Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2011. szeptember 05.
Döbbenetes adósságnövekedés - Nógrádi Tóth Erzsébet - Világgazdaság 2011. szeptember 5.

A kórházak államosítása előtt meg kell állapodni arról, ki állja a 45 milliárd forintot meghaladó adósságuk cechjét, de azt is el kell dönteni, ki fizeti vissza az önkormányzatoknak a gyógyítás fejlesztésére fordított milliárdokat. Úgy tűnik, nincs szükség 160 kórházra, hatvanat más feladatra kell átalakítani.

DILEMMA. A kórházak államosítása előtt meg kell állapodni arról, hogy ki állja a 45 milliárd forintot már meghaladó adósságuk cechjét. Egyben azt is el kell dönteni, hogy ki fizeti vissza az önkormányzatoknak a gyógyítás fejlesztésére fordított milliárdokat. Úgy tűnik, nincs szükség 160 kórházra, hatvanat más feladatra kell átalakítani. A kormányzati szándékot indokoltnak tartják szakértők is, akik szerint a magyar lakosság ellátásához 100-110 jól felszerelt, megfelelő szakorvosgárdával gyógyító kórház is elegendő.

Vészes adósságnövekedés

Támogatja a kórházak állami kézbe adását a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert csak egységes irányítással lehet takarékosabb az egészségügy gazdálkodása – mondta a Világgazdaságnak Gémesi György elnök. Pénzforrások híján egyébként sem képesek fenntartani a 30-40 ezres lélekszámú városok, de a megyék sem a gyógyító intézményeiket. Ám a tulajdonváltás előtt meg kell állapodni arról, hogyan kapják vissza az önkormányzatok a kórházakba invesztált pénzüket, a pályázatokhoz nyújtott önrészt, a hitelekből végrehajtott beruházásokat, amelyeket jelenleg is törlesztenek – tette hozzá az elnök.

Meg kell egyezni az intézmények felhalmozott adósságának sorsáról is – toldotta meg a gondolatsort a Magyar Kórházszövetség elnöke. Mára ugyanis egyhavi működésnek megfelelő összeggel tartoznak a beszállítóknak, amelyet a tulajdonváltástól függetlenül valakinek ki kell fizetni – jelentette ki Rácz Jenő. Nagy a baj, hiszen a háttéripar mára „nem biztosan megtérülő adósságnak” minősítette a kórházi kinnlevőségeiket, ami eddig még nem fordult elő.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy június végén 127,7 milliárd forint volt a kórházak kifizetetlen számlája, az első negyedévhez képest 9 százalékkal, 10,8 milliárd forinttal emelkedett. Ebből a határidőn túli kötelezettség három hónap alatt 41,8 milliárdról 45,1-re duzzadt. A szövetség szerint beavatkozás nélkül az adósság év végére elérheti a 60 milliárd forintot.

A tartozások egyik oka lehet a túlköltekezés, ám Gémesi inkább az ágazat alulfinanszírozásában keresné a bajt, ezért elkerülhetetlennek tartja a konszolidációt. Ezt sürgeti a kórházszövetség is, számításaik szerint csak a kamatok miatt évi 5-6 milliárd forinttal nő a tartozás.

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke úgy tartja: mivel az egészségügy teljesítette az államadósság lefaragása miatt rárótt pénzügyi előírásokat, elvárható az ágazat anyagi stabilizálása. Példaként hozta fel, hogy csak a generikus gyógyszerek árának 20 százalékos csökkentésével 20 milliárd forintot takarítanak meg az Egészségbiztosítási Alapban. Így remény van arra, hogy hozzájussanak a kórházak az alap idei költségvetésében zárolt 15 milliárd forinthoz. Az elnök sokat vár az egészségügyi intézményrendszer átalakításától, ami növeli a költséghatékonyságot.

Az átalakítás előkészítésébe belefogott az ágazat vezetése, a 160 kórház közül húsznál funkcióváltást javasolt Szócska Miklós, négy intézmény pozitív választ is adott (nem nevezte meg azokat). A feladatváltással bővül az olcsóbban elvégezhető egynapos ellátás, a nappali kórházkapacitás és a hiányterületnek számító szociális ápolás.

Az egészségügyi államtitkárság terve szerint a „periférián, rossz minőségben, nem kellő szakembergárdával működő kórházak feladatait központokba integrálják”, hogy a betegek jó minőségű és biztonságos ellátást kapjanak.

A magyar lakosság ellátásához 100-110 jól felszerelt, megfelelő szakorvosgárdával gyógyító kórház is elég – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A lakosság szükségleteinek megfelelően kialakított intézményhálózattal, a tárgyi és emberierőforrás-koncentrációval, a betegszállítás és a mentőszolgálat megerősítésével megszüntethetők a párhuzamosságok – szögezte le Gémesi.

Államosítás elhalasztva

Nem döntött múlt héten a Fővárosi Közgyűlés az önkormányzat 12 kórházának államosításáról. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kérte a döntés elhalasztását, mert számos kérdésben további egyeztetéseket lát szükségesnek.

A kormány határozata szerint a teljes fekvőbeteg-ellátás állami feladat lesz, a kórházaktól függetlenül működő szakrendelőkért és az alapellátásért továbbra is az önkormányzatok felelnek.

Figyelik a betegmozgást

Folyamatosan monitorozza a betegáramlást az egészségügyi államtitkárság, mert a természetes határok mentén jelöli majd ki a nagytérségi ellátórendszereket. Kiderült például, hogy a Fejér megyei intézmények a területükön élő betegek 71 százalékát látják el, a többiek elsősorban Pest megyébe mennek. Ám az egyetemi klinikákkal rendelkező Csongrádban a betegek 95 százaléka megyén belül kap gyógykezelést.

Világgazdaság 2011. szeptember 5.
Nógrádi Tóth Erzsébet

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA