Az étrend- és táplálékkiegészít?kkel kapcsolatban a feln?tt magyar lakosság 37 százaléka semmilyen formában sem, vagy bizonytalan forrásból tájékozódik, holott az erre költ?k havonta átlagosan 4 ezer forintot adnak ki ezen készítményekre - derül ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Szinapszis Kft. közös felméréséb?l.
A gyógyszerek esetében csak elvétve fordul el?, hogy valaki sehonnan nem informálódik a készítményr?l, azonban a különböz?, gyógyszernek nem min?sül? termékek beszerzésekor sokszor senkit nem kérdeznek meg a betegek az esetleges mellékhatásokról, használati tudnivalókról.
Kevesen tudják ugyanakkor, hogy míg a gyógyszerek esetén a forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatok és a gyártó bizonyítási kötelezettsége a termék hatékonyságáról, illetve a mindenre kiterjed? betegtájékoztató védi a beteget, addig a gyógyszernek nem min?sül? készítmények esetén nincs ennyire szabályozott és hatékony rendszer.
Nem ismerjük, mégis sokat költünk
A gyógyszernek nem min?sül? készítményekre rendszeresen költ?k közül minden negyedik ember vallotta azt, hogy semmilyen csatornán sem informálódik a vásárolt termékr?l. Ez az arány magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy havonta 2-4 ezer forint között mozog az az összeg, amit gyógynövény-, gyógyhatású-, és biotermékekre, valamint az étrend-kiegészít?kre fordít a lakosság azon része, aki ebb?l a termékcsoportból vásárol.
Azok, akik érdekl?dnek ezen szerekkel kapcsolatban, f?ként a patikushoz fordulnak, de magasabb az interneten adatokat keres?k aránya is, mint a gyógyszerek esetében. Az eredményeket nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a férfiaknál az átlagosnál magasabb azok hányada, akik sehonnan sem informálódnak, illetve minden készítménycsoport esetén megfigyelhet?, hogy a n?knek nagyobb aránya fordul segítségért a patikushoz. A televízióból, újságokból tájékozódók aránya 10 százalék körül mozog, a természetgyógyászok véleményére adók száma csak a gyógynövény készítmények esetén éri el ezt az értéket.
Étrend-kiegészít?k: miért más, mint a gyógyszer?
Az étrend-kiegészít?k piacra kerülésének egyetlen feltétele a regisztráció. A készítmények nem mindig tartalmaznak tájékoztatót, így sok esetben hiányozhat az iránymutatás arra vonatkozóan, hogy milyen a biztonságos adagolás, milyen esetleges mellékhatások várhatók, milyen készítményekkel nem szedhet? együtt a hatóanyagok közötti esetlegesen el?forduló kölcsönhatások miatt. A világhálón forgalmazott, ismeretlen gyártók szerei esetében sokszor még a termék pontos összetételét is homály fedheti.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatban a lakosság 37 százaléka ugyanakkor vagy semmilyen formában nem tájékozódik, vagy bizonytalan, hitelesnek nem nevezhet? forrásból szerez be információkat (ismer?sök, barátok, családtagok tanácsai, tapasztalatai).
Az orvosoknak és a gyógyszerészeknek hiszünk leginkább
Az egyes információforrások közül melyek azok, amelyeket a legmegbízhatóbbnak tekintenek a megkérdezettek? Az 1-10-ig terjed? skálán - ahol a 10-es jelenti a legmegbízhatóbb információforrást - a patikusok és az orvosok kapták a legjobb értékelést (átlagos pontértékük 8,2 és 8,0). ?ket követik a természetgyógyászok 6,1-es értékkel és a csak közepes min?sítést (5,0) szerz? internet.
Hiába gondolják az érintettek kicsivel hitelesebbnek a természetgyógyászok tájékoztatását, mégsem fizetik ki a ?biztonságosabb? tájékoztatásért járó összeget, és inkább a weben böngésznek információ után. (A világhálóról tudakozók aránya minden termékcsoportnál jóval meghaladja a természetgyógyászt felkeres?két.)
Talán akkor teszi ki-ki a legtöbbet az egészségéért, ha továbbra is követi a reklámokban elhangzó javaslatot és megkérdezi a két legmegbízhatóbbnak ítélt, legfontosabb információforrást, akár a rendel?ben, akár a gyógyszertárban, akár az interneten keresztül.
A kutatásról
A kutatás során a piackutató cég 1000, véletlenszer?en kiválasztott embert kérdezett meg 2009 júniusában. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.
