Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2010. szeptember 27.
Gyógyítástörténet és kinin csokoládéval - Magyar Nemzet

Megjelent Bayer István: A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése című könyve a Galenus Kiadónál.

A tudománytörténet, sőt a kultúrtörténet egyik legnépszerűbb területe az orvoslás históriája. Ennek oka talán az emberek vonzalma a viszolygás iránt. Bár tartunk a betegségektől, különösen, ha annak látható jelei vannak, mégis érdeklődünk irántuk. (...)

Bayer István könyve, A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése az orvosságok teljes történetét öleli föl. Ekkora ismeretanyag bezsúfolása egy igencsak vékony (függelékek nélkül mindössze 170 oldalas) könyvbe áldozatot kíván. A szerző bevallottan vázlatos történetet ír, így gyakoriak a kétbekezdésnyi, alig néhány sort kitevő fejezetek. Az oldalanként két-három kisméretű kép is erősíti az olvasó érzését, hogy kevéssé ismeretterjesztő, mint inkább tankönyvet tart a kezében.

A szerző tudományos felkészültsége azonban megkérdőjelezhetetlen. Bayer István az Országos Gyógyszerészeti intézet alapító főigazgatójaként az ENSZ genfi kábítószerügyi főosztályán és a világszervezet kábítószerügyi bizottsági elnökeként is dolgozott. A kötet szakmai alapossága és számos gyógyír kevéssé ismert, néhol kalandos története így kárpótolhat a szerkesztés gyengeségeiért.

A quinquina a XVII. századi francia udvarban annyira népszerű volt, írja Racine 1687-ben, hogy az étkezések után kávéval és csokoládéval kínálták a vendégeknek. A szert, amely a cinchona (kinin) írásmódban vált ismertté, csodaszerként kezelték, bár ízesítés nélkül szinte elviselhetetlenül keserű volt. Nevét a legenda szerint a fél évszázaddal korábban élt Chinchona grófnőről, a perui alkirály feleségéről kapta, akit kigyógyított halálosnak vélt lázas betegségéből. (...) A kínafa porított kérge, pontosabban hatóanyaga, a kinin évszázadokig a malária egyetlen hatásos orvossága volt. Európában, ahol a klíma miatt ritkábban fordult elő'a malária, általános lázcsillapító hatása miatt keresték. Bár a fertőző betegségek okát még nem tudták gyógyítani, a kininnel legalább az egyik legveszélyesebb tünetet, a magas lázat csillapítani lehetett. A hatalmas kereslet miatt megjelent az addig csak a dél-amerikai Kordillerákban növő kínafa konkurenciája is, és szerte a trópusokon termeszteni kezdték a növényt. A hatóanyag 1820-as felfedezése után már az izolált kinint árusították, amely még vagy száz évig a legfontosabb gyógyszerek egyike maradt. Az 1937-ben Magyarországon törzskönyvezett 4512 gyógyszer közül még 178 hatóanyaga a kinin volt. A XX. században jelentősége fokozatosan csökkent, új maláriagyógyszerek és lázcsillapítók jelentek meg, az antibiotikumok pedig már nemcsak a tünetet gyógyították, de a kórokozókat is elpusztították - többek között ezt tudjuk meg Bayer István könyvéből.

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél