Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2011. június 17.
Nálunk nem lesz gyógyszerhiány - Világgazdaság, 2011. június 17. - Nógrádi Tóth Erzsébet

Hatóságok és jogszabályok szavatolják hazánkban, hogy a ritka betegségek gyógyszereiből se legyen hiány. A franciáknál az idén már 31 riasztás volt a készletek kimerülése miatt. Nálunk kínálati gyógyszerpiac van, tavaly 708 milliárd forint volt a fogyasztás.

Időben jelzik az európai országok hatóságai a gyógyszerkészleteik kimerülését, így nálunk pótolható a hiány. Itthon az utóbbi években két orvosságot kellett váratlanul mással kiváltania a gyógyszerészeti intézetnek. A multinacionális cégek – az olcsó munkaerő miatt – Kínába és Indiába telepítették a hatóanyaggyártás 80 százalékát, ám azok minőségét és mennyiségét nemzetközi szabványok garantálják. A gazdasági válság ellenére is nő a világ gyógyszerfogyasztása, hazánkban tavaly 708 milliárd volt a piaci forgalom.

 

Nem lesz gyógyszerhiány

Két gyógyszert kellett váratlanul másikkal pótolni az elmúlt években a hazai betegellátásban – mondta kérdésünkre Kőszeginé Szalai Hilda, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgató-helyettese. Egy ritka betegség gyógyszerét kellett másikkal kiváltani, mert gondok adódtak a gyártásánál, tavaly pedig egy a vesedializáláshoz szükséges oldatot. E két esetben az orvosszakmai kollégiumokkal egyeztetve az OGYI máshonnan hozatta be a helyettesítő készítményeket.

Annak kapcsán kérdeztük meg a főigazgató-helyettest, hogy a francia hatóságok az idén már 31 esetben adtak ki riasztást bizonyos gyógyszerek készleteinek kimerülése miatt. Arra is figyelmeztettek, hogy a világ országai által felhasznált gyógyszerek aktív hatóanyagának 80 százalékát Kínában és Indiában gyártják.

A ritka betegségek készítményei fölött az európai gyógyszerügyi hatóság illetékes bizottsága éberen őrködik – nyugtatott meg Kőszeginé Szalai Hilda. Javaslatukra számos kedvezményt kapnak az azok fejlesztésére vállalkozó cégek, hogy a kis mennyiségű igény ellenére is megérje a gyártás. S ha már piacon vannak, nincs okuk a kivonulásra. Az ázsiai gyártás azért nem okoz ellátási problémát, mert ott főleg generikus (lejárt szabadalmi védettségű) gyógyszerek készülnek, így ha az egyik kiesik, van helyette akár további két tucat.

Csak akkor lehetne gond, ha egy világégés miatt „elzárnák az ázsiai csapokat”, de ez kizárt – jelentette ki Fekete Tibor. Az elemző szerint mennyiségben és minőségben is biztonságos a kínai és az indiai gyártás. A multicégek azért telepítették oda a legmagasabb szintű technológiákat, mert az olcsó munkaerő miatt ott olcsó a gyártás. A nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek azonban mindenhol egységesen garantálják a biztonságos előállítást. A hazai gyártóknak egyébként nem Ázsia, hanem Oroszország lehet a hatóanyaggyártó piac – tette hozzá.

Ám a legnagyobb hazai gyógyszercég, a Richter egyelőre a saját, dorogi üzemében állítja elő a hatóanyagokat, Indiában csak a szintetikus intermediert gyártatják – mondta Beke Zsuzsa, a cég kommunikációs vezetője. S ha valaki hatóanyagot vagy készter-méket kíván exportálni, annak alá kell vetni magát a nemzetközi gyógyszehatóságok szabályainak – erősítette meg. Dorogon például a közeljövőben vizsgálódik az amerikai hatóság – osztotta meg velünk a cégügyeket.

A hazai gyógyszerellátás mennyiségéért és minőségéért az orvosság forgalomba hozatali engedélyének jogosultja felel – folytatta az OGYI főigazgató-helyettese. Törvények és más jogszabályok írják elő például a teendőket arra az esetre, ha egy cég ki akar vonulni a hazai piacról. Ez esetben három hónappal előbb be kell jelenteni azt, s ugyanennyi idővel előbb kell jelezni azt is, ha bármilyen okból időlegesen nem tudja forgalmazni a készítményét. Ez alatt az idő alatt az OGYI megvizsgálja a lehetséges helyettesítő szereket, de engedélyt adhat az egyedi importra is.

A nagykereskedőket törvény kötelezi az igények folyamatos kielégítésére. A patikáknak is van készletezési kötelezettségük, például a tb által megnevezett referenciakészítményeket, a tetanusz és viperamarás elleni szert kötelező tárolniuk. Az állami katasztrófák és védelmi készletek minőségéért és mennyiségéért pedig az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet felel.

A hazai forgalomban lévő ötezerféle orvosság bőséges lehetőséget ad a gyógyításra. Az OGYI ugyanis a szakmai előírásoknak megfelelő szereknek akkor is zöld utat ad, ha ugyanabból a hatóanyagból már van készítmény a piacon. Orvosilag indokolt esetben pedig a beteg külföldön is beválthatja a receptet, ha itthon hiányzik a felírt gyógyszer – tette hozzá a főigazgatóhelyettes asszony.

Ázsiában generikus gyógyszerek készülnek, amelyek könnyebben pótolhatók.

 

Gyógyszerpiaci körkép:

Van ahol ötödével nőtt a fogyasztás Hat éve a világ gyógyszerforgalma 602 milliárd dollár volt, tavaly már 826. A legmagasabb növekedés Brazíliában, Indiában, Dél-Koreában, Törökországban, Oroszországban és Kínában volt, ez utóbbiban 20 százalék. Hazánkban a 2000-es évek elején tapasztalt 17–21 százalékos gyógyszerforgalom-növekedés tavaly 3,5 százalékra csappant.

Csökkent ugyan a fejlett országokkal szembeni lemaradás, ám a lakosság rossz egészségi állapota ellenére az évi 708 milliárd forint értékű fogyasztás (ebből 114 milliárd a kórházi) most is alacsonyabb a világ átlagánál.

A vényköteles szerek 60 százalékát az OEP fizeti, a többit a betegek állják.

Nógrádi Tóth Erzsébet

 

forrás: Világgazdaság

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél