Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2008. szeptember 12.
Fogyasztóvédelemi ellenőrzések a gyógyszertárakban

Fogyasztóvédelemi ellenőrzések a gyógyszertárakban Információnk szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság idén májusra és októberre tervezi a SZCSM által elfogadott ellenőrzéséi tervének megfelelően a gyógyszertárak ellenőrzését.

http://www.nfh.hu/portal/informaciok/ell_2008/program_2008.html

Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés egy új típusú ellenőrzés, a jogszabályoknak való megfelelést segítendő ezen Hírlevél külön számot állítottunk össze. Kiemelten vizsgálják az árfeltüntetés és a maximált ár alkalmazását valamint az árfeltüntetés esetén az egyéb termékek egységárainak feltüntetésének vizsgálata szintén hangsúlyt kap.

A gyógyszertári rendszerek ezen adatok kinyerésére alkalmasak illetve alkalmassá tehetők. ez ügyben segítséget rendszergazdájuktól kaphatnak, hiszen a gyógyszertárak és a rendszergazdák közötti szerződés alapján a gyógyszertári rendszereknek biztosítani kell az érvényes jogszabályok való megfelelést.

Árfeltüntetés, tájékoztatás – fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazása

a.) Árképzés
Az 5/2007. (I. 24.) EüM rendelet szerint (a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek kereskedelmi árréséről) a gyógyszer legmagasabb nagykereskedelmi árrése a termelői (import beszerzési) ár függvényében , a gyógyszer legmagasabb kiskereskedelmi árrése az (1) bekezdés szerinti árrést magába foglaló nagykereskedelmi eladási ár függvényében  szabályozott.(a támogatásba befogadott  gyógyszerek, illetve azon  gyógyszerek esetében, amelyek árához - a külön jogszabályban foglaltak szerint - vényre történő rendelés esetén az Egészségbiztosítási Alap támogatást nyújt.)

A  gyógyszergazdaságossági törvény  35. §-a szerint  „a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz kiskereskedelmi forgalmazója az értékesítés során a támogatás megállapítására irányuló eljárásban elfogadott, illetve nem támogatott gyógyszer esetén a gyógyszer forgalomba hozója által meghatározott, a termelői ár alapján számított legmagasabb kiskereskedelmi eladási árnál magasabb árat érvényesen nem köthet ki. Közgyógyellátás jogcímén gyógyászati segédeszközök közül a referencia gyógyászati segédeszköz, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termékek szolgálhatók ki.”

A gyógyszertár a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek kiszolgáltatása során legfeljebb az egészségbiztosítási szerv által a támogatás alapjául elfogadott ár és a támogatási összeg különbözeteként meghatározott térítési díj összegét számíthatja fel a gyógyszer kiadása során.

A  nem támogatott  gyógyszerek esetében   megszűnt az   árrések  hatósági  szabályozása, de Gytv. 76. § (2) alapján a  forgalomba hozatali engedély jogosultja a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerei esetében meghatározhatja a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazása során érvényesíthető legmagasabb eladási árát. A forgalomba hozatali engedély jogosultja az erről szóló nyilatkozata, illetve megállapodása egy példányát a fogyasztóvédelmi hatóságnak is megküldi.

b.) A gyógyszertárban forgalmazott termékek árának feltüntetéséről

A gyógyszertárakban forgalmazott termékek árának feltüntetésére vonatkozóan, a Gyógyszer- gazdaságossági (2006. évi XCVIII. tv., továbbiakban Gygtv.), a Fogyasztóvédelmi (1997. évi CLV. tv., továbbiakban Fgytv.) törvény és az utóbbi végrehajtásáról rendelkező, a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló, 7/2001. GM rendelet ( továbbiakban Rend.) rendelkezik.

A szabályozás koncepcionális elemeit és általános érvényű normatíváit a fogyasztóvédelmi törvény tartalmazza. Az árak feltüntetésére vonatkozó részletes szabályok a GM rendeletben, míg a gyógyszertárakra, mint speciális kereskedelmi egységekre vonatkozó előírások, a gyógyszer-gazdaságossági törvényben jelennek meg.

Az egy adott területre speciális szabályokat megállapító jogszabály rendelkezései, mindig megelőzik az általános szabályozást tartalmazó jogszabályban foglaltakat. Ebből következően az árfeltüntetés vonatkozásában elsősorban a Gygtv rendelkezései az irányadóak, és csak az e törvényben nem szabályozott területeken érvényesülnek az általános fogyasztóvédelmi szabályok.

Az általános szabályozás – a fogyasztóvédelmi törvény
- A törvény célja, mint ez preambulumában megjelenik, olyan szabályozás létrehozása, amely biztosítja többek között a fogyasztói „vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz” való jog érvényesülését. Biztosítani kell, hogy a fogyasztó, az áru megvásárlásának kényszere nélkül, annak tulajdonságairól és áráról, ár-érték arányáról, magában reális képet alkothasson, és megalapozott döntést hozhasson.

Ennek érvényesülését szolgálja, a
„8. § A tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen
a) az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról…” megfogalmazott szabály.

A 9. – 10. §-ok az árú forgalomba hozhatóságának feltételéül, annak címkéje tartalmára vonatkozóan, kötelező szabályokat állapít meg. Ezek között azonban az ár feltüntetése nem szerepel.
Az ár feltüntetésének kötelezettségéről a törvény 14. §-a rendelkezik:

„14. § (1) Az áru fogyasztói forgalombahozatalakor a forgalmazó köteles - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról...
(4) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni

A 16. § a felelősségi viszonyokat tisztázza:

„16. § (1) A fogyasztók tájékoztatására, valamint a csomagolásra vonatkozó szabályok megtartására
a.) …
b) az ár feltüntetése tekintetében a forgalmazó köteles.
(3) A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta.”
- Fentiek alapján elmondható, hogy az ár írott formában történő feltüntetése – már csak a tájékoztatás megadottságának bizonyíthatósága miatt is – mindenképpen követelmény, azonban ennek az árun történő megjelenítése nem feltétlenül az.

A speciális szabályozás – a gyógyszer-gazdaságossági törvény

- Az ártájékoztatás vonatkozásában, 2007. július 1. hatállyal, a törvény 55. § (2) bekezdése tartalmazza a szabályozást.

„A gyógyszertár a betegforgalom számára nyitva álló helyiségében, illetve - amennyiben ilyennel rendelkezik - honlapján köteles tájékoztató rendszert működtetni…  A tájékoztatónak alkalmasnak kell lenni az egymással helyettesíthető gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök esetében a gyógyszertárban forgalmazott azonos funkcionális csoportba tartozó termékek árainak összehasonlítására, valamint, hogy a vásárló, fogyasztó… információkhoz a vásárlásról szóló döntését megelőzően is hozzájuthasson.”

Ez a szakasz a gyógyszerek, és a gyógyászati segédeszközök esetében írja elő az officinában és a gyógyszertár internetes honlapján (ha van), olyan információs rendszer működtetését, amely a vásárlást megelőzően, az árakról is tájékoztatást nyújt, formájára azonban semmiféle szabályt nem állít fel. A fogyasztóvédelmi törvény előírásaival összhangban ezeknek mindenképpen – elektronikusan, vagy nyomtatottan – írott formában kell rendelkezésre állniuk.

- Leírtak alapján kijelenthető, hogy a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árának feltüntetésére vonatkozó szabályok, a Gygtv-ben kidolgozottak, a Fgytv-nyel koherensek. E cikkek csomagolásain az árak feltüntetése, a tájékoztató rendszer megléte miatt, szükségtelen.

A részletes szabályokat a GM rendeletben

A részletes szabályokat a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló, 7/2001 GM rendelet (Rend.)határozza meg.

„3. § (1) Minden áru eladási árát … a Fgytv. 14. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken.
(3) Az (1) bekezdés szerint az eladási árat elegendő az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken feltüntetni különösen az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, illetve a csomagolatlanul értékesített áruk, … esetén.”

Az egységár feltüntetését, e rendelet 4 - 6. §-ai írják elő.

„4. § (1) Minden áru egységárát, ha az nem egyezik meg az áru eladási árával a Fgytv. 14. §-ában és a 6. §-ban foglaltaknak megfelelően …. fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken.
(2) Nem kell az egységárat feltüntetni:
a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,
b) az automatákból árusított,
c) az egy csomagban lévő, készletben árusított,
d) a különleges díszcsomagolású,
5. § (1) Minden olyan, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott reklámban, amelyben az áru eladási árát feltüntetik, a 4. §-ban és a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fel kell tüntetni az egységárat is.
6. § (1) Az egységárat a csomagolatlanul értékesített áruk esetén a tárolóedényen, illetve a polcon az áru megnevezésére és a mennyiségi egységre vonatkozóan jól azonosíthatóan kell feltüntetni.
(2) Az egységárat
a) a térfogatra árult áruknál literenként (Ft/l) vagy - ha ez az összehasonlítást megkönnyíti - milliliterenként (Ft/ml), illetve köbméterenként (Ft/m3),
b) a tömegre árult áruknál kilogrammonként (Ft/kg) vagy tonnánként (Ft/t),
e) a kizárólag darabra árult áruknál darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.”

A fenti szabályok, a hatósággal folytatott megbeszélésen elhangzottakat is figyelembe véve, a napi gyakorlat nyelvére az alábbiak szerint fordíthatók.

A vásárló által látható helyen elhelyezett termékeken, vagy a tároló helyükön (a polcon a termék előtt), az eladási árukat és egységárukat is fel kell tüntetni.

A hatóság értelmezése szerint pl. egy tusfürdőnél az egységár feltüntetése a fentebb idézet GM rendelet 6. § (2) a.) pontja szerint kell történjen.
A fogyasztó által nem látható (zárt helyen tárolt) termékek vonatkozásában mindenképpen, továbbá amennyiben a látható termékeken, vagy előttük, az eladási és az egységár nincs feltüntetve, árjegyzéket kell kihelyezni. A kihelyezett árjegyzéknek alkalmasnak kell lenni a termék egyértelmű azonosítására – tehát képet, vagy teljesen egyértelmű megnevezést kell tartalmazzon – továbbá minden árváltozás alkalmával aktualizálni kell. Az árváltozások átvezetése a kifüggesztett árjegyzéken, már csak azért is szükséges, mert a Fgytv. 14. § (4) bekezdése szerint: „Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.”

A kifüggesztett árjegyzék, illetve a terméken, vagy előtte a polcon elhelyezett árfeltüntetés kiváltható olyan, de csak olyan, számítógépes információs rendszer alkalmazásával, amelyet a fogyasztó egyedül kezelhet és a termékre vonatkozó összes információról, ár, egységár, tulajdonságok, stb. információt kaphat.

Az egyéb termékek (nem gyógyszerek és nem gyógyászati segédeszközök) árának feltüntetése

- Az általános szabályokat tartalmazó Fgytv. mellett, ebben az esetben is az árak feltüntetéséről rendelkező 7/2001. GM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

„3. § (1) Minden áru eladási árát … a Fgytv. 14. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken.
(3) Az (1) bekezdés szerint az eladási árat elegendő az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken feltüntetni különösen az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, illetve a csomagolatlanul értékesített áruk, valamint az 5. § (1) bekezdése szerinti különleges ajánlatok esetén.
6. § (2) Az egységárat
e) a kizárólag darabra árult áruknál darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.”

- Mivel a Fgytv. felhívott 14. §-a csak az írásos tájékoztatás kötelezettségét írja elő, a probléma megválaszolásában, a Rend. 3. § (1) bekezdésében szereplő „értelmetlen” szó értelmezése jelenthet segítséget.

