Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2008. április 17.
Keréken döcög a gyógyír - Magyar Hírlap
Horváth Tamás: a gyógyszer-automaták már a spájzban vannak Niczky Emőke

Másodszor is tulajdonost válthatnak a patikák; igaz, ezúttal nem közmegegyezés alapján. Diktál az üzlet, s jön a mobil gyógyszertárak és a gyógyszer-automaták kora. A kamara szerint a szabályozatlan piaci mozgásnak a betegek isszák meg a levét.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara ellenzi az egyre-másra nyíló gyógyszertárak üzleti magatartását. A törvény nem tiltja, így az új patikákat előszeretettel nyitják már meglévő közelében vagy a tőszomszédságában.

Jellemző, hogy a befektetők a nagyobb forgalmi esélyű helyeket szemelik ki, ahol már működik gyógyszertár. Vidéken még élesebb a kiszorítósdi, mert ott úgy alakult az ellátás, hogy hagyományosan ötezer lakosra kellett jutnia egy patikának. Az ilyen kis gyógyszertárak nehezen, de ma is ellátják a betegeket, ám az új belépők már bekebelezhetik őket. Az újak aztán - immár tizenöt-húszezer ember ellátásával - szép haszonra tehetnek szert.

Ennek persze a betegek látják kárát, mert a ma még működő vidéki patikák és fiókgyógyszertárak helyét Horváth Tamás kamarai elnök szerint mozgógyógyszertárak és gyógyszer-automaták veszik át. A kis falvakban nem lesz napi, életszerű az ellátás. "Faluhelyen a gyógyszerész általában egy épületben él és dolgozik. Erős kapocs fűzi a helyi lakosokhoz, éjszaka is lehet segítséget kérni tőle.

A mobil patika csak meghatározott időként jár majd a faluban, így a kieső időben a betegeknek messzebbre kell majd utazniuk gyógyszerért vagy orvosság és tanács nélkül maradnak" - mondta.

A legújabb módszer Horváth Tamás szerint az, amikor a befektető a nagyobb településeken, térségcentrumokban egészségházat épít, és meghatározott időre fölajánlja a helyi önkormányzatnak. Cserébe azt kéri: a helyhatóság "terelje be" az összes orvost az új épületbe, amelynek a földszintjén azonnal megnyílik a befektető új patikája is. Így a vállalkozó versenyelőnyhöz jut. A hivatásrendi testület elnöke úgy számolt: száz ilyen patikai egységből álló lánc esetén a befektetőnek több mint öt százalék piaci részesedése lehet a teljes gyógyszer-kiskereskedelemben, tönkretéve több mint kétszáz patikát, patikuscsaládot.

Márpedig a kamara ismeretei és tapasztalatai szerint a liberális gondolkodás mind nagyobb teret nyer a hazai gyógyszerforgalmazásban. Ennek az egyik, bár kétségtelenül kézenfekvő következménye az lehet, hogy újabbnál újabb készítmények kerülnek ki a patikából - ám nem mindegy, hogyan. "A 41/2007-es rendelet értelmében gyógyszer-automatákat is csatasorba lehet állítani a patikán kívüli forgalmazóhelyeken, a készülékek, mondhatnók, már a spájzban vannak" - jelentette ki az elnök.

A rendelkezés vitatható körülmények között alkották meg, mert erről a szakmával nem egyeztettek, és politikai egyetértés sem alakult ki. Horváth Tamás szerint a piacra belépni szándékozó szűk befektetői kör érdeke áll az automatás forgalmazás lehetőségének hátterében. A gépekkel biztonsági gondok vetődhetnek föl - hívta fel a figyelmet Horváth Tamás. A legkényesebb kérdés az, hogy a gép miként lesz képes kizárni egy kiskorút a vásárlásból. Ha ugyanis tilos bármilyen készítményt kiadni gyermeknek - és ezt a patikusok, valamint remélhetőleg a benzinkutasok, szigorúan be is tartják -, akkor ugyanennek a követelménynek egy szenvtelen automata is meg kell hogy feleljen. Milyen választ adhat a beteg kérdésére egy automata? - tette fel a kérdést Horváth Tamás. További gond, hogy a csaknem két és fél ezer patika ellenőrzését is végző Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hogyan tarthat a látókörében rendszeresen ennyi alternatív forgalmazóhelyet.

Nem szerepelt a 2006-os törvényben az úgynevezett mobil gyógyszertár sem, de az elképzelés most megjelent az Egészségügyi Minisztérium friss jelentésében. A kamara elnöke szerint a mozgópatika nem a gyógyszerellátás fejlődésének, hanem a visszafejlesztésnek a bizonyítéka, mert a településen most még működő kis gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak kiváltását célozza.

Egyetlen mobil patika több mint tízmillió forintba kerül, ami nyilván az újonnan megjelenő befektető számára jó lehetőség. Hozzátette: a magyarországi útviszonyok miatt kérdésessé válik a mozgógyógyszertár mozgása télen, nem szólva arról a kockázatról, amely - a mobil patika személytelenségénél fogva - a korábbi társadalmi kapcsolatokból, a betegek biztonságérzetének szétzilálásából és az ellátásbiztonság romlásából adódhat.

Noha a 2006-os gyógyszer-gazdaságossági törvény értelmében több száz készítményt patikán kívül is meg lehet vásárolni, az ilyenfajta kereskedelem egyelőre nem hasít ki akkora szeletet a tortából, mint ahogy azt a törvényalkotók várták. Ennek több, részben lélektani és szokásbeli oka is van Horváth Tamás szerint. Mint mondta: "A gyógyszer sajátos termék, nem elegendő, hogy vényre vagy anélkül a beteg kezébe adják.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->A gyógyszerhez tudás, tanács is jár, szinte mindig kérdéseket is föl kell tennie a betegnek, és csak a kialakult összkép birtokában szabad bármit is ajánlani. Bármily furcsa, ezen a téren a reklám által felkészített vásárlót néha meg kell óvni az árutól. A vényköteles gyógyszerekről tudni kell például azt, hogy az egyik hogyan befolyásolhatja a másik hatását. A gyógyszerek patikán kívüli forgalmazása éppen ezt a biztonságot veszélyezteti, amit két év óta hajtogatunk."

Országosan több mint kétszáz, Budapesten ötvenöt, Pest megyében huszonhét új gyógyszertár létesült a patikaliberalizáció óta, míg az országban tíz, a fővárosban pedig hat zárt be eddig, Horváth Tamás tudomása szerint többségükben anyagi okok miatt.
2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél