Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2012. április 13.
A jegesmedvék a jégen is biztosan járnak… - mgyk.hu

Dr. Sohajda Attila, aki a gazdasági munkabizottság munkáját fogja össze, a Köztestületi Napokon tartott előadásában a jégen járáshoz hasonlította kihívásukat, hiszen nemcsak a kamara elnökségét kell folyamatos elemzésekkel és adatokkal ellátniuk, hanem a gyógyszertárak részére is használható információkat szeretnének biztosítani. Az azóta eltelt 2 hónap sem telt eseménytelenül…

 

- Elsőként engedd meg, hogy a kórházi gyógyszerészet, gyógyszerészek kamarai szervezetének felállásáról kérdezzelek – hol tart a folyamat?

- Az új Alapszabály elfogadásával megnyílt az út a Kórházi-Klinikai területi Szervezet megalapításához. Ehhez azonban számos kérdést tisztázni kellett, mint pl. ki tekinthető kórházi-klinikai gyógyszerésznek, hova tartozzanak azok, akik párhuzamosan több szakmai területen dolgoznak, a kórházi-klinikai szervezet tevékenységét milyen körben fejti ki, illetve pontosan meg kell határozni az átjelentkezés és az új szervezet megalakításának menetét. Ezt az előkészítő munkát a kórházi-klinika kollégákkal együtt elvégeztük, az Alapszabály ez irányú módosítása következő Küldöttközgyűlésen kerül elfogadásra. Az egyeztetett program szerint az átjelentkezési, megalakulási, választási folyamat októberig tart, ezt követően tekinthető a Kórházi-Klinikai területi Szervezet megalakultnak.
 

- Mit képviselt a Magyar Gyógyszerészi Kamara az egészségügyben dolgozók bértárgyalása során? Milyen elvek mentén tudod elképzelni a folytatást?

- A bértárgyalás, az orvosok, azon belül is a rezidensek mozgalmával indult el. Egy adott, teljes egészében még meg sem lévő összeg elosztásáról volt szó. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egyedül egy csoport kiemelése nagyobb kárt okozhat, így végül is a béremelés a közalkalmazotti viszonyban, közvetlenül a betegellátásban dolgozó egészségügyi szakemberekre vonatkozik. Az első változatban nem szerepeltek az intézeti gyógyszerészek és asszisztensek. A Magyar Gyógyszerészi Kamara az egészségügyben dolgozók bértárgyalása során mindvégig következetesen képviselte azt, hogy a béremelésből az intézeti gyógyszertárak szakemberei is részesüljenek, a gyógyszerészek az orvosokkal, míg a gyógyszertári asszisztensek a többi szakdolgozóval azonos mértékben. Ezt a véleményünket a bejelentést követően a törvénymódosítás folyamatában is képviselni fogjuk.
 

- Permanens munka jellemzi a gazdasági bizottság munkáját – melyek voltak az elmúlt két hónap feladatai, legfontosabb történései?

- Foglalkoztunk a generikus kompenzáció és a hatóanyag-rendelés kérdésével, részt vettünk az ehhez kapcsolódó anyag összeállításában, amely átfogó, talán kicsit hosszú, de gyakorlati segítséget ad. Foglalkoztunk az árrés kérdésével, nyilvánvaló, hogy az árrés mértéke és szerkezete is korrekcióra szorul. Ezt elismeri az egészségügyi kormányzat is ugyanakkor azt mondja, hogy mindezt úgy kell megoldani, hogy a gyógyszerkassza és a lakosság kiadásai nem nőhetnek.  Ez az, amit a jégen járáshoz hasonlítottam, stagnáló, vagy inkább csökkenő források mellett az ellátás színvonalának megtartása, új szolgáltatások bevezetése.

 

- Hogyan alakult ki, és milyen képet mutat április közepén a gyógyszertárak kompenzációs rendszere?

- Az első negyedévre vonatkozó konkrét adatokkal még nem rendelkezünk. A kollégák jelzései alapján úgy gondoljuk, hogy a gyógyszertárak 80-90%-a eléri a 35%-os küszöböt, és részesülni fog az árrés kompenzációban. Hogy ez mennyi lesz, sok, vagy kevés - nézőpont kérdése. Aki adja annak sok, aki kapja, annak kevés. Összességében ez egy kompenzáció, és mint ilyen nem teljes és a megoszlása sem esik teljes egybe a kieső árrés tömeggel. A rendszer preferálja a kisebb vényforgalmú patikákat, valamint a preferált referencia ársávba tartozó készítmények minél nagyobb arányú expediálását.


- „Generikus ösztönzés és hatóanyag-rendelés” két aktuális szakmai kérdés – de mindkettő komoly gazdasági aspektusokat is hordoz

- Vegyünk egy konkrét példát, A: statin bruttó fogyasztói ára 1765,- Ft, normál árrése 318,- Ft, B: statin bruttó fogyasztói ára 929,- Ft, normál árrése 167,- Ft. Az árrés különbség 150,- Ft. Mennyi lehet a kompenzáció mértéke? A gyógyszertár vényforgalmától és a preferált referencia áras vények arányától függően, mondjuk 80-150 Ft közötti. Ezzel párhuzamosan elkezdték „bombázni” a gyógyszertárakat a különböző ajánlatokkal, aminek a lényege, hogy bizonyos forgalmi részesedésért jelen esetben 200-400 Ft közötti árengedményt biztosítanak, jelentős készletezési kockázat mellett. Ugyanakkor a realizálható árrés az egy dolog, legfőbb szempont, hogy a beteg a megfelelő készítményt kapja, megelégedett legyen, és a következő alkalommal is hozzánk jöjjön vissza.


- Mi az, ami elmondható az mgyk.hu olvasóinak az elkövetkező néhány hónapos időszakra eső feladatokról – persze olyant, ami nem műhelytitok?

- Titkot nincsenek, továbbra is foglalkozunk az árrés és a generikus kompenzáció kérdésével, a magisztrális munkadíj valorizációjával, a gyógyszertárak készletezési és árképzési kérdéseivel, lehetőségeivel. A Munka Törvénykönyve július életbe lépése előtt mind az alkalmazott, mind a munkáltató gyógyszerészeknek használható anyagot kívánunk összeállítani és eljuttatni.

 

- Köszönöm a beszélgetést!

 

(szente)

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél