Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2011. augusztus 04.
Dr. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke az MR1 Kossuth Rádió – 180 perc c. műsorában - 2011. augusztus 3.

A hangfelvétel elérhető a hangtar.radio.hu, adott napra (ide kattintva!) vonatkozó oldalán, használva az - óra-perc négyzeteket, illetve az idősávban 06 óra 33 perc 12 sec-től kezdődik a beszélgetés!

 

MR1 Kossuth Rádió – 180 perc - 2011. augusztus 3.

06:33

2014 januárjában lép érvénybe a patikai létszámrendelet, vajon mit jelent ez a gyógyszerészeknek? A kormány két év felkészülési időt adott. Győri stúdiónkban ott van Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke. Jó reggelt kívánok elnökúr!

 

Horváth Tamás: - Jó reggelt kívánok!

Mv: - Önök szerint becsődöltetik vagy megmentik a patikákat ezzel a létszámrendelettel?

Horváth Tamás: - Hát fogalmazzunk úgy, hogy biztonságban és talán az összes patikára vonatkozóan egységes feltételrendszer mellett biztosítják a további működését a patikáknak.

Mv: - Tulajdonképpen, miről van itt szó, hiszen a patikai létszámrendelet elsősorban a szakmát érdekelheti, melyek lesznek a legfontosabb változások?

Horváth Tamás: - Éppen ez a lényeg, hogy nagy változást ez nem okoz, hiszen ennek a rendeletnek az előkészítése során a szakmai szervezetektől, így a Magyar Gyógyszerészkamarától is kért a minisztérium javaslatokat, ennek a létszámminimum előírásnak a paramétereire. Mi a számításainkat egyrészt a jelenlegi működéssel kapcsolatban végeztük el, tehát ennek következtében biztonságban állíthatjuk, hogy ezek a feltételek, tehát a különböző nyitvatartási idősávokhoz tartozó személyi, gyógyszerészi, illetve asszisztensi létszámminimumok lényegi újdonságot nem hoznak, gyakorlatilag a ma működő gyógyszertárak ezzel a nyitvatartással körülbelül ilyen szaklétszámmal dolgoznak.

Mv: - Tehát ez azt jelenti, ugye, hogy egy vagy legfeljebb négy gyógyszerész lehet a nyitvatartási időben és patikusonként két gyógyszer kiadásra jogosult szakasszisztensnek kell majd jelen lennie.

Horváth Tamás: - Nem lehet, ennyinek kell lennie, ez egy minimum, tehát nem maximum.

Mv: - Igen, tehát ennyinek kell. Ez azt jelenti, hogy a monitorozás ideje alatt kiderült, hogy nagyon sok helyen kevesebb létszámmal működnek a patikák, holott nagyobb a forgalma?

Horváth Tamás: - Induljunk ki máshonnét! Induljunk ki onnét, hogy ahhoz, hogy egy ugye a gyógyszertár közegészségügyi intézmény, az ott folyó munka, a betegellátás az egy egészségügyi szolgáltatás. Az egészségügyi szolgáltatások feltételrendszerét a 97. évnek, 1997-ben meghozott Egészségügyi törvény szabályozza, ahol is a feltételrendszer között felelősségbiztosításról, tárgyi feltételekről, személyi feltételekről rendelkezik. Innét levezethető az, hogy a gyógyszertáraknak eddig hiányzó személyi feltételrendszert kellett pótolni, gyakorlatilag ez minek a biztosítéka? Annak, hogy a megfelelő szolgáltatás minősége, és hát itt gyógyszer esetében a gyógyszerbiztonság szakemberháttere adott legyen, egyrészt, másrészt pedig azt biztosítja, hogy a Magyarországon, mintegy 2400 gyógyszertár, mint ellátóhely, tekintetében egy egységes feltételrendszer álljon rendelkezésre, függetlenül attól, hogy ez mondjuk vidéken faluban van, vagy pedig bevásárlóközpontban, természetesen a nyitvatartási idő és a szakmai teljesítmény összefüggésében.

Mv: - Nyilván Önökhöz is eljutottak olyan vélemények, hogy ez a kérdés most nem aktuális és hogy ebben a gazdasági helyzetben, ha életbe lép ez a létszámrendelet, akkor hát problémásak lehetnek, problémás lehet például a gyógyszertárak fenntartása, hiszen amúgy is sok helyen kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy lehetett olyan véleményeket is olvasni a kollégái részéről, hogy egyértelműen az a cél, hogy a bevásárlóközpontokban működő patikákat lehetetlenítsék el ezzel a létszámrendelettel.

Horváth Tamás: - Hát egyrészt, ami 14 év óta nem sikerült megtenni, az úgy gondolom, hogy nem lehet azt mondani, hogy időszerűtlen, tehát azt előbb-utóbb meg kell tenni, különösen abban az esetben, hogyha az idei év január 1-től törvény által kimondottan egyértelművé válik, hogy a gyógyszertár egészségügyi intézmény és ott egészségügyi szolgáltatás zajlik. Ez az egyik megközelítése a dolognak. A másik az, hogy ugye itt a jövőben a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatos kilátásba helyezett támogatáspolitikai intézkedéseknek a hatásai, szerintem a kivédéséhez alapvető fontosságú az, hogy tiszta és egzakt képünk legyen a gyógyszertárak esetében, az ott, a gyógyszertárak szolgálati idejéről, a gyógyszertárakban a szaklétszámról és a forgalomról. Hogyha ezekről pontos adataink vannak, éppen akkor tudunk gyakorlatilag, olyan rögzíteni, rögzíteni olyan adatokat, mint például ennek a rendszernek, ennek az ellátórendszernek a minimális működési költsége, személyi bérköltségek, egyéb rezsiköltségek, és ha ezt tudjuk, akkor gyakorlatilag az is ismert, éppen az állam számára, hogy ennek a rendszernek a biztonságos és egységes működtetéséhez, mi az a minimumforrás, amit biztosítani kell.

Mv: - Igen, de ha nem lesz meg ez a minimumforrás, akkor nem áll fenn az a veszély, amiről szintén az Ön egyik kollégája, egy gyógyszerész nyilatkozott, hogy nem fognak felvenni pluszalkalmazottakat, helyette inkább a nyitva tartási idővel fognak játszani, ez viszont a betegeknek nem lesz jó.

Horváth Tamás: - Nézze, kétségtelen, hogy az elmúlt négy évben, tehát a liberalizáció idején, gyakorlatilag egyfajta versenykényszer alapján számos helyen, számos gyógyszertár olyan vállalást tett, például a létesítés lehetősége érdekében, ami gyakorlatilag nem feltétlenül áll összhangban a betegigénnyel, vagy a gyógyszertárban vásárlók igényeivel. Vannak olyan helyek, ahol ezeken, ezekben a gyógyszertárakban az elmúlt időszakban igyekeztek már eddigi is az eredeti vállalásokat, a törvényi előírásokban, a hatvan óráig, hogy úgy mondjam visszavonni, mert bebizonyosodott, hogy túlvállalták magukat, ez az üzleti környezet, az a betegigény, amire a létesítés helyén számítottak nem áll fenn és így nem tudnak forrást teremteni, az ilyen mértékű szolgálati idő fedezetéhez. Azonban azt nem tehetjük meg, hogy egy gyógyszertárban ne kövessük a munkajogi előírásokat, hogy gyakorlatilag pihent emberek nélkül működjön a gyógyszertár. Az egészségügyi szolgáltatást végző gyógyszerész és asszisztens, egyrészt neki is van, megvan a joga, hogy a munkajogi előírások alapján pihenten végezhesse munkáját, másrészt pedig betegoldalról nézve is a betegek joga az, hogy ő az ellátás során olyan szakszemélyzettel találkozzon, akinek volt lehetősége az elvégzett munkája után megfelelő ideig pihenni.

Mv: - Elnökúr egyetlen dologról még hadd kérdezzem! Egy másik előírásnak is meg kell felelniük a patikáknak, hogy ott, ahol 25 százalékos a gyógyszerészi tulajdon, három évvel később, tehát 2014-től már el kell érnie az 50 százalékot, ez miért lényeges?

Horváth Tamás: - Itt most megint egy kis adattévedés van, 2014 január 1-jétől kell elérni a 25 százalékot, 2017 január 1-től az 50 százalékot. Hogyha most ezt a két dátumot, illetve az elsőt a 2014 január 1-jét nézzük, akkor éppen megvan az egy másik jelentősége ennek a létszám-minimum hatálybaléptetésének 2013 szeptember 1-től, hiszen láthatjuk, hogy néhány hónappal a 25 százalékos minimum elérése előtt, birtokunkban lehet a gyógyszertárak működési költségeinek az egyik leglényegesebb eleme, a személyi bérköltségek tekintetében egy teljesen egzakt adat. Tehát, a 2014-hez tartozó tulajdonváltozásoknál a gyógyszertárak értékének megállapításánál az ezzel kapcsolatos tárgyalások, illetve hát egyességek kialakításához nagyon is van jelentősége, hogy ezt megelőzően a költségek egyik meghatározó részéről egy teljesen pontos adatot tudjunk mondani, akár gyógyszertáranként, hiszen tudjuk, hogy az adott gyógyszertár, mennyi a szolgálati ideje, mennyi a vényszáma, tehát mennyi a szakmai teljesítménye, tudjuk a forgalmát, így van lehetőség a tárgyalások során, az egyezkedés során egy reális érték meghatározására, illetve az ezzel kapcsolatos tranzakciós ár kialakítására.

Mv: - Két év felkészülési idő után, tehát 2014 januárjában lép életbe majd a patikai létszámrendelet. Erről beszélgettem Horváth Tamással, a Magyar Gyógyszerészkamara elnökével.

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél