Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2018. május 11.
Előzetes a Gyógyszerészi Hírlap májusi számából
Utolsó módosítás: 2019. január 16.

Előzetes a Gyógyszerészi Hírlap májusi számábólA Gyógyszerészi Hírlap májusi számában is folytatjuk sorozatainkat, illetve egy a Kamara jövőképével foglalkozót is útjára indítunk, de természetesen az aktuális kérdések is helyet kaptak a lapban.

 

A gyógyszerészet jövőképe és a Kamara cselekvési programja – I.

Most induló sorozatunkban a gyógyszerészet jövőképével és a Kamara cselekvési programjával foglalkozunk. Ebben a részben az előzményekről olvashatnak.

„…A szakmai rendszerváltás programjának elkészítését a Kamara tavaly tavasszal a kecskeméti Vándorgyűlésen kezdte el (a rendezvény védnöke volt dr. Mészáros János helyettes államtitkár), ahol igazi műhelymunka folyt. A már korábban létrehozott munkabizottsági keretekre támaszkodva egy önálló kiadványban írásos előterjesztések készültek, amelyeket vitaindítók ismertettek, majd minden témában széles körű konzultációra került sor.

A Vándorgyűlésen megkezdett munkát a különböző kamarai műhelyekben folytattuk, melynek eredményeként született egy jövőkép, ami lényegében egy vízió arról, hogy milyen gyógyszerészetet szeretnénk. Ezt a jövőképet az MGYK küldöttközgyűlése a tavaly novemberi köztestületi napok keretei között ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el azzal, hogy ez lehet az elvi alapja a Kormánnyal megújítandó megállapodásnak…”

 

Ki képviseli valójában a gyógyszerészek érdekeit?

Egyetlen kamarai tisztségviselőnek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy a szakma ellenében dolgozzon – foglalható össze a cikk mondanivalója.

„…A Gyógyszerészi Kamara álláspontját megismerve a jogalkotó már 1994-ben, majd 2010-ben újra felismerte, hogy csak olyan gyógyszerész tudja a gyógyszertárát esküjéhez hűen, beteg-centrikusan vezetni, aki szakmailag független, külsős üzemeltetőnek, befektetőnek nincs alárendelve. A gyógyszer-kiskereskedelem szabályozásában törvényi szinten, ezért jelentek meg olyan korlátok, mely más kereskedelmi területen elképzelhetetlenek lennének (pl.: patikalétesítési, -tulajdonlási korlát, a reklámozás és a marketing eszközök alkalmazásának korlátja, kisforgalmú patikák működési célú támogatása!) Viszont ha mi gyógyszerészek feladjuk az elveinket és olyanokká válunk, mint a „sarki fűszeres”, akkor a jogalkotó majd megint úgy fogja gondolni, hogy semmi nem indokolja a gyógyszerészek különleges státuszát. Komoly erők dolgoznak azon, hogy ez újra így legyen!...”

 

Mindannyian megtaláltuk a számításunkat…

Dr. Sohajda Attilával, az MGYK alelnökével abból az alkalomból beszélgettünk, hogy kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott. 

„…Mindenképpen szükségesek új kompetenciák, hiszen nehéz elképzelni, hogy az információtechnológia fejlődésében mi lehet a vég? Rövidtávon is olyan kompetenciákat kell találni, amelyek a munkánk logisztikai részének az automatizálása mellett új értelmet és tartalmat fog adni. Ez pedig a páciensekkel való kapcsolatnak a fejlesztése, a betegek fokozottabb gondozása lehet. A gyógyszerésznek az „első és az utolsó kapunak” kéne lennie a lakossági ellátásban… így a beteg és mi is megtaláljuk a számításainkat…”

 

Újra veszélyben a magyar nyelvű oktatás a MOGYE-n

„2018. április 18-án a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE ) és a Petru Maior Egyetem közös szenátusi ülésén megszavazta a két intézmény egyesítését, amelyre ténylegesen 2019 őszén kerülhet sor. A döntés tiltakozásokat váltott ki elsősorban a magyar tagozat oktatóinak és diákjainak részéről.

A MOGYE az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit. Az egyetem története 1872-re nyúlik vissza, 1947-ben költöztették át Kolozsvárról Marosvásárhelyre az orvos- és gyógyszerészképzést, mint kizárólag magyar nyelvű képzési formát.  1962-ben a román állam, anélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki, és ezáltal megváltoztatta volna az 1945, 1946, 1948-as törvényrendeleteket, amely szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre és a tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást. Ezzel kezdetét vette a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása…”

 

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA