Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2018. június 15.
A közbizalmat meg kell őrizni – Beszélgetés dr. Hankó Zoltánnal
Utolsó módosítás: 2018. július 2.

Közös a felelősségünk és közös érdek, hogy a hatósággal szembeni közbizalom minél hamarabb helyreálljon – tartja a dr. Hankó Zoltán kamarai elnök, akit az elmúlt időszak szakmapolitikai szempontból történő értékelésére kértünk.

 Elnök Úr! Alig három hónap telt el a legutóbbi beszélgetésünk óta, de azóta sok minden történt a szakmában.

– Igen, a márciusi vándorgyűlést megelőzően nyilatkoztam utoljára a honlapnak, de ez idő alatt sem lettem karthauzi szerzetes. Elég sok helyen és elég sok mindenben megszólaltam az elmúlt hónapokban, ennek ellenére én is azt gondolom, hogy van miről beszélnünk.

– Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy egyetértési nyilatkozatot írtak alá a kormánnyal…

A közbizalmat meg kell őrizni – Beszélgetés dr. Hankó Zoltánnal– Még márciusban, a vándorgyűlésen. Ahhoz, hogy ez aláírható legyen, alapfeltétel volt, hogy addigra megalkossuk a gyógyszerészet jövőképét és a Kamara cselekvési programját. Ezt a munkát tavaly tavasszal kezdtük el, aztán lépésről lépésre folytattuk. A dokumentumokat a kamarai testületek elfogadták és a vándorgyűlésen bemutatásra került. Az egyetértési nyilatkozat aláírásával pedig egy olyan megállapodás született, amelyben a cselekvési program mind a kilenc fejezete nevesítésre került. Külön is örülök annak, hogy a 12 pontból álló dokumentumban a kórházi gyógyszerészet név szerint is szerepel.

– A Kormány részéről az egyik aláíró, már nincs pozícióban…

– Az egyetértési nyilatkozatot az azóta már leköszönt egészségügyért felelős államtitkár írta alá, másrészt viszont a kontinuitást biztosító miniszterelnöki megbízottnak, Nyitrai Zsoltnak felhatalmazása volt arra, hogy az elkövetkező időszakra vonatkozóan a nyilatkozat aláírásra kerüljön. Pont így volt ez négy évvel ezelőtt is.

– Nem rejtett valami veszélyt magában, hogy a választások előtt történt ennek az aláírása?

– Az ilyen stratégiai megállapodásokat érdemes kivenni az aktuális pártpolitikai dimenzióból. Ha a gyógyszerellátást érintő társadalompolitikai, egészségpolitikai és gyógyszerpolitikai szempontok nagyjából egy irányba mutatnak, akkor sem szakmai, sem szakmapolitikai kockázatát egy ilyen megállapodásnak nem látom. Tekintettel arra, hogy 2010-ben és 2014-ben is az akkori választásokat megelőzően került rögzítésre a megállapodás, ez most nem először történt így. Az együttműködés nyolc éven keresztül jól működött, miért ne működhetne tovább is?

– Túl vagyunk egy választáson, elindult az új parlamenti ciklus. Jó alkalom ez arra, hogy feltegyük a kérdést: hogyan értékeli az elmúlt négy év egészségügyi kormányzatának tevékenységét?

– Balog Zoltán miniszter úrral mindvégig korrekt kapcsolatunk volt. Dr. Ónodi-Szücs Zoltán államtitkár úrral is a korábbi államtitkárokhoz hasonló mélységű kapcsolatot sikerült kialakítani. A stratégiai irányokat illetően a harmónia nagyjából megvolt, és ebben az időszakban voltak eredmények is. Dr. Ónodi-Szűcs államtitkár úr időszakából nagy eredménynek tartom, hogy a többségi gyógyszerészi tulajdon 2017. január 1-jei hatályba lépésével kapcsolatos, még 2016-ban is sorozatos támadásokat sikerült kivédeni és a rendelkezés végül hatályba léphetett. Sőt a tulajdonlással kapcsolatos hatósági kontroll jogszabályi feltételeit is sikerült megalkotni, úgyszintén jelentős ellenerők ellenére. Más kérdés, hogy a kontroll a napi gyakorlatban még nem igazán érvényesül. Erre az időszakra esik a patikaalap megújítása is, ami ma már a fiatalok helyzetbe hozását is szolgálja. Javultak az ágazat gazdasági eredményei és sikerült a kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatását, valamint a generikus ösztönző mértékét is megnövelni. A kórházi gyógyszerészek helyzete is jelentősen javult. Az EESZT bevezetése kapcsán pedig arra is szükség volt, hogy az egészségpolitikusok is elhiggyék: nem a problémák generálásában, hanem közös megoldásában vagyunk érdekeltek. Mindezekért köszönettel tartozom az Államtitkárság leköszönt vezetőinek.

– Azért tudni olyan kérdésekről is, amelyek megoldása régóta várat magára…

– Hát igen. A népegészségügyi programok finanszírozása kapcsán csak a deklarációkig jutottunk el és itt van többek között az ügyelet is… Mindvégig azt érzékeltem, hogy az Államtitkárság és a Kamara szempontjai harmonizálhatók lennének. Az pedig külön mérlegelést igényel, ha az egészségpolitika irányítóinak és a szakmapolitika képviselőinek az egyetértése nem elég a rendeleti szintű szabályozás és finanszírozás alapjainak a megteremtésére. Számomra ez a mai napig egy kérdőjeles történet, de az ügyelettel kapcsolatban történteket a küldöttközgyűlési beszámolóban részletesen ismertettem. …

– Folytassuk a Kamara és az OGYÉI kapcsolatával! Több helyen leírták, hogy van min javítani…

– Válasszuk szét az elvi és a gyakorlati kérdéseket. Soha nem rejtettük véka alá, hogy a Kamara egyetértett az OGYÉI létrehozásával és azzal, hogy a gyógyszertárak hatósági kontrollja a gyártást és a nagykereskedelmet felügyelő hatóságba integrálódjon. Ezt most is jó döntésnek tartom, csakúgy mint azt, hogy az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos igazgatási és hatósági feladatok a gyógyszerekével azonos intézethez kerültek. Az OGYÉI újonnan felálló vezetésével is egy jó együttműködés indult, amikor is egyetértésre jutottunk abban, hogy meg kell erősíteni a gyógyszertárak ellenőrzését, mert a normakövető működés alapfeltétele a rendszeres hatósági kontroll. És abban is egyetértettünk, hogy a tiszti gyógyszerészi hálózatot olyan emberekkel kell megerősíteni, akik a szakma krémjét jelentik, mert az a jó, ha az ellenőrző szakmailag felkészültebb, mint akit ellenőriz.

Aztán egyre több problémával szembesültünk a mindennapok során. Az jó, hogy az ellenőrzések száma megnövekedett és a büntetőjogi határokat is feszegető jogszabálysértéseket sikerült feltárni, de az értékrendemtől nagyon távol áll, ha a hatóság az ilyen eredményeket kvázi győzelmi jelentésként tálalja. És egyre több jelzés jött a kollégáktól is, akik sokszor sírva panaszkodtak az ellenőrzések módszertanára és stílusára. Ezeket többször jeleztem, a végén már az egészségpolitika irányítóinak is. És hát azt kell mondanom, hogy az életem legszomorúbb történetei közé tartozik a zugpatika ügye. Higgye el, kamarai vezetőként sok mindennel és a fordítottjával is találkoztam már a Kamarán belül és kívül egyaránt, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténhet…

– A gyógyszertárak a közelmúltban levelet kaptak az OGYÉI-től, miszerint az országos tiszti főgyógyszerész a továbbiakban a magánszférában fog tevékenykedni.

– Igen, a levélben csupán ennyi volt. Máig felfoghatatlan számomra, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen pozícióban lévő személyhez zugpatika működtetése legyen köthető. Azt meg végképp nem értem, hogyan lehetséges, hogy mindez sok éven át, sőt még a hatósági kinevezését követően is háborítatlanul folyhat! Ez senkinek nem tűnt fel? A kinevezésekor erről nem kellett nyilatkozni? Vagy ha addig így csinálta, nem érezte, hogy az új pozíciójával összeegyeztethetetlen egy ilyen zugpatika működtetése? Nem gondolta, hogy egy hatósági vezetőnek nemcsak az a feladata, hogy betartassa a szabályokat, hanem alapvető erkölcsi kötelessége ezek betartása a saját szférájában is? Nagy a felháborodás a kollégáim körében.

Jó egy hónappal az ügy nyilvánosságra kerülése után főigazgató asszonynak elmondtam, hogy a tiszti főgyógyszerész úr és a Kamara közötti bizalmi kapcsolat helyreállítására nem látok esélyt, de közös felelősségünk, hogy az intézettel szembeni közbizalom minél hamarabb helyreálljon. És ez nemcsak a felelősségünk, hanem közös érdek is, mert a gyógyszertárak normakövető magatartását biztosítanunk kell. Közösen.

– Mindezekkel a hátuk mögött, mit vár az új kormánytól a Kamara?

– A márciusban megújított megállapodás kapcsán kontinuitást, de itt is szét kell választani a rövid- és a hosszút távú feladatokat. Rövidtávú feladat az ügyelet szabályozása és finanszírozása, a nagyon olcsó és a nagyon drága gyógyszerek árrés szabályozásának az újragondolása, a magisztrális gyógyszerkészítés feltételeinek a rendberakása, a gyógyszer-gazdaságossági törvény néhány finomítása, az EESZT problémák rendezése. Ezeknek a részletezését most nem kezdem el.

Alapfeladatunk a kialakult rendszer stabilitását megerősíteni, illetve a szakmai rendszerváltás programját segíteni. A vidék gyógyszerellátásával nemcsak segélyezési szinten kell foglalkoznunk, hanem egyfajta vidékfejlesztési program keretei között kell tudnunk gondolkodni. Alapvető cél a gazdasági működőképesség, a gyógyszertárak szakmai, gazdasági és tulajdonosi integritásának az erősítése. Végre a marketinget illetően az alapelvek szintjén konszenzusra jutottunk a kamarán belül, innentől kezdve az eszközökről is lehet értelmes vitát folytatnunk.

A korábbi két megállapodáshoz képest alapvető különbség, hogy eddig szinte mindig kértünk a kormánytól, most viszont már közös célokban is gondolkodhatunk. Mindazt, ami ehhez a Kamara részéről elvégzendő feladat, azt meg kell csinálnunk.

– A népegészségügyi programokban való egyre aktívabb részvételre gondol?

– Erre is. A választásokat megelőzően például a vastagbélprogram felelőseivel komoly egyeztetéseket folytattunk és a gyógyszertárak lehetséges szerepe kialakításra került. Ma még nem tudom, hogy ezt kik viszik tovább és változik-e a koncepció. Egyébként pedig a népegészségügyi programokat illetően a patikanapon az elkövetkező egy évre kijelöltük a fő irányokat.

– Az idén immáron másodszor pre-patikanapot is tartottak. Mi takar ez a kifejezés?

– Ilyenkor, a patikanapot megelőzően értékeljük az előző év szakmai programját. Idén arra a megállapításra jutottunk, hogy az allergia program szakmailag és szervezési szempontból rendben volt, amit vállaltunk, azt tisztességesen megcsináltuk. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a kommunikációban – mind a betegek, mind a gyógyszerészek felé – új eszközöket és új módszereket is igénybe kell vennünk. Nem kerülhető meg a közösségi tér használata és – elnézést a kifejezésért – az „egybites” kommunikáció módszereit is alkalmaznunk kell. Az MGYT vezetőivel elkezdődött egy közös gondolkodás annak érdekében, hogy a munkánknak a napi gyakorlatban is mérhető hozadéka legyen.

– Döntés született, hogy az allergia program szakmai ismereteiből ősszel elindul a Kamara és az MGYT közös szervezésében egy továbbképzés-sorozat, amit kifejezetten kiscsoportos foglalkozások keretében, gyakorlatorientáltan végzünk. Talán sikerült a finanszírozási hátterét is megteremteni annak, hogy mindazt, amit szakmailag sikerült összerakni egy év alatt, egy önálló kötetben összerendezzük.

– Előbb feladatként említette az EESZT-t.

– A bevezetésével kapcsolatos problémáknak a menedzselése viszonylag jól sikerült, de még messze nem tökéletes a rendszer. Több irányban vannak feladataink. Az egyik az EESZT üzembiztonságának a tökéletessé tétele. A másik, hogy az EESZT használata minden szinten, tehát a háziorvosok, a szakrendelők és az intézmények szintjén is teljesedjen ki. A harmadik, hogy a gyógyszertárak NEAK elszámolásának a biztonságát meg tudjuk teremteni. A NEAK-kal folytatott egyeztetést követően tizenegy pontba foglalva írtuk le, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket ennek érdekében fontosnak tartunk. A negyedik irány a gyógyászati segédeszközöknek a Térbe történő integrálása, és hát nem feledkezhetünk meg az olyan törekvéseinkről sem, mint pl. az egységes interakció-kontroll. Ezzel együtt most olyan fázisban vagyunk, ami nem látványos, de megyünk előre.

– Komoly feladatot jelentett mindenkinek a GDPR bevezetése…

– Tavaly a GDPR bevezetését megelőzően azt vállaltuk, hogy a gyógyszertáraknak egy egyszerű, biztonságos és a piacon elérhető árakhoz képest nagyon olcsó, gyógyszertárakra specifikált módszertant bocsátunk a rendelkezésükre, hogy az előírásoknak minden gyógyszertár meg tudjon felelni. Ez sikerült és a kollégák visszajelzései alapján ez rendben is van. Ennek örülök. De van egy olyan terület, ahol még egyeztetések folynak. A gyógyszertárak és a rendszergazdák szempontjából is kritikus jelentőségű a kettőnk közötti kapcsolat, pontosabban ebben a kapcsolatrendszerben az egyenkénti és a közös felelősségi pontok kijelölése. Több egyeztetésünk is volt ebben a kérdésben, amit remélhetően hamarosan le tudunk zárni. Személyes véleményem, hogy előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz a gyógyszertári rendszergazdákkal szembeni alapelvárások rendeleti szintű rögzítése. Úgyszintén kérdés, hogy a többi kapcsolódási pont – pl. vényíró orvosok, egészségpénztárak, EESZT, NEAK, NAV, OGYÉI – hogyan határozza meg önmagát, illetve a kijelölésre váró hatóság miként definiálja a felelősségüket. Ezek a kérdések nem befolyásolják a gyógyszertári módszertanban rögzítetteket. Ugyanakkor igencsak megnehezíti a kollégáim tisztánlátását, ha különböző körökből olyan közlések jutnak el a gyógyszerészekhez, amelyek inkább a riogatás kategóriájába tartoznak.

– A jelenlegi honlap vagy tíz éve készült. Gondolkodtak a megújításán?

– Hosszú hónapok előkészítő munkája van mögöttünk, és a kamarai testületekben konszenzusra jutottunk, hogy az a honlap struktúra és funkció, ami jó tíz évvel ezelőtt került kialakításra, mindenképpen megújítandó, hogy hatékonyabb legyen az információközlésünk, interaktívabbak tudjunk lenni a kollégáinkkal. Továbbá az alapszabályban is olyan módosítás született az elmúlt másfél-két évben, ami a Kamara hivatalos kommunikációs felületévé tette a honlapot.

Nem szabad elfelejteni, hogy a Kamara feladata, hogy alapvető értékrendi kérdéseket is tisztázzunk a kollégáinkkal, és ehhez a kommunikáció megújítása is szükséges. Azt látom, hogy a gyógyszerpiacon és a gyógyszerpiac holdudvarában lévő szereplők hatalmas pénzek fölött rendelkezve, nagy kommunikációs apparátusokat működtetve, jelentős hatással vannak a gyógyszerész kollégák értékrendjére, a feladatukkal, napi munkájukkal kapcsolatos döntéseikre. A francische rendszerek építése is gőzerővel folyik, ami a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságát kérdőjelezheti meg. Nem vagyunk elég hatékonyak a betegek felé irányuló társadalmi kommunikációban sem. Ez a kommunikációs konfliktushelyzet mindenképpen igényli azt, hogy a honlapot, illetve az online felületeket és a közösségi térben történő kamarai megjelenés alapjait is újragondoljuk.

B. Zs.

 

 

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA