Bár senki nem tudja, mennyi haszna volt az utóbbi hét évben elköltött húszmilliárd forintnak, folytatják a népegészségügyi programot, írja a Népszabadság.
Lehet-e évi néhány milliárd forintból hatékony betegségmegelőzést végezni, van-e értelme a program keretében egymástól függetlenül zajló többtucatnyi akciónak, rendezvénynek, a szűréseknek? Erre próbáltak választ találni a parlament egészségügyi bizottságában kedden a képviselők. Székely Tamás miniszter a kérdésekre nem tudott válaszolni. Ismertette viszont a program folytatásának kormányzati tervét.
Hét éve mindössze négy nem szavazat és egy tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés a népegészségügyi programot abban a reményben, hogy tíz év alatt jelentősen javulhat a lakosság várható élettartama, és sikerül visszaszorítani a krónikus betegségeket. Azóta húszmilliárd forintot költöttek el a különböző tárcák a program egyes elemeire, konferenciákra, akciókra. Azt viszont, hogy a meghirdetett célokból mi valósult meg, nem lehet tudni. Részben azért, mert senki nem mérte, másfelől, ha vállalkozna is rá, nem lenne egyszerű feladata. Jelenleg ugyanis nincs a megbetegedések, a szűrések, az egészségügyi ellátások és ezek finanszírozási adatainak összevetésére alkalmas integrált információs rendszer.
A népegészségügyi programról készülő éves jelentések sem az eredményességet bemutató adatokat közlik, hanem jórészt szubjektív, évenként nem összehasonlítható, megbízhatatlan adatokat tartalmaznak - állítja a népegészségügyi szűrővizsgálatok hatékonyságát elemző tavalyi ÁSZ-jelentés.
Bár a várható élettartam folyamatosan emelkedik, ám ez 1994 óta tart, így a program hatékonysága ezen aligha mérhető. Az Egészségmonitor Kft. ügyvezetője, Vitrai József által gyűjtött adatok szerint a magyarok születéskor átlagosan 64,9 egészséges és körülbelül hét-nyolc betegségben töltött életévre számíthatnak. A magyarok tehát néhány évvel többet töltenek betegen, mint más népek. Azt azonban, hogy a program hatására mennyien kezdtek mozogni, leszokni a dohányzásról, nem méri senki.
A szűrőprogramokra költött pénzek hasznát az Állami Számvevőszék vizsgálta. Jelentésük szerint nem nevezhető hatékonynak az emlő-, a méhnyak- vagy a még csak most kezdődött vastagbélrákszűrés. A vizsgálók szerint ezért nem is teljesítheti a népegészségügyi célokat sem. Az eredményesség egyik fontos kritériuma a szűréseken részt vevők legalább 70 százalékos aránya, ezt azonban soha nem sikerült elérni. 2004 és 2006 között a méhnyakrákszűrések esetében ez csak öt(!) százalék volt.
Székely Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte: valószínűleg az ismert adatnál jóval többen vesznek részt a magánorvosi hálózatban a méhnyakrákszűréseken. Ám erről a körről csak akkor juthatnának információhoz, ha az érintett nőgyógyászok taj szám alapján végeznék a szűréseket, de erre a szakma nem hajlandó. Attól tartanak, hogy az adatok közlésével az adóhatóságot is információhoz juttathatnák.
A program keretében az idén újabb akciók indulnak. Köztük például a nőorvosok mellett a védőnők is levehetik a mintát a méhnyakrák megelőző vizsgálataihoz. Milliárdos uniós források vehetők igénybe egészségmonitorozásra, egészségfejlesztési programok ismertetésére. A Szűréssel az Életért Program (SZÉP) keretében ismét eljut a szűrőkamion a leghátrányosabb települések lakóihoz.
