Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2011. december 22.
Hankó Zoltán: újra kell építeni közösségeinket - weborvos.hu
A gyógyszerészi kamara új elnöke szerint fontos: a patikusok munkájukat hivatásként élhessék meg. 

Változást hozott a kamara életében és irányításában 2011. A december 10-én megválasztott új elnököt, dr. Hankó Zoltánt arra kértük, értékelje a köztestület elmúlt évét: 

– A kamara életében bekövetkezett változásokban a fontosabbnak tartom, hogy az április elsején hatályba lépett kamarai törvény sok mindent helyrerakott az öt évvel ezelőtt politikai megfontolások miatt szétvert kamarai rendszerben. A törvénymódosítás persze felerősítette a kamaraellenes hangokat, de az a tény, hogy a gyógyszerészek kétharmada az önkéntesség ideje alatt is megtartotta a kamarai tagságát, az érdekvédelmi és szakmai önkormányzati kompetenciák visszaadását a szakmán belül is visszaigazolja. Külön öröm volt számomra, hogy azoknál a területi szervezeteknél, ahol a küldöttállítás és a tisztújítás során reális esélye volt egy másfajta irányvonal térnyerésének, a tagjaink rég nem látott aktivitással álltak ki a kamara mellett. Ezt a közösségért érzett felelős gondolkodást tapasztaltam az alapszabály és az etikai kódex elfogadásakor is. Ez reményt ébreszt még akkor is, ha az elkövetkező időszak mindannyiunk számára nagyon nehéz lesz. 

– Vészharangot kongatnak a patikák fölött az anyagi ellehetetlenülés miatt, ezért fontos kérdés: mit tud tenni a kamara a működőképesség megőrzéséért?

– A patikákért már évekkel ezelőtt kongatni kezdtük a harangot, bár egyesek rendre a győzelmi jelentésekhez hasonló stílusban számoltak be a patikaszám dinamikus növekedéséről. Az új gyógyszertárak nem javították az ágazat tőkeellátottságát és az ágazat bevételei sem növekedtek, viszont sérült a szakmaiság. Ma a gyógyszertárak negyede veszteséges, 350 gyógyszertárat negatív saját tőkéjű vállalkozás működtet, és a kifizetetlen nagykereskedői számlák értéke eléri a 70 milliárdot. Az utóbbi összeg az öt évvel ezelőtti kétszeresének felel meg. Indokolt volt tehát az év elején végrehajtott modellkorrekció. Könnyű lenne azt mondani, hogy a politika a hiányzó pénzt rakja be a rendszerbe, hiszen öt évvel ezelőtti rossz politikai döntések következtében kerültünk ilyen helyzetbe. De nincs pénz! Így azt is eredményként könyvelhetjük el, hogy a Széll Kálmán Terv miatt kieső árrés-bevételeink kompenzációjáról tárgyalhatunk. Januárban elindul a generikus ösztönző rendszer, évközben részlegesen korrigálják az árrést, növelik a kisforgalmú vidéki gyógyszertárak működési támogatására szánt összeget és változik a finanszírozási előleg rendszere is. Tehát összegezve a gondolataimat, folytatjuk a gyógyszerellátás működőképességéért megkezdett munkát, amihez további kompenzációs elemek bevezetésére lesz szükség. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy a patikai szolgáltatásokat fejleszteni kell, különben előbb-utóbb felerősödnek azok a hangok, amelyek újabb modellkorrekciót kezdeményeznek. 

– Megválasztásakor éppen ennek kapcsán azt mondta, hogy szeretné, ha a gyógyszerészek intenzívebben kapcsolódnának be a népegészségügyi programokba. Hogyan képzeli ezt?

– Össztársadalmi igény a gyógyszerészek bevonása a prevencióba és a népegészségügyi programokba. Ezt az elvárást a gyógyszer-gazdaságossági törvény év elejei módosítása is megerősíti. Ennek az egyik előfeltétele, hogy a patikákban forgalmazott valamennyi termékről megfelelő információval rendelkezzünk. Például az étrend-kiegészítőknél ez még hiányzik, holott az egészséges életmód patikai promóciójához erre elengedhetetlenül szükségünk van. Fontos a gyógyszerészi gondozás tömegesítése és mélyítése, amivel az orvosokat hozzásegíthetjük a korai diagnózishoz és bekapcsolódhatunk a népbetegségek elleni küzdelembe. Expediálási protokollokat kell alkotni, hogy csökkenthessük a betegek gyógyszerelési problémáit is. Ezekhez a programokhoz a gyógyszertárak működőképességének biztosításán túli források is kellenek. 

– Ez már önmagában komoly szakmai program, de érdekelne, hogy a kamara új elnökeként milyen további elképzeléseit szeretné megvalósítani?

– A liberalizáció okozta károk jogszabályi felszámolása lényegében megtörtént, azonban a nyakunkon maradtak ennek az időszaknak a gazdasági, szakmai, mentális és morális következményei. Jó lenne ezeket minél hamarabb magunk mögött tudni. Két év múlva minden gyógyszertárban meg kell haladni a 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonhányadot, három évvel később pedig az 50 százalékot. Helyre kell állítani a normakövető szemléletet, mert ez a gyógyszerészi hivatás lényegéhez tartozik. Újra kell építeni a közösségeinket, hogy a munkánkat hivatásként és ne csak egy kenyérkereső foglalkozásként élhessük meg. És meg kell erősíteni a hivatásrendi kamarát, hogy a szakmai érdekvédelmi és önkormányzati feladatait is képes legyen ellátni.

 
 
Forrás: Weborvos - Sándor Judit
 
2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél