Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. február 03.
Egészségügy: súlyos szakemberhiány

Az orvosok külföldre vándorlása és az ápolószemélyzet "kikopása" (pályaelhagyás, illetve nyugdíjazás) egyaránt sújtja az állami magyar egészségügyi rendszert, amely így "egyre rosszabb bőrben van" a fokozódó szakemberhiány miatt.

Vannak olyan állami ötletek, hogy a közmunkások közül kellene pótolni legalább a kevésbé képzett ápolószemélyzetet; sokak a szlovák példát is követnék, ahol az orvostanhallgatókat is évekig tartó kötelező kórházi gyakorlatra vezénylik, még diplomájuk megszerzése előtt, így enyhítve a létszámhiányt a kórházakban.

VAN MAGYAR PÉLDA IS az ilyen kényszermegoldásokra: munkanélkülieket képeznének ápolóknak a salgótarjáni megyei kórházba, mert a következő években 47 ápoló megy nyugdíjba, akiket nem tudnak pótolni. Műtőssegéd, ápolási szakasszisztens és ápoló szakképesítés megszerzésére felkészítő tanfolyamokra adnak be pályázatot.

VILÁGJELENSÉG az egészségügyi dolgozók számának relatív csökkenése. A fejlett országok magukhoz csábítják a perifériákról az olcsóbb képzett munkaerőt, aminek következtében ezeken a területeken is munkaerőhiány lép fel. Ez fordított nézetből azt is jelenti, hogy a kevésbé fejlett országok képzik a munkaerőt a fejlettebb országok egészségügye számára. Az európai országok különbözőképpen reagálnak. Dániában tizenkét éves minőségbiztosítási programot dolgoztak ki, a franciák újratervezik a kórházhálózatukat, és hosszú távú munkaerő-piaci tervet készítenek. A britek élénkítik a szolgáltatók közötti versenyt, a németek és a spanyolok pedig az ellátásszervezésben próbálnak előrelépni. Komoly probléma az is, hogy az egészségügy technológiai fejlődése átformálja a finanszírozási struktúrákat is. Az országok nagy részére jellemző, hogy a GDP egyre növekvő részét fordítják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására.

MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI összehasonlításban is keveset költ az egészségügyre, és csökkenő a tendencia. 2006-ban a GDP 5,9%-át tették ki az egészségügyi közkiadások Magyarországon, míg az EU átlaga 7% volt. A közkiadások a GDP 6,6 százalékáról 5,9%-ra csökkentek 1992 és 2006 között. 1992-ben az egy főre jutó egészségügyi közkiadás az EU-átlag 52%-a, ez 2006-ra 45%-ra csökkent. Az uniós csatlakozás óta becslések szerint évente 700 magyar orvos távozik az országból és csak 150 érkezik külföldről - írta másfél éve a rezidens.blog.hu. A helyzet azóta nem javult. Aggasztó az is, hogy a magyar orvosok derékhada, a 2-3 szakorvosi vizsgával, 1-2 nyelvtudással, szakmai tapasztalatokkal rendelkezők távoznak, akiket a magyar állam költségén képeztek ki az ingyenes felsőoktatásban. Ezzel szemben főleg fiatal friss diplomások érkeznek külföldről, olyanok, akiknek szakmai továbbképzési költsége a magyar államra hárul. Legfeljebb 150-en szereznek majd ápolói képesítést, miközben több mint l000-en mennek nyugdíjba. Ezzel soha nem látott kritikus szintet érhet el a foglalkoztatottsági helyzet az ágazatban - vélekedett Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a webapolok.hu szerint. (a metropol nyomán)

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA