Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2013. augusztus 23.
Bezárulnak a kiskapuk - Niczky Emőke – mgyk.hu

A júliusban hatályba lépett törvényi változások között talán a legjelentősebbek a szindikátusi szerződések tilalmára és az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések. Megszülettek a patikaalappal kapcsolatos kormányzati döntések, a kamara pedig országjárásba kezdett, hogy a tulajdonosi programot népszerűsítse. Hankó Zoltán kamarai elnök szerint a részletek nagyon fontosak.

 

- Miért volt szükség a roadshow-ra?

- Amióta a patikaalap előkészítése elindult, a kamara részéről tudatosan visszafogott kommunikációt folytattunk: csak arról beszéltünk, amiről végleges döntés született. Mások azonban nem voltak ennyire mértéktartóak és időnként még buta sületlenségekkel is traktálták a gyógyszerészeket. Szükséges volt tehát, hogy a program véglegesítését követően közvetlenül is tájékoztassuk a kollégáinkat a lehetőségekről és a feltételekről. Hét régióba mentünk el. Örülök, hogy minden helyszínen velünk voltak a Magyar Fejlesztési Bank és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. vezetői. És ez úton is köszönöm dr. Horváth Zsolt miniszteri biztos úrnak, hogy az utolsó helyszínt leszámítva, ahová külföldi útja miatt nem tudott eljönni, minden helyszínen velünk volt.

 

- Milyen tapasztalatokat szereztek?

- Jelentős volt a részvétel, a hét fórumra összesen körülbelül 500 gyógyszerész jött el. A legtöbben Budapesten, a legkisebb létszámban Kaposváron voltak. A tájékoztató előadások után lényegre törő kérdéseket kaptunk. Látszott, hogy a jelenlévőket komolyan érdekli a tulajdonosi program. A felvetések kapcsán néhány olyan problémával is szembesültünk, amelyeket a közeljövőben rendezni kell. Sokan meglepődtek azon, hogy az elmúlt években milyen sok intézkedés történt a tényleges gyógyszerészi tulajdonlás érdekében. Sokaknak meglepetést okozott a miniszteri biztos úr kiállása is, aki őszintén beszélt ezeknek a döntéseknek a gazdasági, társadalom- és egészségpolitikai vonatkozásairól. Egyértelművé tette: a kormány eltökélt, hogy a gyógyszertárak ténylegesen többségi gyógyszerészi tulajdonban működjenek. És azt is tapasztaltam, hogy a megyék többségében már kialakult egy jó munkakapcsolat a helyi kamarai vezetők és a hálózati gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek között, azonban volt olyan régió is, ahol a hálózatokban dolgozó gyógyszerészek részvételi aránya a reméltnél jóval kisebb volt. Ez feladatot ad a továbbiakban is.

 

- Felkészültek-e a gyógyszerészek a tulajdonszerzésre?

- A fórumok tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy sokan már most is felkészültek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az elmúlt másfél évtizedben a tulajdonlással és a gyógyszerészi kompetenciákkal kapcsolatos szabályokat általában büntetlenül ki lehetett játszani. Ezért sokan és sokáig gondolták úgy, hogy most sem lesz másként, sőt a hozzánk eljutott dokumentumok szerint egyes hálózatok még most is ilyesmivel próbálkoznak. Pedig legutóbb a szindikátusi szerződések tilalmáról és ezek semmisségéről is döntés született, továbbá a társasági szerződések egy példányának ezen túl mindig az OTH-ban kell lennie. A kiskapuk egymás után zárulnak be, a gyógyszerészek pedig végre elkezdhetnek komolyan gondolkodni a tulajdonlással kapcsolatos kérdésekről. Tovább már nem szabad kishitűnek maradni.

 

-  Azt hallani, a gyógyszerészek attól félnek, hogy nem fogják tudni visszafizetni a hitelt.

-  Jogos az aggodalom, legalábbis abban a tekintetben, hogy sokan még ma sem tudják: milyen bevétellel és mekkora költségekkel működik az a patika, amelynek a működtetéséért saját maguk is felelősek. És azt sem tudják, hogy pl. menedzsment-díjként, vagy bérleti szerződések formájában mekkora költségek terhelik a gyógyszertárat. Ezért a legelső feladatuk a vállalkozásuk könyveibe való betekintés lehetőségének megteremtése és ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. Ez után lehet üzleti tervet készíteni és kalkulálni az üzletrész reális vételárát. A Patika Hitelprogram és a Patika Tőkeprogram megalapozott üzleti terv alapján vehető csak igénybe. Így a hitel sokkal kisebb kockázattal vállalható, mint pl. azokban az években, amikor ezeknek a gyógyszertáraknak a többsége létesült. A patikaalapítás szabályok közé terelése is nagymértékben növeli a kiszámíthatóságot.

 

-  A tulajdonosi programban részt vevő gyógyszertárak a továbbiakban egyénileg fognak tárgyalni a nagykereskedőkkel, avagy kiterjednek a korábban már emlegetett beszerzési közösségek?

-  A beszállítókkal kialakítandó kapcsolat a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság és a személyi jogos gyógyszerész közös döntésén alapul. A döntés – a gazdasági racionalitáson túl – attól is függ, hogy a gyógyszerész többségi tulajdonnal rendelkezik-e. Nyilván csak olyan megoldások jöhetnek szóba, ahol a személyi jogos gyógyszerész menedzsment jogai érvényesülhetnek. Ma már ezek közé tartozik a patika gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlata, azaz a marketing tevékenysége is. A gyógyszertárak gazdasági együttműködése hasznos és szükséges, a független gyógyszertárak közül is egyre többen vesznek részt valamilyen együttműködésben. Az első ilyen próbálkozások a közös rendelésállományhoz kapcsolódó árelőnyre fókuszáltak, majd elterjedtek a közös marketingre alapozó együttműködések. Az együttműködési formákat illetően további előrelépésre számítok, de az újra divatba jött franchise típusú megoldásokat nem tartom valódi előrelépésnek. Ezek a gyógyszertári központok lebontásának folyamatára emlékeztetnek, amikor a központok vezetői ilyen megoldásokkal próbálkoztak, hogy a befolyásuk és a piaci pozíciójuk megmaradjon.

 

-  Említette az elővásárlási joggal kapcsolatos felvetéseket. Hogyan vélekednek erről a gyógyszerészek?

-  Egyaránt vannak félelmek és várakozások is.  Ahogy egy nyilatkozatban már említettem, mélyen beivódtak a gyógyszerészekbe az államosított gyógyszerellátással kapcsolatos negatív tapasztalatok, hiszen a legfiatalabbak kivételével mindenkinek személyes emlékei is vannak erről az időszakról. A felvetések egy része bizalmatlanságból, másik része információ-hiányból fakadt. A fórumokon először az elővásárlási jog fogalmát kellett tisztázni, majd elmagyarázni, hogy a jogszabály szövege mit is jelent. Dr. Horváth Zsolt miniszteri biztos mindenhol elmondta, hogy a kormány az elővásárlási joggal is a gyógyszerészeket akarja helyzetbe hozni. Az elővásárlási jog bevezetését követően nem történhet meg, hogy pl. a személyi jogos gyógyszerész tudta nélkül adják el a gyógyszertárat. S ha a gyógyszerészek tudnak a lehetőségről, egyben dönthetnek is arról, hogy az elővásárlási jogukkal élve megveszik-e vagy sem. Elmondta, hogy az államnak csak azokban az esetekben nyílik meg az elővásárlási joga, ha egy adott üzletrészt a tulajdonosa nem gyógyszerésznek kíván értékesíteni, a megállapodás megszületik és egyetlen gyógyszerész sincs sem az adott patikában, sem az egész országban, aki az üzletbe be kívánna szállni. És elmondta azt is, hogy nem akarják a patikákat államosítani. Ezzel együtt sok múlik a részletszabályokon, amelyeknek a kidolgozása most folyik.

 

-  Megítélése szerint a jelenlegi gyógyszertárak hány százalékánál képzelhető el, hogy az állam lesz kénytelen tulajdonosi szerepkört vállalni?

-  Arra számítok, hogy az állam szerepvállalása nem lesz hangsúlyos. A szindikálás tilalma eleve a megegyezés irányába mutat a befektetők és a gyógyszerészek között. Másrészt az állam elővásárlási joga a 25, illetve az 50 százalék feletti tulajdonhányadok értékesítése során kerülhet csak szóba, és akkor is csak úgy, ha nincs gyógyszerész, aki megvegye. Ha viszont a gyógyszerészek egy adott patikában már valódi tulajdonosok, ahhoz fűződik érdekük, hogy minél nagyobb tulajdonhányadot érjenek el. Más kérdés a kistelepüléseken egyedül működő gyógyszertárakra megnyíló állami vételi jog, azonban ennek alkalmazásához szerintem a jelenleginél részletesebb szabályozásra van szükség.

 

- Melyik állami szervezet fogja majd össze az állami tulajdonba kerülő gyógyszertárakat?

- Nem tudom, hogy mi lesz a döntés. A kamara részéről azt kértük, hogy az állam a tőkeprogramhoz hasonlóan pénzügyi befektetőként vegyen részt a patikaműködtetésben és a személyi jogos gyógyszerész szakmai önállósága az állami résztulajdonlás során is biztosított legyen.

 

- A gyógyszerészi tulajdonba kerülő gyógyszertárak kellően tőkeerősek lesznek-e a megfelelő árukészlet folyamatos biztosítására, a korszerűsítések és fejlesztések elvégzésére?

- Az elmúlt években a gyógyszerészi és családi tulajdonban működő gyógyszertárak sajáttőke-ellátottsága ágazati szinten jobb volt, mint hálózati társaiké. Ezért a gyógyszerészi tulajdonlás kiteljesedésével az ágazati konszolidáció felgyorsulására számítok.

 

 

Niczky Emőke

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA