A Patikanap immár a magyar gyógyszerészet hagyományai közé tartozik – mondja dr. Szalay Annamária, a Jász-Nagykun Vármegyei Szervezet elnöke, a tiszafüredi Pátria Patika gyógyszertárvezetője, tulajdonosa.
– Immáron 20. alkalommal tartanak Patikanapot családi gyógyszertáraik valamelyikében, mi ennek az oka?
– Nagyon büszkén mondhatom, hogy a családi patikáinkkal az elmúlt húsz évben minden alkalommal bekapcsolódtunk a patikanapi programokba. Volt olyan, hogy „csupán” városi szinten, ám többször a vármegyei megnyitó is nálunk volt. Most a jubileumi 20. alkalom a családom életében is különös jelentőségű.
Hiszünk a társadalmi szerepvállalásban, hiszen a gyógyszerészeknek, a patikusoknak egy-egy közösség, település életében mindig kulcsszerepük volt. A Patikanapok szempontjából két évtizedet átölelő időszak áll mögöttünk, ám szerencsére a magyar lakosság érdeklődését, a megszólíthatóságát töretlennek látom. Mindig azt szoktam mondani, hogy ez egy olyan nap, amikor többet mutatunk meg magunkból, mint egy átlagos napon.
– Kérem, kedvcsinálóként avasson be minket abba, hogy milyen programokkal szokták várni az érdeklődőket!
– Minden alkalommal, amikor valamilyen konkrét tematikája volt a rendezvénynek – például a diabétesz, a dohányzás, az allergia, szív-, és érrendszeri megbetegedések stb. – akkor nyilván mindig az adott tématerületekhez, a népegészségügyi szempontból kiemelt betegségcsoportokhoz kapcsolódtak a programjaink. Mindig azt tapasztaltuk, hogy nagy örömmel jöttek a társszakmák (szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók) képviselői is a megadott témákhoz kapcsolódva.
A családomnak sokéves múltja van az intézeti gyógyszerellátásban is, hiszen amikor 1968-ban a Karcagi Kátai Gábor Kórház megnyitotta kapuit, akkor Édesapám, dr. Szalay László volt az első főgyógyszerész. Munkássága csaknem négy évtizedig, nyugdíjba vonulásáig tartott; ezt követően én vehettem a stafétát. Ezeknek a patikanapoknak az a lényege, hogy mutassa be azt a csapatmunkát, amit az egészségügyi dolgozók, az egészségügyi szakemberek, az orvos, az ápolószemélyzet, illetve a gyógyszerészek végeznek a beteg érdekében; de kiemelten a gyógyszertár, gyógyszerészet szemszögéből, „szemüvegén” át.
E napok jelentős részét Édesanyámmal, dr. Szalay Lászlónéval, a Betánia Gyógyszertárban, Karcagon valósítottuk meg. Mindig próbáltuk ezeket úgy megrendezni, hogy minél több lakost, pácienst vonzzunk be, de itt nem csupán a patikába járó, esetleg idősebb korcsoportra kell gondolni, hanem bővítettük a perspektívát, és olyan napokat is szerveztünk, ahol akár az óvodások vagy az általános iskola alsós korcsoportja voltak a vendégeink. A „best practice” jegyében megmutattuk nekik a tömegmérést, mint alapvető gyógyszerészi tevékenységet: kaptak kis kétkarú mérleget, fehér köpenyt adtunk rájuk és megpróbálhattak mérni egyszerű, ártalmatlan anyagokat: porcukrot vagy kristálycukrot. Hatalmas sikerélményt jelentett nekik mindez!
Ideális hely a karcagi Betánia Gyógyszertár olyan szempontból is, hogy sikerült egy kis gyógyszerésztörténeti „szigetet” is létrehoznunk. Rendelkezünk egy patikatörténeti gyűjteménnyel, ami a családom több gyógyszerész-generációján átível. Régi patikabútorral berendezett helyiségben olyan standedények, felszerelési tárgyak találhatók ott, amik egykoron a Nagyapám, Szalay Mihály abaújszántói patikájából származnak, illetve régi karcagi, ma már megszűnt gyógyszertáraknak a felszerelési tárgyai közül valók. A gyógyszertár több mint 30 éves története során több olyan betegünk is volt, akik látva a hagyományőrzést, a gyűjteményt, saját maguk is hoztak be olyan régi, egészségügyhöz kapcsolódó anyagot, patinás medicinai tárgyú könyveket, hajdan élt karcagi orvosnak a szemüvegét, stb. Ezek az ereklyék – talán fogalmazhatok így – szintén nagy becsben vannak nálunk. A Patikanapok kapcsán ezt a kis gyűjteményt, múzeumot is be szoktuk mutatni az érdeklődőknek. Több hazai és nemzetközi konferencián is bemutatkoztam már verbális előadás vagy poszter-prezentáció formájában ezen gyógyszerésztörténeti emlékekkel; Szüleim mindig társszerzők voltak a ezen prezentációknál.
Évek hosszú során át a Hungaropharma Zrt. jóvoltából kiírásra került az „Együtt a helyi közösségekért” elnevezésű pályázat; évente kettő alkalommal. Többször sikerült nyertes pályázatot készítenünk, változatos témákkal. Ezen projektek megvalósítása kapcsán kicsit nagyobb lélegzetvételű, közösségi élményt nyújtó rendezvényeket tudtunk szervezni. Ezek olyan sikeres alkalmak voltak, amelyeket Karcag lakossága is megemlegetett… Változatos program-elemekkel készültünk: volt olyan, hogy a zeneiskola zenepedagógusainak bevonásával musicalokból álló műsor várta a vendégeket, vagy ugrálóvár, arcfestés, lufibohóc okozott élményt a gyerekeknek. Az egyik egészségnapunkon az egészséges táplálkozás került fókuszba: például főzőbemutatókat tartottunk, sztárvendégként pedig Buday Péter séf mutatta meg, hogy hogyan lehet viszonylag költséghatékonyan, egyszerű alapanyagokból valami finomat, egészségeset főzni. Ennek a felejthetetlen napnak a záróakkordjaként Csongrádi Kata művésznő is fellépett.
– De nemcsak Karcagon várták ilyen programokkal az érdeklődőket…
– Általában úgy történt a szervezés, hogy ha a karcagi Betániában csináltunk nagyobb lélegzetvételű rendezvényt, párhuzamosan a tiszafüredi Pátria Patikába is juttattunk programelemeket. Fontosnak tartom a helyi, közéleti szereplők bevonását, megszólítását is ezekre az alkalmakra. A helyi a televízió, a nyomtatott sajtó képviselőit mindig meg szoktuk hívni, és legalább egy rövid, néhány perces, az adott év témaköréhez kapcsolódó tájékoztatót szoktam elmondani, hogy minél többen értesüljenek róla.
– Az idei vármegyei megnyitó is Önöknél lesz?
– Idén nagy örömömre szolgál, hogy a korábbi vármegyei elnökünk, Dr. Dobos Józsefné dr. László Erika vállalta a megnyitó szervezését. Úgy tűnik, 2025-ben a Jászságba, Jászárokszállásra tesszük át a vármegyei helyszínt, oda tervezünk szűrővizsgálatokat is, de emellett azért a Betánia Gyógyszertár idén újra, 20. alkalommal is megvalósítja a maga Patikanapját.
– A vármegye többi patikájában is megemlékeznek erről a napról?
– A felhívást és a programajánlót kiküldtük már a vármegye gyógyszertáraiba, ám egyenlőre nem kaptam visszajelzéseket arról, hogy más településeken élnek-e a lehetőséggel, vagy sem… Sajnos a kollégák elfoglaltak, sok az egy gyógyszerészes patika Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a szakmapolitikában nehéz idők járnak; de én bizakodó vagyok: még van néhány nap június 4-ig felkészülni…
– Véleménye szerint hogyan lehetne buzdítani a kollégákat az aktívabb részvételre?
– Azt gondolom, hogy a jó példáknak a bemutatásával. Fontos a „best practice” bemutatása; még akkor is, ha kevesen csináljuk. Hiszek abban, hogyha az adott napon, csak például felfújunk néhány léggömböt, felvesszük a patikanapi pólókat, és akár a tára mögül kilépve beszélgetünk a gyógyszerért, tanácsért hozzánk fordulókkal… akkor máris tettünk valamit!
Fontosnak tartom a Galenus Kft. promóciós anyagait is. A régmúltban, amikor elindult ez a fantasztikus kezdeményezés, illetve még a patikaliberalizáció nehéz időszakában is, minden patikába eljutott egy „promo-box”, ha megrendelte, ha nem. Szerintem ezt a hagyományt vissza lehetne hozni. Talán ez némileg aktivizálná a kollégákat is...
– Ön hogyan buzdítaná a kollégákat?
– A Patikanap a magyar gyógyszerészet hagyományai közé tartozik, két évtizedes múltra tekint vissza. Ez egy különleges alkalom, és a közösségeknek szól, akikért dolgozunk nap-mint nap. Nagyon jó lenne, ha a kollégák is ünnepként gondolnának erre a napra, és kívánom, hogy a jövőben is folytathassuk ezt a hagyományt!
Álljon itt ezzel kapcsolatban kedvenc idézetem: „Ha egyszer is feladsz valamit, a szokásoddá válik. Soha ne add fel!” (Michael Jordan)
B. Zs.
