Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2016. január 19.
Dr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendége
Utolsó módosítás: 2019. január 16.

Az ifjú gyógyszerészeket a közéleti szerepvállalásra felkészítő rendezvénysorozat legutóbbi vendége dr. Hodász István volt. Az összejövetelt ezúttal az Egis Tudományos és Technológiai Központjában tartották.

A rendezvény dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, aki elmondta, az Egis Gyógyszergyár vendégeiként vannak jelen a gyár Tudományos és Technológiai Központjában, ugyanakkor „nekünk is van vendégünk, nevezetesen az Egis vezérigazgatója”, aki egyben a MAGYOSZ alelnöke és a rendezvénysorozat első gyógyszerész végzettségű előadója is.Dr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendége

Dr. Hodász István előadása elején köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, látogatóközpontjukat a gyár alapításának 100 éves évfordulója alkalmából hozták létre. A céljuk az volt vele, hogy meg tudják mutatni az egészségügyben tevékenykedő kollégáknak, hogyan működik egy gyógyszergyár, anélkül, hogy ténylegesen bevezetnék őket a gyárba. Ezt követően a vezérigazgató egy rövid bemutatkozás után ismertette a gyógyszergyár történetét az 1913-as alapítástól napjainkig. A Balla Sándor gyógyszerész és a svájci Albert Wander által alapított gyár exportorientált vállalat volt a kezdettől fogva – hangsúlyozta, majd Balla Sándor életútjának bemutatása során említésre került, hogy a Balla család tulajdonában van jelenleg Argentína második legnagyobb gyógyszercége; ennek vezetését az alapító dédunokája veszi át. A gyár történetéből kiemelte az ötvenes évek államosítását, a névváltozásokat, a hatóanyag-fejlesztés és a -gyártás elindulását, a galenikus termékek, majd az injekciók gyártásának megkezdését, a tulajdonosváltást, illetve hogy 2013-tól elsőként Európában monoklonális biohasonló termékeket forgalmaznak.

„Vertikálisan integrált gyógyszergyártóként definiáljuk magunkat” – hangzott el, ami azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztéstől kezdve a termelésen át az értékesítésig minden a gyár kezében van. A k + f a hatóanyag-fejlesztéséről és gyártásáról is szól. Európában csak kevés ilyen cég van, jellemzően ugyanis az európai gyárak Ázsiából veszik a hatóanyagaikat, sőt egyre többször a gyógyszert is – az Egis viszont maga állít elő szinte mindent.

A következőkben néhány konkrét adatot ismertetett: hány országban vannak jelen, hányan dolgoznak náluk, hol értékesítik termékeiket stb. Majd kiemelte, jelentős hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hazai bázisból kiindulva külföldön értékesítsék termékeiket. „A versenyképességet csak magyarországi értékesítéssel nem lehet megőrizni” – mondta. A következőkben azokat a terápiás területeket sorolta fel, amelyeken jelen vannak a készítményeik. Mint megtudtuk, „fragmentált a portfóliójuk”, több mint 130 molekulájuk ismert és 554 termék kerül ki a gyártósoraikról. Szót ejtett a kutatás-fejlesztésre fordított összegről is. Ezzel a kelet-európai uniós országokban az összes iparágat tekintetbe véve a harmadik helyen állnak, de az első kettő is gyógyszergyár. A fejlesztéseikkel kapcsolatban szó esett az innovációs díjaikról és a licence-aktivitásukról is. Ennek során termékeiket eladják más, többek között globális gyógyszergyáraknak is, akik ezeket, mint sajátjaikat értékesítik tovább.

Már az előadáson is lehetősége nyílt a hallgatóknak kérdések feltételére. Voltak, akik a generikus készítményekkel kapcsolatban voltak kíváncsiak a vezérigazgató véleményére. Így például azzal kapcsolatban, hogy nem lenne-e joga a betegnek tudni, ha a gyártók nem maguk gyártják a hatóanyagaikat? Említésre került a generikus készítmények egyenértékűségének és ellenőrzésének kérdése is.

A MAGYOSZ-szal kapcsolatos néhány kérdés is felmerült. Mint ismeretes, a szervezet megalkotta a „magyar gyógyszer” fogalmát. Ezt a minősítést csak az a gyógyszer kaphatja meg, amelyet hazánkban fejlesztettek ki, illetve gyártanak. Az előadó hangsúlyozta, azt szeretnék elérni, hogy a gyógyszerészek is megismerjék ezt a „bizonyítványt”, tudják, melyik a magyarországi előállítású gyógyszer. „Nem mindegy ugyanis, hogy magyar munkahelyeket teremtünk vagy elvesztünk. A külföldi gyógyszerek magyar munkahelyeket veszhetnek el” – hívta fel a figyelmet. Jó, ha ezt az aspektust is figyelembe veszik a kollégák. Szóba került a vaklicit kérdésköre is, dr. Hodász István ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a bevezetését követően érzékeny veszteségeket szenvedtek el a nagymértékű árcsökkenés és az átmenetileg piacra kerülő nagyszámú külföldi termék miatt. A szabályozás miatt a leszorított árak hosszabb távon is érvényesülnek, azonban a piacon elsősorban a stabil háttérrel rendelkező cégek termékei maradnak meg.

A saját hatóanyaggyártás továbbra is fontos az Egisnek – tudtuk meg egy kérdésre válaszolva a továbbiakban – akkor is, ha anyagilag közvetlenül nem is mindig éri meg. Ennek megvan a hagyománya és a szakmai bázisa az Egisben, így garantált minőségű terméket állítanak elő és ezt a tevékenységet a tulajdonos is támogatja. A vezérigazgató kifejtette, hogy a generikus gyártó jóval az originális termék szabadalmi védettségének lejárta előtt elkezdi a fejlesztést, ami akár új szintézis-utakat is eredményezhet. Ilyenért az Egis két esetben is kapott innovációs díjat. A gyógyszerészképzés helyzetével kapcsolatban is megfogalmazódtak kérdések. Dr. Hodász István szerint komoly igény van az iparban a jól felkészült gyógyszerészekre, azonban ennek kielégítésére a képzésben változásra lenne szükség. Stratégiai fontosságú ebből a szempontból is, hogy a kamarán belül néhány éve létrejöhetett az ipari gyógyszerészek állandó bizottsága (éppen dr. Hodász István vezérigazgató kezdeményezésére – a szerk.), ami elősegítheti a szükséges változásokat.

A továbbiakban a világ gyógyszeriparának tendenciáit mutatta be egy amerikai cégcsoport fejlődésén keresztül. A cél a növekedés és a versenyképesség megőrzése. Ennek érdekében folyamatosan változni kell, a változást a kultúra részévé kell tenni, úgy, hogy közben az identitásunkat megtartsuk – emelte ki. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy az integráción átesett nagy cégek k+f kibocsátása csökken. Noha ezek nagyobb pénzekkel és kutatási kapacitással rendelkeznek, mégis a kis cégek tudnak ilyen értelemben jobb eredményt felmutatni. A MAGYOSZ és az Egis érdekeinek összehangolása is téma volt, ahogy a hazai gyárak, nagykereskedők és gyógyszertárak kapcsolata is szóba került. „A jelenlegi kormány jobban nyitott a nemzetgazdaság érdekeinek érvényesítése irányába” – fogalmazott a vezérigazgató.

Dr. Hodász István előadását követően a résztvevők – immár maguk között – beszélték meg az elhangzottakat. Dominánsan jött elő több hozzászólásban, hogy a gyógyszeripar növekedési kényszere milyen módon hat a gyógyszerellátásra és a gyógyszerellátás szereplőinek üzleti magatartására. Az egyes szereplők eltérő üzleti érdekei ellenére a stratégiai célokban több találkozási pont is lehet. A megbeszélés zárásaként a Táltosképző soron következő programjairól, valamint a teendőkről egyeztettek a résztvevők, majd lehetőség nyílt a Tudományos és Technológiai Központ megtekintésére is.

mgyk.hu 

Fotó: Dr. Nagy Vilmos

Dr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendége

Dr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendége

Dr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendégeDr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendégeDr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendégeDr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendégeDr. Hodász István, az Egis vezérigazgatója volt a Táltosképző vendége

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA