Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. február 19.
Az Egészségügyi Bizottság előtt a gyógyszerellátás problémái
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága – a 2009. I. félévi munkatevének megfelelően – február 18-i ülésén foglalkozott azzal, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek milyen hatásai vannak a lakossági gyógyszerellátó rendszerre.

A bizottság ülésére az Egészségügyi Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal és Magyar Gyógyszerészi Kamara készített írásos előterjesztést. Az ülésen az EüM képviseletében dr. Héjja Mária főosztályvezető, a GVH részéről Torjákné Amberger Terézia irodavezető, az MGYK-tól pedig dr. Horváth Tamás elnök tartott rövid szóbeli kiegészítést, majd válaszoltak a bizottság tagjainak kérdéseire. Az EüM anyagából kiderült, hogy a minisztérium adatai szerint 2008-ban az ágazat a támogatott gyógyszerkörben további árrésveszteséget kényszerült elviselni.

Dr. Héjja Mária beszámolt arról, hogy hány új gyógyszertár létesült és hány gyógyszertár zárt be. A kisforgalmú gyógyszertáraknak az elmúlt években folyósított kamatmentes támogatás-előleg 2009-es folyósításához szükséges jogszabály-előkészítő munka jelenleg is folyik. Módosításra vár a 41/2007 (VIII. 19.) EüM rendelet, melyben – többek között – a gyógyszerészi gondozás rendeleti szintű szabályozására is sor kerül.

A GVH anyagából kiderült, hogy – az eleve „irracionális” várakozásokat leszámítva – a gyógyszerpiacon bekövetkezett változások az eredeti elképzelések szerint alakultak. A GVH szerint erősödött a verseny, javultak a szolgáltatások, a láncosodás folyamata nem erősödött fel és a koncentráció mértéke sem növekedett lényegesen. Komolyabb versenypiaci problémákkal nem találkoztak és nem tudnak olyan jogszabálysértő esetekről sem, amelyek a GVH beavatkozását igényelték volna.

Dr. Horváth Tamás elnök szerint a rendszer diszfunkcionális működésének egyre több bizonyítéka van. Ezek egyaránt tapasztalhatók a létesítés, a tulajdonosi szerkezet, a napi patikai működés vonatkozásában és a szakmai-etikai területeken. Az elnök néhány konkrét esetet is ismertetett. Mivel a kamara tapasztalatai szerint a diszfunkcionális működés most kezd „normává” válni, a politika felelőssége, hogy ezt – a szükséges korrekciók minél gyorsabb bevezetésével – megakadályozza.

A szóbeli kiegészítéseket követően élénk vita alakult ki. A kamara által ismertetett konkrét példákat több esetben saját tapasztalatokkal is alátámasztották a hozzászóló képviselők. Komoly vita alakult ki arról, hogy a versenypiaci szempontok milyen mértékben érvényesíthetők a lakossági gyógyszerellátás területén. Dr. Mikola István a bizottság fideszes alelnöke szerint semennyire, dr. Schwarcz Tibor szocialista alelnök szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyógyszerellátás – most már törvény által is megerősítetten – egészségügyi szolgáltatás. Volt olyan kormánypárti képviselő, aki szerint – ha igaz az, amit a kamara leírt, és amiről a szóbeli kiegészítésben tájékoztatott, akkor – „nagyon nagy a baj”.

A bizottsági ülés lezárásaként dr. Kökény Mihály bizottsági elnök közölte, hogy az elhangzottakról tájékoztatja dr. Székely Tamás egészségügyi minisztert. Mindenképpen indokoltnak tartja, hogy az újonnan nyílt patikák vállalt többletszolgáltatásainak teljesítését ellenőrizzék, és szerezzenek érvényt a szabályok betartásának. Szükséges lehet „bizonyos” jogszabályi korrekciók kezdeményezése is, bár szerinte a problémák jó része alsóbb rendű jogszabályokkal is kezelhető.

 

Horváth Tamás elnök szóban a következőkről tájékoztatta a bizottság tagjait:

Tisztelt Bizottság !

Írásban megküldött előterjesztésünket ismertnek tekintjük, ezért nem egy rövid összefoglalás elmondására szeretném a rendelkezésre álló időt felhasználni, hanem néhány olyan tipikus jelenségre szeretném a figyelmet felhívni, melyek egyre inkább meghatározzák a mindennapjainkat.

A példák:

- S. városban a többedik gyógyszertár létesül, többletszolgáltatásként készenlétet vállalva. Az engedélyt megkapják, holott a városban évtizedek óta folyamatos ügyeleti ellátás van.

- Újonnan nyílt gyógyszertár, heti hét napon, napi 12 órát tart nyitva. 1 gyógyszerészt foglalkoztat, aki viszont nem tud mindig bent lenni. A távollétében 1 szakasszisztens látja el a betegeket, rajtuk kívül a gyógyszertárban csak kereskedelmi végzettségű dolgozókat alkalmaznak.

Más:

- Nagyvárosban fiatal gyógyszerész kezdeményezi gyógyszertár létesítését. A személyi jogot és az engedélyeket megszerzi, a patika megnyit. A nyitást követően 4 nappal közgyűlést tartanak, ahol ismert láncműködtetők off-shore céges háttérrel többségi, irányító pozícióba kerülnek. A módszert több esetben ismétlik.

- Gyógyszertárlánc új gyógyszertár nyitását kezdeményezi. Megnevezi a személyi jogos gyógyszerészt. A nyitás után négy nappal ugyanazzal a személyi jogos gyógyszerésszel új gyógyszertár nyitását kezdeményezi, a személyi jogos gyógyszerész helyét – felelős vezetőként – frissdiplomás gyógyszerész veszi át. A gyógyszertárlánc ezt a technikát több alkalommal ismétli.

Más:

- V. városban önkormányzati támogatással egészségház létesül, 4 orvosi rendelővel. Mivel a kiszemelt telek egyházi ingatlan, a befektető az egészségház mellett 300 fő befogadóképességű templom építését is vállalja. A beruházó feltétele gyógyszertár létesítése.

- M. városban az önkormányzat 8 egészségház létesítését kezdeményezi, melyre pályázatot ír ki. Mindegyik egészségházban gyógyszertár létesítését is kiköti: ennek a bevételéből kell a beruházásnak megtérülnie.

Vagy:

- H. városban a polgármester utasítja az orvosokat, hogy a betegeket a recepttel a városi kórház gyógyszertárába irányítsák.

- 5500 lakosú településen, 2008 őszén új gyógyszertár létesül. A régi gyógyszertár a nagykereskedőnél mára eladósodik. A nagykereskedő ma már csak készpénzért szállít, a készlet rohamosan csökken. Az új gyógyszertárnak is kicsi a forgalma, szintén készletezési problémák vannak. Ma a betegek a két gyógyszertár között ingáznak, mert egyikben sincs a szükséges gyógyszer. Az eddigi kiegyensúlyozott ellátás mára felborul.

Megint más:

- Sz. város megyeszékhely.  38 gyógyszertárral, ebből 7 bizonyíthatóan 1 befektetőcsoport kezében van. A 7 gyógyszertár együttes forgalma ma már a város összforgalmának 50%-át teszi ki, a forgalmi részesedés hátterében agresszív marketingpolitika húzódik meg.

- Nemrég nyílt gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész a magisztrális gyógyszerről:  – idézem – „mi ilyennel nem foglalkozunk”.

- Asszisztens-képző záróvizsga néhány héttel ezelőtt egy vidéki városban. Kiderül: a vizsgázók többsége még soha nem készített kúpot, szuszpenziót, nem osztott port és nem olvasott receptet. A képzőhelynek nincs tanlaborja, az asszisztensjelöltek egy részének nincs patikai munkahelye, a gyógyszertant ápoló végzettségű személy tanítja.

- Nagyvárosban, rejtett kamerás felvétel.  Az utcáról bejövő személy Tegretolt kér és szó nélkül megkapja. Ez 10 esetből négyszer ismétlődik.

- A vényen az orvos a helyettesítést nem tiltja le, a patikusnak a tulajdonos megtiltja, mert az árréskiesést okoz.

Tisztelt Bizottság!

Példák a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság és a szolgáltatásminőség helyzetére. Ezek a példák – és még sorolhatnám a hasonló eseteket napestig – a rendszer diszfunkcionális működésének a jelei. Nem állítom, hogy korábban nem voltak a jogszabályi rendelkezéseket kijátszó, a szakmai és etikai normákat figyelmen kívül hagyó jelenségek, de ezeknek az a tömege, amivel ma szembe kell néznünk, elképzelhetetlen volt. Lehet voluntarista módjára csak az új gyógyszertárak létrejöttének örülni, vagy a verseny fokozódásán mérni a rendszer működésének hatékonyságát. De rendkívül súlyos kockázat, ha a diszfunkcionális működés normává válik, és ma ennek a folyamatát látjuk. Állítsák meg ez a folyamatot!  Most Önökön a felelősség, hogy a gyógyszerészet a társadalmi elvárásoknak megfelelően működhessen. Minden olyan változtatásban, amely ebbe az irányba visz, a kamara együttműködésére számíthatnak.

A bizottsági ülésre a kamara is összeállított egy anyagot. A dokumentum csatolva található.

Amint a bizottság üléséről készített jegyzőköny elkészül, azt a honlapra feltesszük.

Kapcsolódó dokumentum >>
2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA