Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2011. szeptember 16.
Gyógyszertár vagy bevásárlóközpont, netán benzinkút vagy drogéria? Tessék, lehet választani! - A műsor vendége volt dr. Horváth-Sziklai Attila az MGYK hivatalvezetője - MR1 Kossuth Rádió – Napközben - 2011. szeptember 14.

10:34

Műsorvezető (Banner Géza): Gyógyszertár vagy bevásárlóközpont, netán benzinkút vagy drogéria? Tessék, lehet választani! Elvileg. Gyakorlatilag ugyanis az emberek túlnyomó többsége inkább a patikára szavaz és abban bízik. A következő összeállítást Bicsák Eszter készítette.

 

Bejátszás:

 

Tudósító: Ha már nagy a baj, a legtöbben orvosnál kötnek ki, onnan pedig irány a patika, bár amikor kezdődik a betegség, a különböző szopogatni való tablettákat például bárhol megvásárolják.

 

Egy anyuka, név nélkül: Akkor, amikor akkutan jelentkezik a probléma és fáj, akkor tényleg az ember kapkod fűhöz-fához, mindent beszed.

 

Tudósító: Az anyuka a gyerek betegségei miatt mindig megkérdezni az orvost, de legalább a gyógyszerészt, így ebben az esetben szóba sem jöhet más, csak a gyógyszertár.

 

Egy anyukal: A gyerekeimnél nagyon tudok rá, őnáluk különösen, meg őnáluk rögtön a megfelelő teát előkapjuk, én viszont 3-4 napig cipelem, és tényleg, amikor már a nagy a baj, akkor kezdem el kezelni.

 

Tudósító: Ez a hölgy például egyáltalán nem szed gyógyszert sem gyógykészítményt. Ha belázasodik, akkor pedig inkább elmegy magát kivizsgáltatni.

 

Másik nő, név nélkül: Hogyha nagyon súlyos a helyzet, akkor igen…

 

Tudósító: Tehát hogyha a saját bőrén érzi, rosszul van?

 

Másik nő: Így van, hogyha valamilyen gyulladásos esetről van, vagy olyan problémáról, ami tényleg komoly, akkor be kell venni, de alapvetően a prevencióban hiszek.

 

Tudósító: Az állandó bajokra szedett pirulákat sokan megvennék akár útközben is, ám a vényköteles szerekhez, érthető módon, csak a gyógyszertárakban lehet hozzájutni. A gyógyszerek bizonyos köre néhány éve jelent meg patikán kívül, és sokan azt gondolták, óriási forgalmat bonyolít majd egy benzinkút vagy drogéria a készítmények ürügyén is. A legtöbbeknél nem jött be a számítás. Fittler András gyógyszerész szerint mi, magyarok, konzervatívak vagyunk, így is, úgy is.

 

Fittler András gyógyszerész: Kikerültek a gyógyszertárakból a vény nélkül kapható gyógyszereknek egy köre, nem az összes, csak egy bizonyos termékkör. Hát elején nagyon kételkedve fogadtuk, mi gyógyszerészek, hogy mi lesz ebből, és azt tapasztaltuk a betegek visszajelzései alapján, meg hát ahogy mi is betérünk drogériába, benzinkútra, hogy nem nagyon fogynak ezek a szerek. Tehát azt tapasztaltam, hogy hát esemény nélküliek ezek a különböző gyógyszerárusító helyek.

 

Tudósító: Akik ilyen készítményeket próbáltak árulni, azzal is szembesülniük kellett, hogy a szavatosság lejárta után nem elég egyszerűen leselejtezni az árult.

 

Fittler András: Minden gyógyszernek, meg az étrend-kiegészítőknek is lejár a szavatossága. Hát ugyanúgy, ahogy a gyógyszertárban ez selejtként megjelenik…

 

Tudósító: Tehát magyarán ez utána már hulladék?

 

Fittler András: Sőt, veszélyes hulladék a gyógyszer, ami nagyon kellemetlen, mert ugye megfelelő módon kell megsemmisíteni, és ez költségekkel is jár. Tehát feltehetőleg ezek a vény nélküli gyógyszerárusító helyeknek ez költségtényező.

 

Tudósító: A nagyobb cégek közül a Posta például befejezte a gyógyszerek forgalmazását. A MOL egyelőre egyes készítményeknél bővít, egyeseknél pedig megszűnteti az árusítást, a forgalomtól függően, mondja Páncél Andrea, a MOL Magyarország Kommunikációs igazgatója.

 

Páncél Andrea, a MOL Magyarország Kommunikációs igazgatója: 2007. januárjában indítottuk a gyógyszer-értékesítést el, akkor közel 50 termékkel, és mára némileg mondjuk letisztult a portfolió, tehát most összesen 32 féle terméket forgalmazunk, és egyébként sikeresnek gondoljuk az akciót, hiszen jól fogadták a gyógyszereket a fogyasztóink, és elsősorban egyébként az azonnali segítségnyújtás kategóriában tudunk extra szolgáltatást nyújtani a vásárlóknak. Vannak olyan szerek, itt étrend-kiegészítőről van szó, amelyet nem fogadtak olyan nagy sikerrel a vásárlók, és ennek meg is szüntettük a forgalmazását. Most nem is tervezzük az ilyen jellegű termékeknek az értékesítését, de a jövőben akár erről is szó lehet.

 

Tudósító: Amit a vásárlók nem szívesen, vagy egyáltalán nem keresnek, nem vesznek, nem visznek, azt előbb-utóbb akkor megszűntetik, és megpróbálják kipuhatolni, hogy melyek azok a fajták, amit viszont visznek?

 

Páncél Andrea: Igen. Így az elmúlt 3-4 évben azért kiderült, hogy elsősorban a fájdalomcsillapító-szerekre és a megfázás elleni szerekre van a legnagyobb igény.

 

Tudósító: Tudják azt valahogy figyelni, hogy mondjuk egy páciens ne vegyen, nem tudom én, 6 levél fájdalomcsillapítót? Ugye, a gyógyszertáron kívüli értékesítésnek ez az egy veszélye azért megvan.

 

Páncél Andrea: Igen, nálunk nem gyógyszerész szakemberek dolgoznak, ez teljesen világos. Viszont van egy ingyenesen hívható telefonszám, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetet lehet ezen elérni, a Doktorinfót, és a Doktorinfó szakemberei viszont azonnal tudnak szükséges segítséget nyújtani a vásárlóknak.

 

Tudósító: Érdekes, de éppen a vény nélküli gyógyszereknél van igazán jelentősége, hogy kérdezhet is a beteg, mondja a gyógyszerész, és éppen ezt nem tudja például egy kisebb cég vagy bolt biztosítani.

 

Fittler András: Patikában van lehetőség, hogy az ember megkérdezni, a benzinkutas általában nem tudja a választ. Kérdeznek az emberek, és én úgy gondolom, hogy inkább a vény nélküli gyógyszereknél van ennek nagy jelentősége, hiszen a vényköteles gyógyszereknek, ott az orvos már dönt, vele már egyszer megbeszélte a beteg, itt meg ugye a tévéreklám vagy esetleg a saját elképzelései vannak meg a betegeknek, és nekünk itt kell kiegészíteni. Tehát a vény nélküli gyógyszereknél fontos szerepe van a gyógyszerésznek, szerintem. Ez végül is így van rendjén, mert a betegtájékoztató meg, egyrészt hosszadalmas rajta kiigazodni, másrészt meg talán túl sok minden is van benne.

 

Bejátszás vége.

 

Műsorvezető: A lakosság 12%-a patikán kívül, hipermarketben, drogériában vagy benzinkútnál vásárol, így szólt a 2009-es felmérés, és ugye most már 2011-et írunk, más a helyzet. Az viszont biztos, hogy a patikán kívüli vásárlók aránya a fővárosban a legmagasabb, 18%-os, tehát 10%, mondjuk, benzinkútnál vásárol gyógyszer? 06-30-9000-666 az SMS-számunk, jönnek is már szépen a vélemények. „Patikában gyógyszert, mert a gyógyszer csak oda való. Mivel kocsink nincs, patikába meg amúgy is megyünk, patikában vesszük. Gyógyszert kizárólag gyógyszertárból.” Nyilván ez egy vélemény, de van több is. Tulajdonképpen egy telefon-konferencia elé nézünk, hiszen több szempontból is megvizsgáljuk, hogy hol miért árulnak vagy már nem árulnak gyógyszert, de aki biztos pont itt a stúdióban, Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Hivatalának vezetője, köszönjük, hogy eljött hozzánk, jó napot kívánok!

 

Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Hivatalának vezetője: Jó napot kívánok!

 

Műsorvezető: Volt egy olyan mondatom a témafelvezetésnél, kérdezem, hogy igaz-e továbbra is, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet tájékoztatása szerint jelenleg 442 féle orvosságot lehet patikán kívül kapni. Ez viszonylag sok.

 

Horváth-Sziklai Attila: Ez természetesen, ez viszonylag soknak mondható, de látva azt, hogy ugye több forgalomban levő gyógyszer van ma Magyarországon, ennek ez egy töredéke, ezt egy rendelet határozza meg, hogy mi alapján kell nekik minősíteni, ugye a listát folyamatosan frissítik.

 

Műsorvezető: Ahhoz mit szól, egyrészt az SMS-ekhez, másrészt meg ahhoz, hogy bedőlt ez a várakozás, hogy hú, majd aztán fellendül a gyógyszervásárlás, mert aztán mindenhol lehet?

 

Horváth-Sziklai Attila: Hát, én úgy gondolom, hogy magának a Kamarának a véleménye ebben a körben következetes volt, mert 2007-ben és most is, és ezen túl is, hogy ugye a gyógyszer-ellátás igazából ez egy egészségügyi tevékenység, és ez az újfajta ellátási út a gyógyszer-kereskedelmet, illetve a kereskedelmi jelleget nyitotta meg abban a csatornában, amikor tényleg a bejátszásokban is hallottuk, hogy az emberek nagy része egy egészségügyi problémával érkezik meg a gyógyszertárba és arra keres megoldást. Ugye ott az a feladat, hogy ténylegesen a beteg szükségének megfelelő készítményt odaadjunk, és ugye azért jön el, hogy ebben a döntésében segítsük…

 

Műsorvezető: Szaktanácsot tudnak nyújtani, ugye, azért van a patikus!

 

Horváth-Sziklai Attila: Akár szaktanácsot, pontosan, hogy nekik, ténylegesen ne csak azt vegye, amit ugye ő gondol, hogy neki jó lesz, hanem ténylegesen amire szüksége van, és ez az elmúlt idő is bebizonyította azt, hogy ténylegesen az emberek ez mellett teszik le a voksukat, nem kizárva azt, hogy egyéb kereskedelmi, kényelmi szempontok miatt, ugye, esetlegesen van más-más út is.

 

Műsorvezető: Az egyik nagy drogéria-lánc már viszonylag korán megszakította ezt a gyakorlatot, tehát náluk nem lehet gyógyszert kapni. Kanyó Roland viszont a vonalban, ő a DM szortiment menedzsere, a Drogerie Markt munkatársa. Jó napot kívánok!

 

Kanyó Roland, a DM szortiment menedzsere: Jó napot kívánok, üdvözlöm a hallgatókat!

 

Műsorvezető: A Drogerie Markt-ban mi újság? Mosópor mellé, tisztítószer mellé megy a gyógyszer és tudnak is tanácsot adni? Önök hogy döntöttek, és miért, árulnak vagy sem?

 

Kanyó Roland: Mi árulunk gyógyszereket, sikeres volt a bevezetés, és amit terveztünk, azt sikerül is hoznunk a mai napig, tehát forgalomi részarányának megfelelő részesedéssel bír a gyógyszer, tervnek megfelelően. Természetesen nem a mosópor mellé van kihelyezve, hanem a pharma-részen belül, tehát…

 

Műsorvezető: Nyilván úgy gondoltam, hogy majd aztán a szalagra egymás mellett teszik…

 

Kanyó Roland: Igen, igen, igen. És megy. Igen. Tehát veszik. Hogyha ezt így meg kell állapítom, nem konkrétan a gyógyszerét jönnek be, hanem bejönnek…

 

Műsorvezető: De ha már ott vagyunk, veszünk egy kis pirulát is, ugye?

 

Kanyó Roland: Így van…

 

Műsorvezető: Mit visznek? Homeopátiás szert, fejfájás-csillapítót?

 

Kanyó Roland: Nagyon közkedveltek a homeopátiás szerek, és természetesen a fájdalomcsillapítók és a vitaminok.

 

Műsorvezető: Ühüm. Ezen túl kérnek esetleg valamilyen szakvéleményezést, és tudnak segíteni, vagy akkor azt finoman elhárítják, hogy…?

 

Kanyó Roland: Az nagyon fontos tényező, hogy szakvéleményt mi nem mondhatunk, tanácsot nem adhatunk. Tehát hogyha a vásárló bejön és neki konkrét panasza van, akkor kétféle utat tudunk neki javasolni. Egyrészt megtekintheti a betegtájékoztatónkat, a gyógyszerszekrénynél kihelyezett fiókban lévő betegtájékoztatót, másrészt pedig van egy informatikai rendszerünk kiépítve, vagy egy úgynevezett infopultunk, amin egy betegtájékoztató fut, és ezt elektronikus formában tudja elolvasni. Tehát törvényileg mi nem adhatunk tanácsot.

 

Műsorvezető: Van, aki kifejezetten gyógyszerért megy be? Vagy ez ritka?

 

Kanyó Roland: Ez ritka. Kifejezetten gyógyszerért nagyon ritka, hogy jönnek.

 

Műsorvezető: Értem, köszönöm. Tovább megy a kérdés Zsimó Katalinnak, ő az Auchan szóvivője, kezicsókolom, jó napot kívánok!

 

Zsimó Katalin, az Auchan szóvivője: Jó napot kívánok, szép napot kívánok mindenkinek!

 

Műsorvezető: Elképzelhető, hogy valaki egy nagy bevásárlókocsival végül kigurul egy C-vitaminnal?

 

Zsimó Katalin: Hát ez így nem, vagy legalábbis, kicsi a valószínűsége.

 

Műsorvezető: Jó, ez nyilván túlzás volt. Igen?

 

Zsimó Katalin: Igazából ez egy olyan fajta kiegészítő szolgáltatás, ami kiegészítésként nagyon népszerű, de nem ez a hipermarketnek ez a fő profilja, nyilvánvalóan.

 

Műsorvezető: De, gondolom, keresik a vásárlók. Önök sem tudnak, nem is adhatnak szaktanácsot. De mi az, amit a leginkább keresnek?

 

Zsimó Katalin: Nem, hát ezt ahogy a DM-es kolléga elmondta, ezt nagyon szigorúan jogszabályok határozzák meg, hogy mit tehetünk és mit tehetünk, és ezzel maximálisan egyetértünk, hiszen a vásárló egészsége jelen esetben a tét, és azért mi nem vagyunk szakképzett gyógyszerészek.

 

Műsorvezető: Azt is tegyük hozzá gyorsan, hogy elvileg ugye Önök nem tehetnek rá különleges árrést, tehát igazából nem a meggazdagodás a lényege az, hogy én egy gyógyszertár vagyok, és nem csak Önök, hanem mások is, hanem elvileg a választék, vagy a kínálat? Vagy hogy van ez, hogy működik?

 

Zsimó Katalin: Igen, gyakorlatilag ugye a hipermarketnek alapvetően, általában az az álláspontja, hogy a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint, tehát ebből a szempontból ezek a termékek sem kivételek. És a másik nagy filozófiai álláspontunk, hogy úgy mondjam, az, hogy a vásárló találjon meg mindent egy fedél alatt és tudjon időt megtakarítani azzal, hogy egyetlen megállással mindent el tud intézni, amire csak szüksége van. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik bele ez a fajta készítmény-kínálat is, hogy aki bejött már kenyérért, tejért vagy bármi másért és ne adj’ Isten szüksége van egy fejfájás-csillapítóra vagy valamilyen vitaminra, azt ott helyben el tudja intézni, ne kelljen még egy boltba bemennie.

 

Műsorvezető: Értem, köszönöm szépen. Továbbra is azt írják a kedves hallgatók egyébiránt, hogy a patikába való a gyógyszer, és hogy el kell dönteni, hogy a gyógyszer ennivaló vagy gyógyulni szeretnénk tőle. Mi is kérdeztünk, a hallgatók válaszoltak.

 

Bejátszás:

 

Betelefonáló 1: Vácdukán, egy kis faluban lakunk, ahol nincs gyógyszertár, nem is árusítanak sehol gyógyszert. Na most, már az embernek ha fejfájása, fogfájása, vagy bármire szüksége van, legközelebb Vácra lehet bemenni, és hát elég drága a gyógyszer. Még hozzáadódik ehhez a busz vagy az autónak az ára is. Jó lenne, hogyha ebben a kis faluban is lehetőség lenne, hogy vény nélkül kapható gyógyszert vásároljunk!

 

Betelefonáló 2: Én nagyon normálisnak tartom az emberek reakcióját, hogy nem veszik meg a benzinkútnál az orvosságot. Teljesen fölháborítónak tartom, hogy Németországban a vasútállomáson mindenféle gyógyszert árulnak, és az emberek ott marokszám vásárolhatják. Hát egyáltalán nem helyes dolog, ez a liberalizációnak egy nagyon rosszul felfogott oldala, azt gondolom, mert a gyógyszer az szakember kezébe való, akkor is, ha csak fájdalomcsillapító!

 

Bejátszás vége.

 

Műsorvezető: Horváth-Sziklai Attila homlokán hol redők látszódtak, hol egyetértően bólogatott. Nem véletlen. Például Németországnál abszolút azt mondta, hogy hát, azért ez nem úgy van! Legalábbis azt láttam, hogy mindent azért ott sem lehet…

 

Horváth-Sziklai Attila: Igen… Pontosan, tehát, hogy az Európai Unióban is nagyon sok helyen is megtörténtek ezek a deregulációs lépések, mint ami 2006-ban nálunk is volt, de ugye mindenhol elsődleges szempont a betegnek az egészsége. És én úgy gondolom, hogy itt a hallgatói bejátszások alapján is az egy, a vény nélküli készítmények, ugye hallatszott a beszélgetés elején is, ugye 440 készítményről van szó, tehát igazából, amit a bejátszásban is hallottunk, nem biztos, hogy feltétlenül azt a gyógyszert ebből a körből megtalálná az a beteg, amire ténylegesen szüksége lenne. És akkor, amikor pláne egy akut egészségügyi probléma jelentkezik, akkor úgy gondolom, hogy akkor még különösen fontos az, hogy szakemberrel tudjon találkozni. Ennek ellenére úgy látom, hogy Magyarországon ugye a gyógyszertári hálózat, illetve a gyógyszertári lefedettség az elérhető és gyógyszerészek…

 

Műsorvezető: Egyre több van, és egyre több szakértő patikus végzi, így van a munkát. A Magyar Postán is, ugye, mint ahogy említettem a beszélgetésünk elején, szokás volt gyógyszert árulni, de csak rövid ideig, aztán ezt a tevékenységet befejezték. Mi őket is szerettük volna megszólítani. Egy nagyon rövid közleményt juttattak el azzal, hogy nyilatkozni ugyan nem akarnak, de közzéteszik azt, hogy a Magyar Posta jelenleg nem értékesít és nem is tervezi a gyógyszerek értékesítését a jövőben. Azért vezettük ki a szolgáltatást, mert nem volt jövedelmező. Apropó, szolgáltatás és jövedelmezés. Ahová én járok patikába, nagyon sokáig bent volt egy gyógyszer-kiadó automata. Már amikor feltűnt, az is fura volt, hogy hát mindenféle automata van, de hát gyógyszer-kiadó is? És nyilván nem ez az első eset, máshol is, mások is fölfedezhették. Aztán most, hogy tegnap bent jártam csupa kíváncsiságból, nem volt ott az automata. Miért?

 

Horváth-Sziklai Attila: Azért nem volt ott az automata, mert ugye, amikor volt a deregulációs lépés 2006-ban, akkor ezt a jogalkotó megnyitotta, ezt az új alternatív ellátási rendszert, hogy akár a gyógyszertáron kívül, akár a gyógyszertári forgalmazásban is, bizonyos feltételek mellett lehessen gyógyszer-automatából gyógyszert forgalmazni, viszont a jogalkotó meghozta azt a döntést, hogy augusztus 19. óta ez a kör, ez a lehetőség ez megszűnt, tehát…

 

Műsorvezető: Miért szigorítottak?

 

Horváth-Sziklai Attila: Úgy van. Én úgy gondolom, hogy eleve ez egy olyan dolog volt, aminek megint nem volt feltétlenül haszna a betegek szempontjából, hiszen abban az esetben, hogyha már az automatáig elmegyünk, akkor már ugyanúgy ott van az a szakember, akivel tudunk találkozni, és azt a konzultációt meg tudjuk lépni, tenni…

 

Műsorvezető: Sőt, szavát ne feledje, olvastam egy olyan véleményt is, hogy valószínűleg azért is szigorítottak, merthogy 14 éven aluli gyermekek is hozzáférhettek elvileg gyógyszerhez, és azért ez lehet veszélyes is…

 

Horváth-Sziklai Attila: Ugye elvileg ezt törvény kifejezetten tiltja most is, tehát abban az időszakban is elvileg csak olyan készülékek feleltek meg volna ennek, vagy felállíthatóak voltak a forgalomba, ahol ezt biztonsággal ki tudja szűrni…

 

Műsorvezető: Tehát olyan jellegű gyógyszert mondjuk nem lehetett venni, amit… Ez így igaz.

 

Horváth-Sziklai Attila: … Igen. De szerencsére ilyen módon ez a döntés megszületett, és most Magyarországon ilyen nincsen.

 

Műsorvezető: Bódis Lászlóné, országos tiszti főgyógyszerész a vonalban. Hányan kértek engedélyt 2007-ben és ma hányan árulnak, hányan adták vissza, satöbbi? Jó napot kívánok!

 

Bódis Lászlóné, országos tiszti főgyógyszerész: Jó napot kívánok, köszöntöm a hallgatókat! A gyógyszertáron kívüli forgalmazó helyek száma tulajdonképpen mondhatjuk, hogy alapjában véve stagnál. Volt már 650 darab is, de most jelenleg 609 ilyen forgalmazó hely létezik, az utóbbi években nagyon lecsökkent az újonnan létesült forgalmazó helyek száma, mondhatjuk, ugyanannyi szűnt meg, mint amennyi létesült.

 

Műsorvezető: Tehát ezek szerint nem jött be az a várakozás, hogy akkor megrohamozzák majd a benzinkutakat, drogériákat, postát, satöbbi. Tehát az emberek óvatosak, bizalmi kérdés…

 

Bódis Lászlóné: Hát gyakorlatilag a töltőállomásokon van a legtöbb, illetve a gyógynövény-üzletek foglalkoznak ilyen gyógyszertáron kívül forgalmazó helyekkel, szinte a 85-90%-a ezeknek a helyeknek itt található. 1-2 élelmiszerüzlet, illetve gyógyászati segédeszköz-forgalmazó hely is van, amelyik külön engedélyt kért gyógyszertáron kívül forgalmazásra, gyógyszer gyógyszertáron kívüli forgalmazására.

 

Műsorvezető: Vannak-e jellegzetes, speciálisan érdekes helyek, helyszínek, akik nemrég, ahol nemrég kértek különleges engedélyt?

 

Bódis Lászlóné: Különleges engedély, mondom, 1-2 élelmiszerüzlet, a Coop-üzlet kért például idén engedélyt, de meg is szűnt, aztán főleg a DM-üzletek azok, akik hát, egyik helyen megszűntetik, másik helyen beindítják, és mondom, a gyógyászati segédeszköz-forgalmazó helyek.

 

Műsorvezető: Ez részint igen, ez részint érthető is. Köszönjük szépen. Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke a vonalban. Csökkent-e…

 

Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke: Jó napot kívánok, üdvözlöm a hallgatókat!

 

Műsorvezető: Jó napot kívánok, köszönjük, hogy velünk van. Forgalom-csökkenésről tud-e beszámolni a patikák esetében éppen az új forgalmazó helyek miatt, vagy stagnál? Mi a helyzet?

 

Korodi Karolina: Úgy véljük, hogy ez a forgalomcsökkenés, ami keletkezett ezáltal, ez nem jelentős. De alapvetően nem a forgalomcsökkenés a probléma. Mi is úgy gondoljuk, hogy a gyógyszernek a gyógyszertárban van a helye.

 

Műsorvezető: Igen, egy nagyon jellegzetes, érzékletes SMS jött: „Cipőt a cipőboltból, gyógyszert a gyógyszertárből!”.

 

Korodi Karolina: Így van, pontosan így van! Erre tudnék egy nagyon egyszerű példát mondani, ha megengedi…

 

Műsorvezető: 06-30-9000-666. Ez magyarországi… Igen?

 

Korodi Karolina: … egy gyógyszerészünk mesélte el, hogy patikán kívüli egységben vásárolt az egyik beteg gyógyszert, majd betért a gyógyszertárba, megmutatta és kikérte a tanácsát.

 

Műsorvezető: Ühüm. Érdekes. Egyébként ez bizalmi kérdés, és a magyarok ebben is sajátságosak, tehát akkor marad az, hogy bizalom a patikában, mert az, ott tanácsot…

 

Korodi Karolina: Bizalom a patikában, így van…

 

Műsorvezető: … ott tanácsot is kapok, satöbbi. Így van. Köszönöm szépen! Németország elhangzott az imént, ha jól értettem, igen, telefon, a hallgatók véleménye kapcsán és akkor ezt Horváth-Sziklai Attilánál elfelejtettem volt megkérdezni, hogy pont a németek meg az osztrákok, akikről aztán tudjuk, hogy nagyon tüchtig társaság, hát nem valószínű, hogy ott például mindent lehet kapni. Vagy mégis?

 

Horváth-Sziklai Attila: Hát azért mindent nem lehet ott is kapni, ott is vannak olyan készítmények, amelyek úgymond patikaköteles készítmények és gyógyszertáron kívül forgalmazott készítmények. Ugye van egy olyan határterület bizonyos növényi eredetű, alapú készítmények, amelyek ugye belekerülnek ebbe a körbe. Ezek általában ilyen életmód, lifestyle-készítmények, amik ott elérhetők, de én úgy gondolom, ugyanúgy ők is a tüchtig módjukon, ugye, egészségügyi szolgáltatást vásárolnak, vagy ahhoz való hozzáférésért mennek a gyógyszertárba, és ugye emellett a szolgáltatás mellett az adott gyógyszer, mint termék kerül hozzájuk.

 

Műsorvezető: Tehát nagyon fontos, hogy szolgáltatás vagy kereskedelem, ugye, mert nem mindegy!

 

Horváth-Sziklai Attila: Igen, pontosan. Tehát ugye…

 

Műsorvezető: Az egészségügy az alapvetően szolgáltatás…

 

Horváth-Sziklai Attila: … a gyógyszerellátásnak az egésze az egy egészségügyi tevékenység, és egy egészségügyi szolgáltatás, és ebben a körben kell gondolkodnunk, és így kell tekintenünk, és ugye az emberek is így tekintenek rá, hiszen az egészségükről van szó, azt szeretnénk megtartani, problémákat megoldani. És ehhez akármit is mondunk, egyrészt fontos a bizalom, másrészt meg a szakembernek a jelenléte, de az összes bejátszás, én úgy gondolom, ezt maximálisan megerősítette.

 

Műsorvezető: Igen, ugye érdekes, hogy végül is egy kereskedelmi árucikké vált így a gyógyszer, vagy legalábbis azokon a helyeken, ahol, patikán kívüli helyekről beszélek, ahol lehet kapni, mert mondjuk egy töltőállomásnál is egy üveg whisky mellett az Aspirin jól mutat, de minek? Tehát hogy nem oda való!

 

Horváth-Sziklai Attila: Igen, de ugye tegyük hozzá azt, hogy a gyógyszer az valójában nem önálló termék! Mindig azt mondjuk, hogy a gyógyszer az egyenlő termék plusz információ. Tehát attól válik valami gyógyszerré, hogy ott van maga az adott, fizikálisan megfogható termék, és ott van mellé az az információ, és az az információs lehetőség, amit kap, és ugye ez az a hiátus, amit éreznek is a betegek, hogy ehhez nem jutnak hozzá, független attól, hogy pusztán fizikálisan az adott doboz kezében van. És nagyon jó példa az, hogy nem egy alkalommal találkozunk, utána kérik a segítséget, hogy na, hát van nekem egy ilyen készítményem, mégis, akkor hogy használjam, mit csináljak vele…

 

Műsorvezető: Maradjon akkor a jól bevált mondat, hogy kérdezze meg kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét. Köszönjük, hogy mi is megkérdezhettük Öntől!

 

Horváth-Sziklai Attila: Köszönöm szépen!

 

Kossuth Rádió - Napközben

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél