javításra szorulnak!

Az új kormány a megalakulását követően azonnal, számos halaszthatatlan intézkedést kíván megtenni. Ezek közé tartozik a patikalétesítések felfüggesztése, majd az ősz folyamán ennek és a kamarai kérdéseknek a felülvizsgálata fog következni.

Hogyan mutatunk példát asszisztens kollegáinknak? Adunk-e olyan megbízást, amelynek megfelelő képzésben nem részesültek? Amennyiben adunk, akkor annak megfelelően kell képeznünk őket, hogy a betegek a legjobb minőségű szakmai szolgáltatást kapják a gyógyszertárban.

Az uniós bíróság tavalyi és idei döntései egyértelmű helyzetet teremtettek. Kimondható: a gyógyszerpiac problémáinak megoldására rossz eszköz a lakossági gyógyszerellátás liberalizálása. Nyilvánvaló tehát, hogy a továbbiakban nem lehet a versenypiaci szempontok primátusához kötni a lakossági gyógyszerellátás szabályozását. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal véleményérvényesítési monopóliuma helyébe köz- és egészségpolitikai szempontoknak kell kerülni. Nem tartható tovább az az álláspont sem, hogy a bíróság döntései nem teremtenek jogalkotási kényszert. Ez talán jogtechnikai szempontból még helytálló megfogalmazás lehet, de a mai Magyarországon sem szakmailag, sem politikailag nem igazolható. Azonnali korrekcióra van szükség.

Emlékezés a gyógyszertárak államosításának hatvanadik évfordulóján

Hatvan évvel ezelőtt, 1950. július 28-án reggel az ország mintegy 1200 magángyógyszertárába hívatlan vendégek érkeztek és bejelentették: az 1950. évi 25 sz. törvényerejű rendelet értelmében a gyógyszertárat azonnali hatállyal államosítják. A háromtagú bizottságok átadták a népjóléti államtitkár által aláírt értesítést az állami kezelésbe vételről, a rolót lehúzták, a kasszát lezárták, és azonnal elkezdték az ún. „vagyonmegállapító leltárt”, amely a gyógyszerkészlet és a készpénz mellett kiterjedt a követelések és tartozások számbavételére, a berendezésre és felszerelésre, beleértve az autókat, kerékpárokat, valamint sok esetben a személyes tulajdonú tárgyakat is. A bizottságok átadtak egy másik értesítést is, amely a gyógyszertár-tulajdonos gyógyszerész további sorsáról rendelkezett, s amelyből a címzett értesült arról, hogy ezek után hol és melyik gyógyszertárban dolgozhat állami alkalmazottként, gyógyszertárvezető vagy beosztott státuszban. Korabeli visszaemlékezések szerint a megrendítő esemény ellenére a vagyonmegállapító leltárak végrehajtásában a gyógyszerészek nagy többsége együttműködő magatartást tanúsított, s az új körülmények között is igyekeztek emberi tartásukhoz és gyógyszerészi esküjükhöz méltó módon helytállni.

Esetismertetés I.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény legalizálta a gyógyszertárlánc építő tevékenységet, azaz lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak közös tulajdonlását. Ezért 2007-től több vállalkozás is belekezdett gyógyszertárak létesítésébe és akvizíciójába. A céget, amelyről ez a rövid esetismertetés szól (nevezzük „ABC” Kft.-nek), a cégadatok szerint 2007-ben hozta létre négy magánszemély. A céget a cégbíróság 3 millió Ft törzstőkével jegyezte be, az alapítók főtevékenységként a gyógyszer-kiskereskedelmet jelölték meg. A cég gyors terjeszkedésbe kezd, az országban különböző helyeken üzemeltet patikákat, zömmel nagyvárosokban, de a fennmaradó részt is közepes városokban. Sok gyógyszertáruk működik üzletközpontokban, ill. bérleti jogviszonyban.

„…Azt vettük észre, hogy néhány millió forinttal alakult kft-k rövid idő alatt 40-50 patikából álló láncokat alakítottak ki. S nemcsak a számuk szaporodott rendkívül gyorsan, hanem agresszív, osztogató marketing tevékenységet folytattak, ellehetetlenítve a környezetükben működő, magyar családi kisvállalkozásokat. Elkezdtünk gondolkodni azon, hogy lehet az, hogy amikor nekünk az Európában egyik legalacsonyabb árrés éppen csak a szűkös működésre elég, sőt, a kis forgalmú falusi patikáknak még arra sem, akkor hogy tudnak ezek a láncok az igen komoly pénzeszközöket igénylő rohamos horizontális terjeszkedés mellett még elképesztő módon receptenkénti száz-százötven forintot osztogatni?...”

(Schlégelné dr. Békefi Csilla MOSZ alelnök írása)

Néhány adat a gyógyszerforgalmazás környezetének 2009-es jellemzőiről

Bizonyára sokan tudják, hogy a Kamara évek óta törekszik arra, hogy szakmapolitikai álláspontját konkrét adatokra és trendekre alapozva alakítsa ki. Ennek érdekében nagy gondot fordítunk arra, hogy hiteles forrásokból valid adatokhoz juthassunk. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a 2009. évre vonatkozó hivatalos adatokat is megkértük az illetékes hivataloktól és hatóságoktól. Az adatok beérkezése folyamatos. Jelen közlésünkhöz az adatok a gyógyszer-kiskereskedelem főtevékenységet megjelölő vállalkozások 2009. évi számviteli- és adózási jogszabályok szerinti beszámolási és bevallási dokumentumok összesítéséből származnak, anonimizált formában.

Alulírott Hetényi László az orvosegyetem gyógyszerészi karát 1975-ben elvégzett, kisebbségi komplexusokkal nem megvert és nem kapaszkodó (nem tudom hova kellene?) gyógyszerész válaszolok a fiatal, 2003-ban gyógyszerész-oklevelet szerzett kollégámnak (annak kell, hogy tartsam?!) a Népszabadság internetes oldalán dr. Szócska Miklós államtitkár úrnak írott nyílt levelére.

……….. Harmatha Levente Úr!

Nyílt levele, amelyben nemcsak minket, gyógyszerészeket, hanem a dédnagyapját is mélységesen megsérti, túltesz minden fantázián. Egyedül vagy hálózati társaival sikerült mindezt összehozni?

A nyílt levélnek pontos célja kell, hogy legyen, de ez ebből a levélből teljes mértékben hiányzik.

Dr. Hetényi László írása

A mindenki által ismert költő 162 éves felhívása is kevés volt ahhoz, hogy láncainkat levessük! A www.weborvos.hu honlapon péntek este olvasott hír szerint csomagban adják – veszik a gyógyszertárakat.Úgy látszik az egy tulajdonosi körhöz tartozó gyógyszertárakat mégsem hálózati gyógyszertáraknak, hanem - sajnos - láncra fűzött gyógyszertáraknak kell nevezni.

A hírben megnevezett két különböző láncolathoz tartozó gyógyszertárakat hamarosan egy láncfüzér fogja összekötni. A többségi tulajdonosok vajon felkínálták-e a tulajdonostárs gyógyszerészeknek a megvásárlás lehetőségét? Vagy csak örülniük kell, hogy dolgozhatnak és biztosítják a profit megtermelését? A tulajdonos váltásra vajon miért kerül most sor? Nagy volt a haszon és így jól értékesíthető a lánc, vagy túl sok lett már a tartozás és jobb időben lelépni? Kedves Gyógyszerész Kollégák, ebben a 86 gyógyszertárban! Ti tudjátok?