A szakasz (3) bekezdésében a jogalkotó is meghatároz néhány alapesetet, ez azonban nem jelenti azt, hogy más körülmények nem tehetik szintén „értelmetlenné” a fogyasztói árnak a csomagoláson történő feltüntetését. Hangsúlyozni szükséges, hogy a további körülmények csak akkor vehetők tekintetbe, ha a Fgytv-ben definiált tájékoztatási kötelezettség teljesül.
A cél egyrészt elérhető zárt vitrinben történő tárolással, amikor is a terméket és az információkat  szolgáltatja fogyasztó részére nyomtatott formában. Az elektronikusan, vagy nyomtatott formában rendelkezésre álló árjegyzék azonban ez esetben  mellőzhető.
A vonalkód leolvasó kizárólag a termék azonosítására szolgálhat, a kódolt árfeltüntetés nem elégíti ki a jogszabályi követelményeket.
- A nyomtatott formátumú tájékoztatókkal kapcsolatban mindenképen szükséges, a Fgytv. fentebb már idézett, 14. § (4) szem előtt tartása, amely szerint több ár feltüntetése esetén, a terméket a legalacsonyabb áron kell értékesíteni. Ebből következően az ilyen típusú árjegyzékeket, árváltozások alkalmával aktualizálni kell, vagy a terméket a kihelyezett példányban szereplő „régi áron” kell eladni.

Tekintettel a Gygtv. 55. § (2) bekezdésében szereplő fentebb már leírt, az officinai tájékoztató rendszerre vonatkozó szabályra, valamint a nyomtatott formájú árjegyzékek nehézkes aktualizálására, az egyéb termékek árának feltüntetésére vonatkozó előírásoknak való megfelelés tekintetében, számomra a legegyszerűbb megoldásnak az elektronikus tájékoztató rendszer kiterjesztése tűnik, e cikk csoportra is.

Gyógyszernek nem minősülő termékek címkézése

E cím alatt vázolt problémakörre a fogyasztóvédelmi hatóság hívta fel figyelmünket. Elmondták, hogy a kereskedelem területén eddig lefolytatott ellenőrzéseik során sokszor tapasztalták az élelmiszernek és a táplálék kiegészítőnek minősülő készítmények területén, a címkézési szabályok megsértését. Figyelembe véve, hogy a gyógyszertárak értékesítési profiljában is számos ilyen termék szerepel, a várható ellenőrzésekkel kapcsolatosan, az alábbi főbb szabályok betartására hívnánk fel a kollégák figyelmét.

A témakört alapvetően négy jogszabály normatívái írják le.

2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről

19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről

37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről.

65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól

Fenti jogszabályokban foglaltak be nem tartása, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után, ezért a teljesség igénye nélkül az alábbiakban ismertetnénk a főbb szabályokat, amelyek teljesülését a gyógyszertárnak elemi érdeke ellenőrizni az egyes általa forgalmazott termékekkel kapcsolatosan, már csak az élelmiszer törvényben meghatározott minőségvédelmi bírság miatt is.

2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről

10. § (1) A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges - az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott - jelöléseket.
(2) Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót.
11. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait
b) az egészségügyi államigazgatási szerv,
c) a fogyasztóvédelmi hatóság, látja el.
13. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén
c) a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki,
14.§ (2) A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta.
(3) A minőségvédelmi bírság mértéke:
c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese, de legalább ötvenezer forint.

19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Jelölés: bármely, az élelmiszerre vonatkozó szó, jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszer csomagolásán, a dokumentációban, a címkén, a feliraton, a gyűrűn vagy a galléron helyeznek el.
3. § (1) A jelölés és az alkalmazott jelölési módszer
a) nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait - így az élelmiszer fajtáját, azonosságát, jellemzőit, összetételét, mennyiségét, eltarthatóságát, származását vagy eredetét és előállítási vagy termelési módját - illetően,
b) nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik,
c) nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik,
d) a természetes ásványvizekről és a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló előírásokban foglaltak figyelembevételével nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom, illetve korlátozás vonatkozik továbbá
b) az élelmiszerek reklámozására.
4. § Az … az élelmiszer jelölésén az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a) az élelmiszer megnevezése,
b) az összetevők felsorolása,
c) bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége a 8. § szerint,
d) előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége,
e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja,
f) a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,
g) az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe,
h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől,
i) felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni,
j) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint
37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről
6. § (1) Az e rendelet előírásainak megfelelő termék „étrend-kiegészítő” megnevezéssel hozható forgalomba.
(2) Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni.
(3) Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános szabályokon kívül az étrend-kiegészítő jelölésének az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a termék jellemző tápanyagcsoportjainak vagy összetevőinek nevét, vagy utalást a tápanyagok vagy összetevők jellegére;
b) a napi ajánlott fogyasztási mennyiséget;
c) figyelmeztetést, hogy a fogyasztó az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl;
d) figyelemfelhívást, hogy az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet;
e) figyelmeztetést, hogy a terméket kisgyermek elől elzárva kell tartani.
7. § Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése, reklámozása nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére.
8. § (1) A termékben lévő tápanyagok, illetve táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagok mennyiségét a termék jelölésén számszerűen kell feltüntetni. A vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét az 1. és 3. számú mellékletekben előírt mértékegységekben kell megadni.
(2) A termék jelölésén a tápanyagok és egyéb anyagok mennyiségét a termék javasolt napi adagjára vonatkoztatva kell megadni.
(3) A jelölésen a vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó információt a napi ajánlott beviteli mennyiség (RDA) százalékában is fel kell tüntetni. A felnőttekre vonatkozó napi referencia értékeket a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírása tartalmazza.
12. § (1) Az étrend-kiegészítők ellenőrzését az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti hatóságok végzik, hatósági feladatait elsődlegesen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) látja el.
c.) A fogyasztóvédelemi hatóság ellenőrzési jogköreiről

 

A Gygtv. a gyógyszertárak tevékenységének ellenőrzésében, a már megszokott ÁNTSZ-n túl, egy másik hatóságra is hatásköröket telepít. Ez a fogyasztóvédelmi felügyelőség. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati-segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló, 2006. évi XCVIII. törvény (Gygtv.) 64.§ a gyógyszernek nem minősülő termékekre vonatkozóan, általános ellenőrzési jogkörrel ruházza fel a fogyasztóvédelmi hatóságot. E jogkörében eljárva a hatóság ellenőrzi, egyebek mellett, a gyógyszertárban forgalmazott termékek címkézését, valamint az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok érvényesülését.

„64. § (1) … A gyógyszertár által forgalmazott, gyógyszernek nem minősülő egyéb termékek tekintetében a külön jogszabály szerinti, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.
(2) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerei esetében meghatározhatja a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazása során érvényesíthető legmagasabb eladási árát. A forgalomba hozatali engedély jogosultja az erről szóló nyilatkozata, illetve megállapodása egy példányát a fogyasztóvédelmi hatóságnak is megküldi.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott árnál magasabb áron közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszer nem értékesíthető.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezések ellenőrzése a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik”.

Ennek megfelelően, az egyéb termékekkel kapcsolatban a Fgytv. szerinti teljes körűen, a gyártó által meghatározott maximált fogyasztói árral kihirdetett gyógyszerek körében az árra kiterjedően, a fogyasztóvédelem ellenőrzései, vagy próbavásárlásai jogszerűen előfordulhatnak.

Jogszabályok:

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
http://www.nfh.hu/portal/informaciok/ell_2008/program_2008.html

7/2001. (III.29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100007.GM

Kapcsolódó anyag

Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése (Forrás: NFH)
http://www.nfh.hu/portal/hasznos/vizsgalati/jelent_2007/ar_ell_2007.html

 

A kamara elnökének levele a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek

A kamara elnökének a levele a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek >>

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél