Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2008. október 15.
A kispatikákat 800 millióval támogatják, 2010-től teljes lehet a liberalizáció

Gyógyszertári árrészuhanás Világgazdaság - Nógrádi Tóth Erzsébet

Várhatóan 9-10 milliárd forinttal lesz kevesebb a hazai gyógyszertárak idei árrésbevétele a két évvel korábbi 75 milliárdnál, s ha csak a társadalombiztosítási támogatással forgalmazott medicinákat nézzük, a mérséklődés 13 milliárd. Ez utóbbi oka, hogy csökkent a gyógyszerek tb-támogatása, olcsóbb készítmények váltották föl a drágábbakat. Ez utóbbi miatt is kezdeményezte a Magyar Gyógyszerész Kamara a gyógyszerforgalmazás árrésrendszerének átalakítását – mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán alelnök. Annak kapcsán kérdeztük őt, hogy az egészségügyi tárca kezdeményezi a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását, amelyről véleményt kért a kamarától is.

A szaktárca illetékesei egyeztettek is a patikusokkal, ám javaslataik közül csupán egy köszön vissza a tervezetben – állítják. Nevezetesen: törvényi szintre emelné az Egészségügyi Minisztérium a gyógyszerészi gondozást. Ez a szakma presztízsének növelése mellett megteremtené az alapot arra, hogy a későbbi miniszteri rendeletben a gyógyszerészek többletteljesítményeit is finanszírozza a biztosító. Ezzel hosszabb távon jól járna az egészségpénztár is, mert a gyógyszertárakban gyakrabban megforduló pácienseknél különféle szűrővizsgalatokat végeznének a patikusok.

A pluszpénz sürgősen kellene a közel 2300 gyógyszertár közül különösen annak a csaknem 700-nak, amelyek üzemgazdaságilag veszteségesek. Pedig több helyen úgy spórolnak, hogy nem foglalkoztatnak takarítót, csökkentik az asszisztensek számát. Pontosan egy éve ígérte Gyurcsány Ferenc, hogy hárommilliárd forintot juttat a kormány a gyógyszertári ágazatnak, ám ez az összeg ma is késik, s félő, hogy a közben kirobbant pénzügyi-gazdasági válság miatt nem is jut el hozzájuk.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy ma az egy évvel korábbihoz képest megkétszereződött a gyógyszertárak tartozásállománya, a gyógyszer-nagykereskedők patikáknál lévő kinnlevősége pedig meghaladja a kórházakét. Annak összegéről azonban – tartva a hitelfelvétel megnehezítésétől – nem adtak tájékoztatást.

Mivel az árréstömeg annyifelé oszlik, ahány patika van, csökkentette az egy-egy gyógyszertárra jutó részt a múlt év elején bevezetett patikaliberalizáció. Hatására több mint háromszázzal bővült az addig kétezres hálózat. Ám a kamara szerint elsősorban ott létesítettek patikát, ahol elérhető távolságban korábban is volt már, a kistelepüléseken továbbra is találhatók fehér foltok. Ezért kezdeményezték, hogy csak az kapjon alapítási engedélyt, aki többletszolgáltatást vállal. Azt is javasolta a kamara, töröljék a törvényből a 2010. januártól hatályos teljes liberalizációt megengedő passzust, maradjon fönn az állam ellenőrző szerepe a gyógyszerellátásban, de a kérést eddig elutasították.

Azt is javasolták a patikusok, hogy a gyógyszertár szakmai működtetéséhez szükséges kérdésekben csak a gyógyszerész egyetértésével hozhasson döntést a közgyűlés, de úgy tűnik, továbbra is megmarad a tulajdonos pénzügyi befektetők határozathozatali joga. Ám a szolidaritási díjfizetés sávhatárai úgy változnak, hogy a nagy forgalmú patikák több pénzt fizetnek, s az így összegyűlt összeget a veszteséges egységek között osztják szét. Az idei várható szolidaritási díj összege 130 millió forint. Az ÁNTSZ szerint jelenleg 750 gyógyszertár jogosult működési célú támogatásra az államtól, amelynek évi összeg 800 millió forint. A patikák közül 490-et az alacsony árréstömeg miatt kell segíteni.

 

Szolidaritási díj

 

 

Forrás: VG-gyűjtés

 

 

(tervezett, negyedévi)

 

 

Árréstömeg (millió Ft)

 

 

Díj (százalék)

 

 

10–11

 

 

0,5

 

 

11–12,5

 

 

1,5*

 

 

12,5–15,0

 

 

3,0**

 

 

15–

 

 

5,0***

 

 

* A befizetendő összeg: 55 ezer forint és a 11 millió forint fölötti rész 1,5%-a.

 

 

** A befizetendő összeg: 77,5 ezer forint és a 12,5 millió forint fölötti rész 3%-a.

 

 

*** A befizetendő összeg: 152,5 ezer forint és a 15 millió forint fölötti rész 5%-a.

 

 

 

 

 

 

Napi Gazdaság 2008. október 15.

 

(NAPI)

 

Egy angol gyártó gyógyszereket exportált Görögországba, majd amikor rájött, hogy az ottani nagykereskedők a gyógyszer egy részét továbbexportálják olyan országokba, ahol drágábban tudják eladni, korlátozta a kiszolgálásukat. A cikk második része a jogi érvelést idézi fel.
A gyógyszeripari vállalat számára megengedettnek kell lennie, hogy ésszerű és arányos keretek között fellépjen üzleti érdekeinek azon fenyegetése ellen, ami abból származik, hogy egy vállalat csak azért rendel jelentős mennyiséget egy bizonyos termékből, hogy azt azután párhuzamos export révén más tagállamokban értékesítse.

A gyógyszergyártó GlaxoSmithKline (GSK) plc görögországi leányvállalata, a GSK AEVE az Európai Bírósághoz benyújtott érvelésében kifejtette, hogy megítélése szerint nem minősül visszaélésnek az, hogy megtagadta az alapügyek felperesei - a görög gyógyszer-nagykereskedők - által kért gyógyszermennyiség szállítását. Egyfelől ugyanis nincs szó a szállítás valódi megtagadásáról, amennyiben egy 2000 novembere és 2001 februárja közötti néhány hetes időszakot leszámítva késznek mutatkozott a nagykereskedők elégséges mennyiséggel való ellátására. Másfelől pedig nem hozta ez utóbbiakat olyan helyzetbe, hogy azoknak a piacról való kiszorulás kockázatával kellett volna szembenézniük, hiszen e szállítmányok biztosították a görög piac teljes szükségletének ellátását, sőt még azon túli szükségletek kielégítését is lehetővé tették. Ezzel szemben a nagykereskedők, az Európai Bizottság, valamint az olasz és a lengyel kormányok észrevételeikben kifejtették, hogy főszabály szerint a Római Szerződés 82. cikkelye szerinti erőfölénnyel való visszaélésnek minősül az, ha egy erőfölényes helyzetben levő vállalat megtagadja gyógyszer-nagykereskedők részére történő szállítását annak érdekében, hogy korlátozza a párhuzamos kereskedelmet. A kérdést előterjesztő bíróság által említett, a GSK AEVE által a szállítás megtagadásának igazolására felhozott egyetlen tényező sem alkalmas arra, hogy mentesítse e gyakorlatot annak visszaélésszerű jellegétől.

Az Európai Bíróság a döntésében mindenekelőtt megerősítette, hogy a Római Szerződés 82. cikkelyének értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon - vagy annak jelentős részén - meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Ilyen visszaélésnek minősül különösen: a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára. Abban az esetben, ha az adott vállalat egy tagállamban megtagadja termékeinek olyan nagykereskedők részére történő szállítását, amelyek e termékeket más tagállamokba exportálják, ez a magatartás nemcsak annyiban hat ki a versenyre, hogy a szállítás megtagadása az első tagállam piacán akadályozza a nagykereskedők tevékenységét, hanem abban a tekintetben is, hogy az e nagykereskedők által a termékek más tagállamokbeli piacain támasztott hatékony verseny megszűnéséhez vezet.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy az alapügyben szemben álló felek között nincs vita abban, hogy a GSK AEVE azért tagadta meg a görög nagykereskedők megrendeléseinek teljesítését, hogy korlátozza ez utóbbiak által folytatott, olyan egyéb tagállamokba irányuló párhuzamos exportot, ahol a szóban forgó gyógyszerek árai magasabbak. A párhuzamos import a közösségi jog védelmét élvezi, mivel elősegíti a tagállamok közti kereskedelem fejlődését és a verseny megerősítését. Az Európai Bíróság megállapította, hogy bár a gyógyszerek árának hatósági szabályozása nem alkalmas arra, hogy mentesítse az erőfölényben levő vállalat általi szállításmegtagadást annak visszaélésszerű jellegétől, az ilyen vállalatnak mindazonáltal rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy ésszerű és üzleti érdekeinek védelmének szükségességéhez mérten arányos intézkedéseket tehessen. Annak értékeléséhez pedig, hogy a szállításnak a párhuzamos exportot folytató kereskedők irányában történő megtagadása ésszerű és arányos intézkedésnek minősül-e (az erőfölényben levő gyógyszeripari vállalat üzleti érdekeinek export által fenyegetettségéhez képest), meg kell vizsgálni, hogy a nagykereskedők megrendelései a szokványostól eltérő jellegűek voltak-e.

Az elfogadhatatlan, hogy egy adott, alacsony gyógyszerárak által jellemzett tagállamban erőfölényben levő gyógyszeripari vállalat felhagy egy korábbi üzletfele által leadott megrendelések teljesítésével, pusztán amiatt mert ez utóbbi az adott tagállam piacának ellátása mellett a megrendelt mennyiség egy részét más, magasabb árszinvonalú tagállamokba exportálja. Ugyanakkor a gyógyszeripari vállalat számára megengedettnek kell lennie, hogy ésszerű és arányos keretek között fellépjen üzleti érdekeinek azon fenyegetése ellen, ami abból származik, hogy egy vállalat csak azért rendel jelentős mennyiséget egy bizonyos termékből, hogy azt azután párhuzamos export révén más tagállamokban értékesítse. Ez lehet a helyzet egy adott tagállamban, ha egyes nagykereskedők e gyártótól akkora mennyiségű gyógyszert rendelnek meg, ami nincs arányban a nagykereskedők által korábban az említett tagállam belső szükségleteinek ellátását kielégítő eladásaival. Mindezek alapján az Európai Bíróság kimondta, hogy valamely, az érintett gyógyszerpiacon erőfölényben levő vállalat, amely az egyes nagykereskedők által az egyik tagállamból egy másikba irányuló párhuzamos export megakadályozása érdekében megtagadja e nagykereskedők által leadott szokványos jellegű megrendelések teljesítését, visszaél az erőfölényével. A nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a szóban forgó megrendelések szokványos jellegűek voltak-e, figyelemmel azok mérete és az adott tagállam piacának szükségletei közti arányra, valamint a vállalat és az érintett nagykereskedők között korábban fennálló üzleti kapcsolatokra.

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél