Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2010. július 01.
Liberalizáció után - a gyógyszerellátás átrendeződése - Kossuth Rádió, 180 perc

 

MR1 Kossuth – 180 perc

2010.06.30.

 

06:40

 

Mv.: Patikaliberalizáció, avagy a gyógyszer-gazdaságossági törvény, ami az elmúlt években rendesen átrendezte a gyógyszertári piacot. Mi a jó, ha a piacban bízunk, piacra bízzuk, mikor, hogyan, hol és mennyiért szerezhetjük be a gyógyszert, vagy ha mindezekről szigorú szabályok rendelkeznek? Itt van már a gyógyszerész kamara, a versenyhivatal és az egyik gyógyszertár szövetség illetékese is. De előtte Németh Zoltán foglalja össze a múltat és a jelent.

 

R.: Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók és kézi gyógyszertári formában működhet. Az intézeti és kézi patikák esetében kórházban, illetve a háziorvosnál lehet megvásárolni a gyógyszert. A 2007. január 1-jétől szabaddá vált piacon, idén áprilisban 2432 közforgalmú patika működött, az ÁNTSZ adatai alapján az elmúlt majdnem három és fél évben összesen 603 új gyógyszertár nyílt, ezen kívül 44 olyan új patika is megnyitotta kapuit, amely időközben bezárt. Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft ügyvezetője:

 

Kertész Balázs: - Nagyon sok gyógyszertár jelen pillanatban a túlélésért küzd és nagyon rossz anyagi helyzetben van, tehát külső finanszírozó biztosítja a működését.

 

R.: - Van arra vonatkozó adatuk, felmérésük, hogy ezek az új alapítású patikák közül kerülnek ki, vagy a régiek közül?

 

Kertész Balázs: - Nagyrészt a régiek közül kerülnek ki, főleg értelemszerűen a kis, olyan gyógyszertárak, patikák kerültek rossz helyzetbe, akik már akkor is nagyon nehezen működtek, és kevésbé nyereségesen és értelemszerűen az új gyógyszertárak nagyon sok esetben tőlük vittek el vásárlókat.

 

R.: A 2006. végén elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény, 2007. január 1-jei életbelépése előtt, 5000 lakosonként lehetett egy gyógyszertárat alapítani, illetve a patikák között legalább 250 méter távolságnak kellett lennie. Az új rendszerben, azok a gyógyszertárak, amelyek pluszszolgáltatást, így például 24 órás, vagy hétvégi nyitva tartást vállalnak, akadálytalanul alapíthatnak patikát. Bizonyos nem vényköteles gyógyszereket, így például a fájdalom- és lázcsillapítókat, valamint a vitaminokat, patikán kívül is lehet kapni. Ez leginkább a drogériákban és a benzinkutaknál terjedt el.

A patika-liberalizáció égisze alatt lehetőség volt gyógyszerek házhoz szállítására is, de erre nem igazán volt kereslet. - magyarázza Kertész Balázs, a Szinopszis ügyvezetője.

 

Kertész Balázs: - Úgy tudom azért, hogy ez működik, de nem olyan mértékben, mint ami tervben volt, vagy ami elvárható lett volna. Azt tudjuk, hogy a szabad polcok iránt olyan nagyon nem volt igény, tehát a betegek nem úgy vásárolnak gyógyszert, mint egy ABC-ben bármilyen egyéb terméket, tehát sokkal inkább a patikushoz mentek a kéréseikkel, kérdéseikkel, és nem a polcról vették le a terméket.

 

R.: Üzlet lett a patikaalapítás, ezért az új gyógyszertárak, elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban jelentek meg. ezen belül bevásárlóközpontokban, és hipermarketek üzletsorain is vehetünk már gyógyszert.

 

Kertész Balázs: - Vidéki kistelepüléseken lévő gyógyszertárak nagyon rossz helyzetbe kerülhettek bizonyos esetekben, és ez értelemszerűen azért kellemetlenséget okoz a helyi lakosoknak, hogyha ott bezár a gyógyszertár, akkor az ő gyógyszerellátásuk az megnehezedik jelentősen.

 

R.: Kertész Balázs azt mondja, a patika-liberalizáció, a fogyasztók szempontjából jó hatással volt a gyógyszertárak üzemeltetőire, azonban a szakember azt a kérdést is felvetette, hogy a jelenlegi árrések mellett, célszerű-e, mintegy 2500 gyógyszertárat üzemeltetni.

 

Mv.: - Ahogy említettem, mellettem a stúdióban Koródi Karolina a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke, jó reggelt!

 

Kordói Karolina: - Jó reggelt kívánok!

 

Mv.: - Torjákné Amberger Teréz a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője is itt van. Önnek is jó reggelt kívánok! És férfiként maradt a végére Hankó Zoltán, a Gyógyszerész Kamara alelnöke, Önnek is jó reggelt kívánok! Kezdjük a Gyógyszerész Kamarával. Ma a patikáknak a száma elég, kevés, sok?

 

Hankó Zoltán: - Ez egy olyan kérdés, amire önmagában válaszolni nem lehet.

 

Mv.: - Nagy is volt a sóhaj.

 

Hankó Zoltán: - Igen. Nem lehet erre a kérdésre önmagában válaszolni, mert attól függ, hogy mihez képest és attól függ, hogy milyen körülmények között. Van olyan európai ország, ahol a mai magyarországi gyógyszertárhálózatnál sűrűbb gyógyszertárhálózat is van szabályozott körülmények között és van olyan európai ország, ahol a mai magyarországinál ritkábban és kevesebb lakosságra is vannak gyógyszertárak. Tehát nyilván azt, hogy egy adott rendszernek mekkora az úgynevezett gyógyszertáreltartó képessége és milyen igényeket kell kielégítenie, az nyilván számtalan az adott országra jellemző szabályozótól és körülménytől függ.

 

Mv: - Engem, mint gyógyszerfogyasztót érdekel a dolog. Tehát most, ami van, ez a rendszer, nekem, mint gyógyszerfogyasztónak, jó? Tehát megkapom a megfelelő gyógyszert és azon az áron, aminél alacsonyabban nem tudok hozzájutni?

 

Hankó Zoltán: - A fogyasztó vagy beteg, ugye ez egy másik kérdés, mert hogyha fogyasztóról beszélünk, akkor az lényegében egy egyszerű kereskedelmi tranzakció és akkor az egyik szempont az, hogy a gyógyszernek a nyilvánvalóan kötelező minősége mellett, ugye az a jó, hogyha minél olcsóbb. Ugyanakkor, hogyha én betegként kényszerülök egy gyógyszertári ellátásra és itt szeretnék, akkor a felkonferáló szövegben is elhangzottakra is egy kicsit reagálni, nem piacként kell akkor kezelnem a gyógyszerellátást, hanem az egészségügynek a részeként. És ebben a pillanatban a betegnek már nemcsak az adott termék beszerezhetősége, és az ára, hanem az ahhoz hozzá kapott információ és tájékoztatás és tanácsadás is lényeges és fontos szempont kell legyen.

 

Mv: - De most van olyan ma Magyarországon, olyan gyógyszertár, ahol nem patikusok dolgoznak, tehát nem gyógyszerészek dolgoznak? Nem arra gondolok, ahol a benzinkúton lehet venni fájdalomcsillapítót.

 

Hankó Zoltán: - Teljesen egyértelmű. Igen. A jogszabályok szerint ma gyógyszertárat ma csak gyógyszerész jelenlétében lehet nyitva, ugyanakkor ismerek olyan felmérést, amit az egyik egyetem végzett, amely szerint a betegeknek a 60 százaléka már nem találkozik gyógyszerésszel és ismerek egy olyan felmérést is, amelyet az ÁNTSZ keretei között született, amelyik arról szól, hogy az expediálási szituációk durván 20 százalékában olyan személyek jelennek meg a beteggel szemben, akiknek nincs jogszabályi felhatalmazásuk arra, hogy ezt megtegyék.

 

Mv.: - Tehát erre mondja Ön azt, hogy úgymond felhígult a pálya, lehet így fogalmazni, mert azt mondja Ön, hogy ezek szerint, már van olyan hely, ahol nem azt kapják a betegek vagy az odajárók, amit kellene.

 

Hankó Zoltán: - Igen, és hogyha kereskedelmeként tekintünk erre az egészre, akkor ez egy teljesen egyértelmű és egyirányú folyamat, de még egyszer mondom, ennek alapvetően egészségügyként kell működnie és még egy mondatot hadd tegyek hozzá, nem én mondom, hogy egészségügyként kell működnie, hanem az Európai Unió Bírósága, két határozatában is egyértelműen ezt a verdiktet mondta ki.

 

Mv.: - Koródi Karolina a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke. Egy kicsit én úgy érzem, hogy megszólíttatott, most olyan értelemben, hogy azért Önökhöz elég sok patika és gyógyszertár tartozik. Tehát ezt meg tudja erősíteni, hogy tényleg van olyan hely, ahol nem találkozik már gyógyszerésszel a bemenő beteg?

 

Koródi Karolina: - Őszintén szólva én valahol olvastam ezt a 60 százalékos adatot, nem tudok róla, hogy létezne olyan gyógyszertár, ahol nem találkozik gyógyszerésszel a beteg.

 

Mv.: - Ön szerint, a mostani szituációban, tehát a mostani törvények, jogszabályok mellett, ez így a jó, a piacnak kell befolyásolni, és az ár az elsődleges dolog, vagy össze lehet azért hangolni azzal, amit az alelnökúr mondott?

 

Koródi Karolina: - Valamilyen köztes megállapodás kéne, kellene szabályozni a piacot, kellene szabályozni a marketingeszközöket, kellene sok mindent szabályozni, hiszen ez a gazdaságossági törvény, a maga nemében jó volt, de voltak benne hiányosságok, tehát ezeket is helyre kell hozni valamilyen szinten. De a piacnak is úgy gondolom, hogy behatással kell lenni a gyógyszer-kiskereskedelemre.

 

Mv.: - Ugye az egyik nagyon fontos ígéret volt, hogy a szolgáltatást, tehát hogy új szolgáltatást ígértek. Ezzel kapcsolatba mit tudnak Önök például hozzátenni?

 

Koródi Karolina: - A szolgáltatás bővítési körében annyit tudok mondani, hogy végzünk házhoz szállítást, végezzük a gyógyszerészi gondozás keretében bevezetett programokat, a legtöbb gyógyszertárainkban ugyanúgy bevezették, ugye részt vettek a gyógyszerészek ezeken a továbbképzéseken is, ezek működnek. Elindult, nyitottunk kifelé. Ugye kialakult egy gazdasági helyzet. Nem lehet minden esetben az államtól várni a megoldást, nyitni kell, keresni kell a lehetőségeket, el kell indulni közületek irányába, ahol szintén egyfajta gyógyszerészi gondozást végezzünk akkor, amikor, azt mondom, hogy egy idősek otthonát kezdünk el ellátni, ahova rendszeresen a gyógyszerészek kijárnak, felügyelik a betegeket, természetesen egyeztetve az orvossal. Tehát én úgy gondolom, hogy előrefelé kell menni és nem visszatekinteni.

 

Mv.: - Akkor itt álljunk meg egy pillanatra, mert ugye, ahogy említettem Torjákné Amberger Teréz a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője azért ül itt, mert ebben tud nekünk segíteni. Szóval van-e valós versenypiac, ebben a szektorban, kell-e ebben a szektorban versenypiac, most persze ez költői a kérdés, mert egy Gazdasági Versenyhivatal részéről, ha valaki itt van, és azt mondja, hogy nincsen szükség a versenyre, az furcsa lenne.

 

Torjákné Amberger Teréz: - A versenyhivatalban minden olyan piacot piacnak tekintünk, és nem pedig mondjuk az egészségügy részének, ahol a fogyasztó az szabadon választ szolgáltatót. Tehát, amikor én bemegyek, és nem mondja meg az egészségügy azt, hogy melyik gyógyszertárba kötelező beváltani a vényemet, onnantól kezdve az piac, és onnantól kezdve piac, hogy azok, akik befektetettek az ilyen iparágakba, azok a saját kockázatukra tették ezt.

 

Mv.: - És profitot szeretnének elérni.

 

Torjákné Amberger Teréz: - Igen, bevételt, profitot, megélhetést, nevezzük, ahogy akarjuk, de a lényeg az, hogy ez a szituáció ez piaci szituáció, és általában az olyan piacokon, ahol kicsik a belépési korlátok, tehát most olyan értelemben mondom, hogy kicsi a tőkeigény, nincsenek túl nagy befektetési igények, azok a piacok általában elég jól működnek versenykörülmények között.

 

Mv.: - Ma Magyarországon, jól működik ebben a szektorban a verseny?

 

Torjákné Amberger Teréz: - Igen, igen. Kifejezetten jól működik, ugye a piacnyitás 2007 január 1-jétől, ami megindult, ez abszolút dinamizálta az ágazatot, ide beáramlott vagy 15 milliárdos plusztőke, 3-4 ezer új munkahely teremtődött, ebből önmagában is négyszáznál több a gyógyszer rész, tehát én azért úgy furcsán hallom azt, amikor a gyógyszerészek hiányoznak az ágazatból, amikor effektíve számszerűen a KSH adatai szerint több száz gyógyszerésszel több dolgozik az ágazatban az utóbbi három évben, 1100-zal több a gyógyszertári asszisztens végzettségű, tehát én nem értem ezeket a fajta dolgokat, amikor ilyeneket mondanak, mert már valami akkor nem stimmel, mert akkor ezek szerint a gyógyszerész az mégsem a betegekkel foglalkozik, hanem valami mást csinál, miközben azokban az országokban, ahol csinálnak ilyen típusú piacnyitásokat, kétségtelen, hogy előfordul az, hogy az adott országnak a kormányzata, egészségügyi prioritásokat is megfogalmaz a működéshez. Mondok egy példát. Svédországban tavalyig állami monopólium volt a gyógyszerellátás, és tavaly nyáron, egy évvel ezelőtt kezdődött meg a privatizáció, ott például működési feltétel az a gyógyszertáraknál, hogy ha a beteg ezt igényli, akkor előre bejelentett időpontban, ingyenesen 15 perces gyógyszertári tanácsadást kell neki biztosítani elkülönített helységben. Tehát nem az van, hogy a sorban álló akkor majd valamit kap, hanem biztosítani kell hozzá a feltételeket. Vagy Svédországban ki van téve az OTC gyógyszer szabad polcosan és oda van téve, hogy egy darab gyógyszernek mennyi az ára, egy darab. Összehasonlítható, ott vannak egymás mellett az azonos hatóanyagú készítmények, összehasonlíthatóak az árak, sokkal jobban tud érvényesülni az árverseny, ha nincs elzárva a fogyasztó attól, hogy ezt az információt ott lássa az orra előtt, tehát ezek mind olyanok, amiket most egy évvel ezelőtt elindult piacnyitásban, a Svédországban megléptek, ott sincsen alapításkorlátozás, azt várják, hogy a sorbaállási idők csökkenjenek, azt várják, hogy hosszabb nyitvatartási idők alakuljanak ki. Magyarországon, ha megnézzük azt, hogy az elmúlt három évben mi történt, akkor azt látjuk, hogy Budapesten van 18 darab vasárnap is nyitva tartó gyógyszertár, amiből 16 az bevásárlóközpontban van. Tehát azok a fajta hozzáférési lehetőségek, hogy ne péntek délután legyen az utolsó időpont, amikor meg lehet venni egy gyógyszertárt, bizony nagyon javult.

 

Mv.: - Az már megoldódott?

 

Torjákné Amberger Teréz: - Én nem mondom azt, hogy megoldódott, de javult, és az, hogy ez csak Budapestre koncentrálódna, az sem igaz, mert Budapesten csak 60 patikával van több, ehhez képest, már az 5-től tízezer fős lakosságú közepes vagy kisebb településeken is 60-70 gyógyszertárral ugyancsak több van.

 

Mv: - Tartottam tőle, hogy egyébként kevés lesz erre az időnk. Még van három percünk. S Hankó Zoltánnak figyeltem az arcát, több dolog volt, amiben egyetértett, de azért még több, amiben nem. Amennyire lehet, röviden, ha kérhetem.

 

Hankó Zoltán: - Igen, néhány tényszerű pontosítást hadd tegyek. Kétségtelen tény, hogy 470-tel több új gyógyszerész van a rendszerben, mint a 2007-es piacnyitás előtt, de több új gyógyszertár van, mint ahány gyógyszerész bekerült a rendszerbe, ez az egyik része. Említi itt a hivatalvezető asszony, hogy a mekkora tőke került be a rendszerbe, én ezzel szemben mondom ezt és ez nyilván igaz, tehát én ezt nem vitatom, hogy jelen pillanatban az ágazatnak 13-15 milliárd forint közötti határidőn túli tartozás van a gyógyszer-nagykereskedőkkel szemben. Említette a hivatalvezető asszony a versenypiaci szempontokat. Az Európai Unió Bíróságának a döntései, amire az előbb hivatkoztam, kifejezetten a fékezett versenypiaci szempontoknak az érvényesítése mellett álltak síkra, és kimondták, hogy a gyógyszerellátásban nem versenypiaci szempontok szerint kell szabályozni, hanem azt.

 

Torjákné Amberger Teréz: - Ilyet nem mondtak ki.

 

Hankó Zoltán: - Hanem azt mondták ki, hogy az egészségügyben, az élet és az egészség védelme fontosabb a versenypiaci szempontok érvényesítésénél, és ez teremti meg, a lehetőségét annak, hogy a gyógyszerpiac szabályozott piacként működjön.

 

Torjákné Amberger Teréz: - Ez nagyon sajátos interpretációja a határozatnak.

 

Hankó Zoltán: - El kell olvasni.

 

Torjákné Amberger Teréz: - Elolvastuk. Az egészségügyben, ez a két döntés, amiről szó van, arról szólt, hogy a gyógyszerészeknek a tulajdonosi szerepvállalását elfogadja az Európai unió, mint szabályozási szempontot és azt mondta ki rá, hogy igen. Magyarországon a gyógyszerészeknek a tulajdonosi szerepvállalása az kötelező a gyógyszertárban, tehát kvázi megvan ez a fajta. A szakmai felelősség elő van írva Magyarországon, és gyógyszertárat csak végzett és tapasztalt gyógyszerész vezethet, tehát egy csomó jogi garancia az létezik és megvan.

Mv: - Én itt megígérem, hogy nemsokára folytatni fogjuk, ha nem itt egy másik műsorban, de egy végszót azért szeretnék kérni Karolinától.

Koródi Karolina: - Tehát az európai uniós döntéshez csak annyit, hogy az utolsó az amire hivatkozunk, a gyógyszerész ment szembe gyógyszerésszel és egy másik területről jövő gyógyszerész akart nyitni egy adott területen. Tehát ott egy picit más a helyzet. A lejárt tartozásokkal kapcsolatban, pedig csak annyit, hogy meg kellene nézni, hogy mi okozta ezeket a lejárt tartozásokat.

Hankó Zoltán: - Egyetértek vele.

Koródi Karolina: - Tehát valószínű, hogy az ágazat alultőkésített, az pedig magának a társaságnak a hibája, mindenkori esetben.

Mv.: - Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak, és mint ahogy ígértem, tényleg valahol majd megpróbálunk helyet szerezni és folytatjuk ezt a beszélgetést. Koródi Karolinát, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnökét; Torjákné Amberger Terézt a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetőjét, és Hankó Zoltánt, a Gyógyszerész Kamara alelnökét hallották. Köszönjük szépen, hogy itt voltak!

 

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél