Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2008. november 07.
Sok a patika, csődbe is mennek - ORIGO
Olyan helyeken is létesültek új patikák, ahol nem volt már szükség többre. Egyebek mellett ezért is van bajban több száz patika. A gyógyszerészek szerint patikaalapítási moratóriumra lenne szükség, az egészségügyi miniszter viszont nem függeszti fel a liberalizációt. A GVH szerint pedig egyenesen érthetetlen a gyógyszerészek kezdeményezése.

Tavaly 50 kisebb patika zárt be és további 700 veszteséges gyógyszertár áll a csőd szélén, ezért várunk a kormány segítségre - mondta az [origo]-nak Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke. A kisboltokhoz hasonlóan a patikákat is a multik fenyegetik, sőt a bankok is szemet vetettek a veszteséges cégekre.
Az EBRD például csaknem 100 patikát szeretne nyitni Magyarországon. Nemcsak a veszteségeseket vásárolnák meg, hanem újakat is nyitnának. Vidéken pedig sokszor - kényszerből - a manikűr és a hajgyógyászat is a gyógyszertárakban kap helyet, hogy ezzel csökkentsék a veszteségüket.
Az egészségügyi  tárca vezetője ugyanakkor elmondta, hogy az újonnan létesített patikák közül csak 25 van külföldi többségi tulajdonban. Hetven hálózatban működik, kétszázat pedig magánszemély üzemeltet. Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke a külföldi tulajdonlással összefüggésben emlékeztetett: Magyarország európai uniós tagsága miatt nem lehet megakadályozni, hogy a külföldi vállalkozások betelepedjenek. Ugyanakkor azt elismerte, hogy valóban nem ott létesültek patikák, ahol a "fehér foltok" voltak, vannak.
Káosz van
A gyógyszerellátás és az egészségügy helyzetét a káosz jellemzi, a minisztérium pedig "mást mond és mást tesz" - jelentette ki Horváth Tamás. A tárca sorra figyelmen kívül hagyta a kamara javaslatait a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításánál. Példaként említette, hogy nem került a jogszabály-tervezetbe a gyógyszertárak létesítésének rendjéről, a gyógyszertár-tulajdonlásról és a szakmai kompetenciák szabályozásáról szóló kamarai javaslat.
A Magyar Gyógyszerész Egyesület (MGYE) elnöke, Bölcs Judit szerint az utóbbi időben a gyógyszertárakkal kapcsolatban egyfajta marketing-szemlélet uralkodik, holott a gyógyszerészek nem kereskedők. Kiemelte: a "liberális szemléletű patikaalapítás" következtében nem a kistelepüléseken létesültek gyógyszertárak - ahol valóban szükség lenne rájuk -, hanem a nagyvárosokban, ahol már volt elég.
A gyógyszerészi kamara nagygyűlésén felszólaló Székely Tamás statisztikai adatokat idézve elmondta, hogy idén az első kilenc hónapban 746 gyógyszer ára csökkent, átlagosan 13 százalékkal, 2006 és 2007-ben 85 százalékkal nőtt a patikai árrés összege. Hangsúlyozta, hogy a kamara egyik javaslata, miszerint változtatnának az árrésrendeleten, a lakosságnak okozna többletterhet.
Nyitottak a megvalósítható javaslatokra
A  tárcavezető elmondta azt is, hogy 333 új közforgalmú, 35 fiók- és 12 kézi gyógyszertár létesült, közülük több mint ötven patika vesz részt az ügyeleti rendszerben. Az egyeztetés nem arról szól, hogy "az egyik fél minden további nélkül elfogadja a másik összes javaslatát", de minden olyan javaslatra nyitott a tárca, amely a költségvetés keretén belül megvalósítható, a szakmai konszenzuson alapszik és nem növeli a lakossági terheket - tette hozzá.
Székely Tamás az elhangzottakra reagálva azt mondta, addig nem függesztik fel a liberalizációt, amíg nem igazolódik be, hogy az a betegeknek hátrányos, ugyanakkor hozzátette, hogy a témában kész felmérést készíttetni.
Sok a kiskapu a gyógyszergazdaságossági törvényben
Tény, hogy az elmúlt két évben sorra nyílnak a patikák Magyarországon, miután 2006. december 29-e óta lazított a kormány a korábbi szigorú szabályokon - mondta Horváth Tamás. Azóta nem kell, hogy gyógyszerész legyen a patika tulajdonosa, elég, ha van egy BT-je és a tevékenységi körébe felveszi a patikát.
Több kiskaput is kihasználnak az új üzletek vezetői. Sok esetben azzal az indokkal fogadják el az új patika létesítését, hogy telefonon tart készenlétet. Azaz, ha valaki zárás után sürgősen szeretne egy gyógyszert akkor a patika bejáratán található telefonszámot kell hívnia és fél óra múlva már meg is érkezik a patikus - magyarázta a szakma által kifogásolt  kiskapukat Horváth Tamás. A jövőben azt szeretné a kamara elérni, hogy csak olyan patikát lehessen nyitni, amelyik tényleg tart ügyeletet.
Hasonlóan kifogásolja a szakma, hogy bármelyik multinacionális vagy offshore cég bárhol nyithat gyógyszertárat. A törvény életbe lépése óta például 12 patika nyílt csak Baranya megyében, de a Pest megyei új patikák száma is hasonlóan 15 feletti. A meglévők forgalma pedig 30-40 százalékkal esett vissza.
Kamara: a nagyoknak kellene eltartani a kicsiket
A törvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a kis patikákat úgynevezett szolidaritási hozzájárulással kell segíteni. A támogató rendszer viszont csak addig működött automatikusan, amíg az OEP kezelte. Miután 2007 januárjában a működtetés átkerült az APEH-hez a plusz adminisztratív munka miatt 5 hónapos késés után kapták meg a rászorult üzletek a pénzt.
Ez egy kisebb gyógyszertár esetében 130 ezer forintot jelent havonta. Ebből az összegből csupán egy asszisztens bére fedezhető, működési költségekre egyáltalán nem jut, emiatt állhatott elő az, hogy a 2300 közforgalmú gyógyszertárból 700 veszteséges - magyarázta az MGYK elnöke.
A nehéz helyzetbe került gyógyszertárak megmentéséhez egyebek mellett arra lenne szükség, hogy a száz legnagyobb patika nagyobb sávban járuljon hozzá a kicsik működéséhez. A szakma attól tart, hogy az alsó tíz-húsz százalékba tartozó patikák hamarosan csak a legszükségesebb gyógyszert tudják majd csak raktáron tartani, úgy mint a fapados cégek. Holott a nyereséges egyéni vállalkozók top 100-as listáját 2006-ban még egy patikus vezette, akinek 5,2 milliárd forint éves bevételt ért el.

A gyógyszerész-nagygyűlés petíciója és a GVH közleménye
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozata szerint nincsenek olyan gondok a nemrégiben újraszabályozott gyógyszertári piacon, amelyek miatt vissza kellene térni a korábbi szabályozási modellre. A társadalom számára hátrányos lenne a gyógyszerpiaci verseny gyengítése. Ezért a GVH a liberalizáció, a verseny erősebb kényszerén alapuló szabályozás fenntartása mellett tette le a voksát mind a patikai, mind a gyógyszerpiacon.
A hatóság közölte, hogy a patikai piacon 2007-től kezdődött piacnyitás megmutatta, hogy a korábbi szabályozási modell gátolta a fogyasztói igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást és érdemben akadályozta a vállalkozásokat abban, hogy - a betegek jobb kiszolgálása érdekében is - a gyógyszertári szolgáltatások piacára lépjenek. Ugyancsak kiderült, hogy a gyógyszergyártók közötti verseny erősítésével lehetőség van a gyógyszerárak csökkentésére, így pedig érdemi társadalmi szintű megtakarítások elérésére is.
A versenyhivatal szerint a gyógyszertári piacnyitás annak ellenére tudott kedvező eredményeket mutatni, hogy szigorodó makrogazdasági feltételek közepette, a gyógyszerpiac szűkülése idején került rá sor. Ebben az időszakban következett ugyanis be a betegterhek drasztikus, mintegy 50 százalékos átlagos növekedése, a gyógyszerkiadások különféle eszközökkel - köztük a generikus verseny sikeres erősítésével - történő megfékezése is. A megélénkült verseny hatására - már rövid idő alatt is - érdemben javult a betegek hozzáférése a gyógyszertári szolgáltatásokhoz azzal, hogy összességében 10-15 százalékkal több patika működik, egyes helyeken pedig a korábbi átlag másfélszeresét elérő nyitvatartási idők alakultak ki.
A hivatal közölte: javult a gyógyszertárak által kínált szolgáltatások választéka is. Egyre több helyen nyújtanak például a patikák az egészségi állapot ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatásokat, miközben az árverseny első jelei is megjelentek. Egyes helyeken - ahol az eladóterekben a nem gyógyszer termékeket hozzáférhetővé tették a vásárlók számára - javult a fogyasztók tájékozottsága, egyszerűbbé vált a választék és az árak megismerhetősége, áttekinthetősége, összehasonlíthatósága. Az előző évekhez képest példátlan módon tömeges árcsökkentéseket sikerült elérni. Ez pedig összességében megtakarításokat eredményezett.

A Magyar Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a területet szabályozó törvényekke és néhány kisebb jelentőségű hibát leszámítva, alkotmányosnak, és összességében fenntarthatónak nyilvánította az új szabályozási modellt. Mindezek után a GVH érthetetlennek tartja, hogy milyen közérdekek szolgálnának alapul a vonatkozó szabályozás fontos, versenyt generáló pontjainak megváltoztatására. A hivatal közleményéből kiderül, hogy álláspontjuk szerint a közjó, a betegek és a járulékfizetők érdeke nem azonos a gyógyszer és gyógyszertári piac szereplőinek érdekeivel. A Gazdasági Versenyhivatal a lobbi érdekeknek való ellenállást, a verseny erősebb kényszerén alapuló szabályozás fenntartását szorgalmazza mind a patikai, mind a gyógyszerpiacon.

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél