Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. december 20.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

A gyógyszergazdaságossági törvényt is módosító, a Parlament által 2009. december 14-én elfogadott egészségügyi salátatörvény története időrendi sorrendben.

Miután egyértelművé lett, hogy a patika-alapítási moratóriumot és a patikafúziós szabályok felfüggesztését a kormány a jelenlegi politikai erőtérben nem vállalja magára, viszont hajlandó arra, hogy néhány területen a kamarával közösen kompromisszumos megoldásokat terjesszen az Országgyűlés elé, az EüM-mel folytatott egyeztetésen augusztus 7-én több javaslattal élt a kamara. Ezt megelőzően a nem közfinanszírozott gyógyszerek gyártói ármaximálási szabályainak törléséről lényegében valamennyi gyógyszerpiaci szereplő megegyezett, így a kodifikációnak nem volt akadálya, és egy április 6-i egyeztetésen a szaktárca képviselői ígéretet tettek arra is, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek térítési díjából adható árkedvezményt is megszüntetik a soron következő törvénymódosításkor. Az augusztusi egyeztetésen kezdeményezte a kamara, hogy
- a 2010. január 1-i teljes körű liberalizáció határideje kerüljön kitolásra 2013-ra,
- a főszabálytól eltérő módon létesítendő patikák esetében a heti nyitva tartási időre vonatkozóan 84 óra + ügyelet vállalása legyen a minimum-követelmény,
- épüljenek be a gyógyszer-gazdaságossági törvénybe a személyi jogos gyógyszerész „menedzsment jogai”,
- a gyógyszergyárak, nagykereskedők és orvosok mértékadó tulajdonosi részesedést gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban ne szerezhessenek, továbbá
- jelentős mértékben szigorodjanak a patikafúziós szabályok.
A fentiek közül a patikaalapítás további liberalizációs határidejének kitolására irányuló, valamint a könnyített patikaalapítási szabályokat szigorító javaslatának egy része (49. § (3) bek. b) pont) bekerült a javaslatba. A közigazgatási egyeztetés részeként véleményezésre megküldött javaslatban szerepelt a 2010-es határidő módosítása, a patikaalapítás szabályainak részleges változtatása, a közfinanszírozott gyógyszerek egységes térítési díjára vonatkozó kezdeményezés és a gyártói ármaximálás lehetőségének a törlése. Továbbá a tervezet valamennyi gyógyszertárra szolidaritási díj fizetési kötelezettséget írt elő és a 14 éven aluliak számára lehetővé tette volna a nem vényköteles gyógyszerek beszerzését. A kamara szeptember 22-én 8 oldalban foglalta össze véleményét a törvénytervezetről és két fejezetben írta le az álláspontját a tervezetben szereplő és az abból hiányzó módosításokról, kérve a további egyeztetés lehetőségét.
Október 5-én államtitkári értekezleten megállapodás született
- a 14 éven aluliakra vonatkozó javaslat törléséről,
- a patikaalapítási szabályok szigorításának kiegészítéséről és a kamarai javaslattal egyező előterjesztéséről, valamint arról, hogy
- a kisforgalmú gyógyszertárak támogatásának a gyógyszertári befizetéseken túl a nagykereskedők által befizetett szolidaritási díj is forrásként szolgál, s ez által el lehet tekinteni a valamennyi gyógyszertárra kiterjedő befizetési kötelezettségtől.
A megállapodásnak része volt, hogy a kormány a módosításokat a kamara támogatásával nyújtja be a parlamentnek.
A kormány által 2009. október 21-én a parlamentnek „Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról” címmel benyújtott törvényjavaslatban tehát szerepelt
- a patikaalapítás teljes liberalizációja határidejének 2013. január 1-re történő kitolása,
- a patikaalapítási szabályok kamarával kötött megállapodás szerinti szigorítása a főszabálytól eltérő patikalétesítés esetén: a 24 órás nyitva tartás mellett a heti 84 óra + folyamatos ügyelet előírása,
- a közfinanszírozott gyógyszerek térítési díjából kedvezmény adásának tiltása,
- a nem közfinanszírozott gyógyszerek gyártói ármaximálási szabályainak törlése (76. § (2)-(5) bek.).
A parlamentnek benyújtott tervezetből a kormány elhagyta:
-         a valamennyi gyógyszertárra kiterjedő szolidaritási jellegű befizetési kötelezettséget és
-         a 14 éven aluliak szabad OTC gyógyszer-vásárlási lehetőségét.
A törvényjavaslat indoklása szerint a patikaalapítás szigorítására azért van szükség, hogy „az új egységek ténylegesen többletszolgáltatást nyújtsanak a lakosságnak”, a teljes liberalizációt lehetővé tevő határidő 2013-ra történő kitolására pedig azért, mert „a korábban életbe léptetett rendelkezés hatályba léptetése jelenleg – az egészségügyi ágazat szereplőit is érintő gazdasági nehézségekre is különös tekintettel – nem indokolt.”
A törvényjavaslatot a parlament Egészségügyi Bizottsága általános vitára alkalmasnak találta. A Bizottság ülésén a kormány képviselője a módosítások szükségessége mellett érvelt és a kamarával kötött megállapodásra is hivatkozott.
A törvényjavaslat általános vitája 2009. november 11-én volt.
Székely Tamás egészségügyi miniszter expozéjában kijelentette, a kormány nevében a teljes liberalizáció időpontjának 2013-ra történő elhalasztását javasolja. "Az Európai Unió Bírósága 2009 májusában gyógyszertár-tulajdonlás ügyében döntést hozott. Az ítélet kimondta, hogy nem ellentétes az Európai Közösséget létrehozó szerződés letelepedés szabadságáról szóló EK 43-as és EK 48-as cikkekkel az olyan nemzeti szabályozás, amely megakadályozza, hogy a gyógyszerészi képzettséggel nem rendelkező személyek gyógyszertárak tulajdonjogát megszerezhessék, illetve gyógyszertárat üzemeltessenek. Mindamellett, hogy a Bíróság által hozott ítélet nem keletkeztet jogalkotási kényszert a magyar szabályozásban, jelen törvényjavaslat keretében a lakosság érdekét és igényeit szolgáló tényleges többletszolgáltatás biztosítása érdekében szigorítani kívánjuk a gyógyszertár-létesítés feltételeit, továbbá tekintettel arra, hogy a teljes liberalizáció hatásának felülvizsgálatára hosszabb távú elemzés szükséges, ezért a törvény tervezetében a teljes liberalizáció időpontjának 2013-ra történő elhalasztását javasoljuk. Ez egyben a gyógyszerész szakmai szervezetek kérése is volt. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan része a törvénynek, amely minden képviselő támogatását fogja élvezni."
Dr. Schvarcz Tibor, az MSZP képviselőcsoportja részéről vezérszónoki felszólalásában pártja nevében elkötelezte magát a patikalétesítés teljes liberalizációjának 2013-ra való módosítása mellett. „… a liberalizáció időpontját (kitoljuk) 2013-ig. Tehát meghosszabbítjuk azt az időszakot, mert most következett volna be január 1-jével az, hogy bárki alapíthatott volna patikát, ezt a liberalizációs szabályt toltuk ki 2013-ig. Az új patika alapításánál pedig szigorúbb szabályokat szeretnénk bevezetni, hiszen számos új patika jött létre a korábbi törvénytervezet kapcsán. Ezek mindenképpen a betegellátás színvonalát javították, a gyógyszerhez való hozzáférést segítették elő. Kistelepüléseken kevésbé, de közepesebb és nagyvárosban nagyon sok új patika nyílt, ezek közül egypár már bezárt, mert az üzleti terveik nem voltak megalapozottak, túlterjeszkedő terveket szőttek, de nagyon sok patika jelenleg is működik. Ezért mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy az újonnan alakuló patikáknál szigorúbb feltételekhez, hosszabbított nyitva tartáshoz vagy ügyelethez, készenléthez kötni az alapítás lehetőségét. Itt a törvénytervezetben szerepel egy 84 órás nyitva tartás, ami – ha nem vállal ügyeletet – mindenképpen kielégíti azt, ami a betegek számára a legfontosabb, hogy minden időben elérjék a számukra szükséges gyógyszert. A másik kérdés a patikaalapítás vonatkozásában a menedzsmentjog és a személyi jog kérdése. Hiszen ha nem szeretnénk azt, hogy a patikaláncok továbbterjeszkedjenek, akkor mindenképpen a személyi jogos gyógyszerésznek kellene valamilyen jogosítványt adni abban a vonatkozásban, hogy ne a pénzügyi befektető, hanem a személyi jogos gyógyszerész diktáljon a szakmai feltételek vonatkozásában. Ez a törvénytervezet korábbi formájában szerepelt, most szeretnénk mindenképpen ezt valamilyen módon visszahozni, hiszen ha azt nézzük, hogy a patikaalapítás korábban egzisztenciavállalkozás volt, és itt nagyon nehéz megállítani a bizonyos nagykereskedők, tőkéscsoportok terjeszkedését ebben az üzletágban, akkor ezzel az úgynevezett aranyrészvény típusú lehetőséggel valamilyen módon lehetőséget kellene teremteni a személyi jogos gyógyszerésznek arra, hogy a szakmai színvonal fölött őrködjön a patikában.”
Dr. Kökény Mihály az Egészségügyi Bizottság elnöke kifejtette, hogy „a vitában kormánypárti képviselőtársaim sok részről szóltak a bizottság két ülésén is, így például kiemelték azt, hogy a gyógyszertár-alapítási szabályokat változtatjuk. Nem visszalépés ez, hanem a tapasztalatok alapján indokolt az, hogy miután a korábbi törvényben megszabott feltételeknek számos esetben nem tettek eleget a patikák, érdemes volt bizonyos szabályokat egyértelműbben fogalmazni, illetőleg az európai tendenciáknak megfelelően is indokolt volt az, hogy a teljes liberalizáció időpontjának az elhalasztását kezdeményezze az előterjesztő.”
A vitában elhangzott ellenzéki felszólalásokra dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter a következőképpen reagált: „Azt is szeretném elmondani, hogy az önök által elhibázott döntésnek ítélt patikaprivatizáció kapcsán 404 új patikát alapítottak a jogszabály életbelépését követően, és úgy gondolom, hogy ha ezen a 404 helyen, mondjuk, legalább hat beteg gyógyszert tudott kiváltani jobb körülmények között, hosszabb nyitvatartási időben, kevesebb utazással, akkor legalább annyi ember járt jobban, mint ahány patikus érdekét sértette az, hogy az egészségbiztosítási támogatás több részre oszlik. Azt viszont érzékeltük, hogy a jelenlegi szabályozás abból a szempontból nem megfelelő, hogy bizonyos gyógyszerészek vagy bizonyos új gyógyszertárak a jelenleg hatályos rendelkezésből azokat az elemeket vették figyelembe a patikájuk megalapításához, ami érdemi többletszolgáltatást nem jelentett, azt leszámítva természetesen, hogy a betegnek nem kell olyan messzire mennie. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a patikaalapítási szabályt egyértelművé tesszük. A jelenlegi megfogalmazáshoz képest, ami annyit mond, hogy hosszított nyitva tartás, megmondtuk, hogy mennyi legyen minimálisan ez a hosszított nyitva tartás. Ez egyébként 7-szer 12, azaz 84 órát jelent, ami annyit jelent, hogy új helyen vagy új patikát akkor lehet alapítani, ha az, mondjuk, a hétnek hét napjából reggel nyolctól este nyolcig nyitva van.”
A vitában sok felszólaló érintette – kormányoldalról és az ellenzék részéről is – a patikai szabályozás változását; ellenző vélemény nem akadt. Dr. Kökény Mihály összegzésként úgy fogalmazott, hogy „a szocialista frakció egészében és a részletek nagy részét illetően is egyértelműen a törvényjavaslat mögött áll, támogatja a javaslatot. Olyan módosító indítványokat kíván tenni, amely bizonyos területeken az ütköző érdekek között még finomabb kompromisszumokat ajánl, és pontosító módosító indítványokat kíván megfogalmazni.”. Ennek a felszólalásnak megfelelően a gyógyszerészetre vonatkozóan is voltak módosító javaslatok: szocialista képviselők beterjesztették a menedzsmentjogokra vonatkozóan beígért, kamarával egyeztetett előterjesztést és a patikaalapítás szabályozás-módosítására vonatkozóan finomítással éltek: a 84 óra + ügyelet mellett – egyedi mérlegelés alapján – lehetővé kívánták tenni a 84 óra + folyamatos készenléttel működő patikák létesítését.
Az ellenzék részéről is több módosító javaslat született: kamarai együttműködéssel került a bizottság elé
- a gyógyszergyárak, nagykereskedők, orvosok patikatulajdonlásának korlátozását célzó módosítás,
- a fúziós szabályok szigorítása,
- a patika megszüntetési feltételek könnyítése, hogy ne kelljen a veszteséges gyógyszertárnak még hat hónapig további veszteséget elszenvednie a kötelező továbbműködtetés miatt,
- a felelős vezetővel szemben támasztott követelmények (szakmai gyakorlat) szigorítása,
- az off-shore cégek patikaműködtetésből való kizárása,
- a közfinanszírozott gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó ajándékozás, bónuszok adásának tiltása.
Az egészségügyi bizottság november 18-i ülésén tárgyalta a benyújtott módosító indítványokat. Herényi Károly (MDF) és Böhm András (SZDSZ) egyaránt nyújtott be a patikaalapítás szigorításának elhagyására irányuló javaslatot, azonban a bizottság egyetlen támogató szavazatra sem érdemesítette a kezdeményezéseket. (Herényi Károly egyébként más javaslatokat is benyújtott: többek között kezdeményezte, hogy egy gyógyszerész két gyógyszertárat vezethessen, fakultatív többletszolgáltatás legyen a magisztrális gyógyszerkészítés és ne kelljen magisztrális labort létesíteni az új gyógyszertárnak, maradjon meg a kedvezményadás lehetősége a közfinanszírozott gyógyszereknél is. E sorok írója személyesen kérte javaslatainak visszavonására az MDF képviselőjét, tekintettel az MDF „antalli” hagyományaira, azonban erre nem került sor.) A bizottság egyöntetűen (kormányoldal és ellenzék egyaránt) támogatta a menedzsment-jogokat és a felelős vezetővel szemben támasztott követelmények szigorítását. Az ajándékozás tilalmára irányuló javaslatról a kormány képviselője úgy nyilatkozott, hogy csupán azért nem támogatja, mert ezzel tartalmilag azonos szabályozást már tartalmaz a gyógyszer-gazdaságossági törvény 17. § (8) bekezdése.
Ezt követően már csak „kapcsolódó” módosító indítványok benyújtására volt lehetőség. Most MSZP-s képviselők nyújtották be az ajándékozás tiltására vonatkozó javaslatot. A határidő lejárta előtt néhány órával dr. Molnár Lajos (SZDSZ) nyújtott be a patikaalapítás szigorításának elhagyását célzó javaslatot, azonban az egészségügyi bizottság ezt sem támogatta. A bizottság november 25-i ülésén, a kapcsolódó módosító indítványokra irányuló szavazások befejezését követően dr. Kökény Mihály, MSZP-s képviselő, az egészségügyi bizottság elnökeként, bizottsági módosító javaslatként terjesztette be azt a javaslatot, ami szerint a patikaalapítás eddig konszenzussal támogatott szigorítására nem kerül sor, tehát január 1-től továbbra is minden marad a régiben. Ezt a módosító javaslatot a bizottsági ülésen a kormány támogatta.
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_madat?p_ckl=38&p_izon=10977&p_alsz=91
A törvényjavaslat december 7-re tervezett zárószavazását egy héttel elhalasztották. A zárószavazás előtt ún. „zárószavazás előtti” módosító javaslattal élt dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter, amiben további változtatásra tett javaslatot: a patikalétesítés teljes liberalizációját az eredetileg kezdeményezett 2013. január 1. helyett 2011. január 1-re korrigálja. Módosító javaslatát azzal indokolta, hogy „a teljes liberalizáció 2010. január 1-ről 2013. január 1-re való eltolása olyan mértékű, indokolatlan beavatkozást jelent a liberalizációval összefüggő piaci várakozásokra is figyelemmel, ami alkotmányosan nem védhető.  Erre figyelemmel az alkotmányos követelményekkel való összhang érdekében szükséges a gyógyszer kiskereskedelem piacának időben előbb történő felszabadítása”.
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_madat?p_ckl=38&p_izon=10977&p_alsz=108
A kormány és az MSZP képviselőivel újabb egyeztetéseink voltak, azonban eredménytelenül zárultak. A zárószavazás előtt még egy próbálkozásunk volt az eredeti megállapodás szerinti állapot helyre állítására: Horváth Zsolt (Fidesz) szintén zárószavazás előtti módosítást nyújtott be, amelyben a bizottság által korábban támogatott kormány-előterjesztést javasolta megszavazni (a 2013-as időpontra és az új patikalétesítések heti 84 órás nyitvartási minimumkövetelményére. (http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_madat?p_ckl=38&p_izon=10977&p_alsz=110)  A módosító javaslatot a parlamenti többség elutasította.
A parlament 2009. december 14-én elfogadta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény szerint a patikaalapítás teljes körű liberalizációjának határideje 2011. január 1-re kitolásra került és a kormánynak 2010 októberéig jelentést kell készítenie a gyógyszerpiac helyzetéről. A közfinanszírozott gyógyszerek térítési díjából kedvezmény nem adható. A gyáraknak megszűnik a joga a maximált fogyasztói ár megállapítására a nem közfinanszírozott gyógyszereknél, továbbá hatvan napon túl felelős vezető csak a személyi jog követelményeinek megfelelő gyógyszerész lehet. Nem része a törvénynek a személyi jogos gyógyszerészek menedzsment-jogának megerősítése és az ajándékozás tilalmának pontosítása.
A törvény jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár.
Magyarázatra szorul, hogy szinte az utolsó utáni pillanatban miért következett be pálfordulás a kormány és a kormányt támogató MSZP frakció álláspontjában. Számos parlamenti képviselő megerősítette, hogy az MSZP politikai partnere felrúgta azt a korábban kötött egyezségüket, amely lehetővé tette a kamarával folytatott kompromisszumos tárgyalásokat, miszerint a patikapiac szabályozásának fentebb tárgyalt korrekcióját nem kifogásolják. Sőt a költségvetés, illetve az egészségügyi salátatörvény elutasítását is kilátásba helyezték, amennyiben ezek a módosítások benn maradnak a javaslatban. Szakmai berkekben pedig közszájon forog a (több képviselő által is megerősített) hír, miszerint a „politikai partner” bekeményedő álláspontja két nagyon erős érdekérvényesítő erővel bíró konkurens gyógyszerpiaci szereplő közös fellépésének és „ráhatásának” köszönhető, akik jelenleg is abban érdekeltek, hogy könnyített feltételekkel nyithassanak új, illetve vonhassanak érdekkörükbe már működő gyógyszertárakat.
dr. Hankó Zoltán és Gui Angéla
2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA