A Székelyföld folyóirat 1998-ban közölt interjút dr. Csed? Károly akadémikussal, a MTA Kolozsvári Bizottságának tagjával, gyógynövénykutatóval, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem konzultáns doktorátus vezet?jével, aki ez év májusában tölti a 80. életévét. A jeles kutató csaknem 60 éven keresztül volt a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem munkatársa. A napokban ismét felkerestük ?t.

*

? Professzor úr, nyolcvanévesen is folytat még oktatási tevékenységet?

? Mostanig tanítottam a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen  fitoterápiát az Általános Orvostudományi-, valamint a  Fogorvostudományi Karon. Ezt a tevékenységemet a februári vizsgákkal befejeztem. A Sapientia EMTE keretében a F?szer- és Gyógynövények, Mérgez?- és Gyógynövények cím? tárgyköröket adtam le, amíg a tanulmányi tervek átalakítása során ezek kimaradtak az oktatásból.

? Az el?z?  évtizedek tapasztalata milyen mértékben segítette el?  az utóbbi id?szakban végzett kutatómunkájának eredményességét?

? A több évtizedes tapasztalat igen nagy hatással volt munkám eredményességére, hisz ebben a periódusban számos növénynek újabb hatóanyaga után kutattunk, f?leg a 25 doktorandus közrem?ködésével. Ezt a kutatást nagymértékben mozdították el? az új szakmai kapcsolatok, hosszabb tudományos együttm?ködések és a meghívott vendég-professzorok tevékenysége. Ezen a területen a legfontosabb az 1991-ben dr. Máthé Imre egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vácrátóti Ökológiai- és Botanikai Kutatóintézet vezet? személyisége által kezdeményezett, 15 éves együttm?ködési kutatási terv volt. Ezt a Román Tudományos Akadémia 1992-ben elfogadta, éspedig Cajal alelnöknek köszönhet?en. A Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem keretében dr. Pascu professzor, rektor javaslatára román részr?l engem neveztek ki a kutatási téma vezet?jévé, felel?sévé. A 15 évre tervezett kutatási téma így hangzott: ?Chemotaxonomy of Fam. Laminaceae?, vagyis ?A Laminaceae növényeinek kemotaxonómiája?. Ezt egyéves programokra bontottunk, pl. 1995-ben a Salvia speciesek ökológiai és fitokémiai vizsgálati kutatását végeztük. 2005-ben a Laminaceae család mellé altémaként felvettük a Ranuculaceae (Boglárkafélék) családjába tartozó Aconitum (sisakvirág) speciesek széleskör?, alapos fitokémiai kutatását. A tudományos együttm?ködés feladata 15 év alatt ez volt: alkotó kapcsolatok felvétele; az intézetek rendszeres és kölcsönös látogatása; együttm?ködés (kollektív kutatás) a Laminaceae család növényeinek különböz? m?ködési, fejl?dési (phenophasz) vizsgálata, kutatása. Id?közben ehhez a kutatási témához a Bolgár és a Szerb Tudományos Akadémia részér?l is bekapcsolódtak a kutatók. A közös munka eredményeit a Román és Magyar Tudományos Akadémia jubiláris ülésszakán, 2007. április 23-24.-én mutattuk be. A nemzetközi jelleg? ülésszakot a marosvásárhelyi egyetem példásan szervezte meg. Az ülésszak záró gondolata így hangzott: ?Együttm?ködésünket a jöv?ben is a közös gondolkodás, a közös EU kötelességek felismerése és azok teljesítése kell jellemezze, amely újabb eredmények elérésére fogja késztetni a résztvev? 7 akadémiát képvisel? kutatók munkáját.? (Kés?bb a szlovák, osztrák, német és az Egyesült Királyság akadémiáinak a kutatói is csatlakoztak). A munkatársak állandó jellemz?je volt a jó szervezés, a célra törekvés. Kétévenként Marosvásárhelyen és Kolozsváron, valamint Csíkszeredában és Csíksomlyón el?adó üléseket és a kutatáshoz szükséges továbbképz?ket szerveztünk, ahol a résztvev?k létszáma mindig meghaladta a 100-at. Kutatási programjainkban állandó szempont volt a WHO-irányelvek követése, pl. a terápiában nemcsak a kémiailag definiált molekulákra, hanem a komplex hatású növényi hatóanyagokra is gondoltunk. Hangsúlyt kaptak az EU-projektekben fellelhet? fejlesztési programok: például az, hogy ?az alternatív terápiában a biztos hatású, de olcsóbb fitoterápiás szerek nagyobb helyet kellene kapjanak?. Az id?  második felében prof. emeritus dr. dr. h.c. Szendrei Kálmán javaslatára beindult: ?A növényi gyógyszerek helye a Kárpát-medencei gyógynövénykincsben? cím? el?adássorozat. Ennek a f? célja az, hogy szorgalmazza a bizonyítékokon alapuló gyógynövény felhasználást, értékesítést. Ezek a gondolatok az újabb megállapodásokban is helyet kell kapjanak, és ez már egy újabb szakmai állásfoglalást jelentene az  indokolatlanul szaporodó, csak kereskedelmi hasznot jelent? gyógyszerkészítményekkel kapcsolatban. Hasonló jelleg? kutatási projektet indítottunk, ugyancsak dr. dr. h.c. Máthé Imre professzor javaslatára, amely els?sorban a Kárpát-medence illóolaj tartalmú növényeire vonatkozó kutatási terveinket foglalja magába, ebben mindkét intézet munkatársai  részt vállaltak (2008-2010).

A Keleti-Kárpátokban honos madárberkenye (Sorbus aucuparia) antioxidáns vitamin tartalmának vizsgálatát a Budapesti Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézettel közösen kezdtük el. Ez a magyar és román állam által megkötött együttm?ködés, a Tudományos Kutatási Program alapján m?ködik/m?ködne. A kutatási projekttel a magyar fél mellett a vásárhelyi egyetemünk vezet?sége is egyetért. A kutatómunka egyetemünk támogatásával indult be. Az EU-követelményeknek megfelel? gyógynövények gy?jtését, védelmét és termesztését, valamint értékesítését a Magyar Tudományos Akadémia Agrárosztálya, prof. Dr. Németh Tamás, az MTA jelenlegi f?titkára és dr. Váraljai György professzor, akadémikus urak támogatásával, valamint a Debreceni Akadémiai Gyepgazdálkodási Bizottsága (DAB) hathatós segítségével oldottuk meg (2002-2008). 1990. április 26-án a Román Tudományos Akadémia, dr. Ionel Haiduc professzor (ma az Akadémia elnöke) meghívására Finnországi rektorokból álló küldöttség látogatta meg egyetemünket. A küldöttségben a következ? személyiségek vettek  részt: dr. Pentti Kauvreanen professzor (Kuopie), dr. Lauri Lidggren professzor (Turken), dr. Mikko Korkonnen professzor (Helsinki), dr. Eika Penttinen professzor (Helsinki). Ez alkalommal még szándéknyilatkozat aláírására sem került sor, de kés?bb, 2006. dec. 17-19-i újabb látogatásuk alkalmával a finnországi (Agrofood Research) Mikkeli kutatóival (Galambosi B., Juha I.) folytatott eszmecsere alapján együttm?ködés megállapodás született, akit?l megbízatást kaptunk az Alpokból származó sárgatárnics  (Gentiana lutea) és az észak-finnországi faiskolából származó rózsagyökér (Rhodiola rosea) itteni meghonosítására.

Jelent?s tevékenységünk a polifenoloid vegyületek kivonása a Corylus (mogyorófa) Filipendula ulmaria (réti legyez?f?), Aesculus hippocastanum (vadgesztenye), Alnus glutinosa (mézgás éger) különböz? részeib?l és a hatóanyagok zink-polifenolattá való átalakítása, valamint ezeknek b?rgyógyászati és kozmetikai szerekké való kifejlesztése (2002).

A Bécsi Orvostudományi Egyetem Ethnomediciniai Intézetével (Ethnomedizinisches Institut) (2002-2008) felmértük azon növények számát, amelyeket a Kelemen-havasok pásztorai a legeltetési idényben az állatok kezelésére, és saját maguk gyógyítására használtak. Ezen anyagból készült a dr. dr. Armin Prinz professzor által irányított Ines Millbacher egyetemi hallgató diploma munkája, aki példaadóan részt vett a terepmunkában és a gy?jtött adatok feldolgozásában. Mi az eredményeket a Herba Medicinalis (2006-2007) hasábjain tettük közzé. A Kelemen-havasok szubalpesi-alpesi legel?je 4 megye (HR, MS, BN, SV) adminisztratív területét képezi. A fenti megyékhez tartozó pásztoroktól népgyógyászati adatokat gy?jtöttünk, így pl. a marosmentiek szerint a sisakvirág (Aconitum) gumói pálinkába áztatva vagy porrá törve és zsírral elkeverve a bögöly és más paraziták okozta sebeket gyógyítja. A suceavai pásztorok szerint a kígyómarásnál a harapás helyét kell a gumó f?zetével lemosni; a beszterce-naszódiak az összetört gumót nadálygyökérrel elkeverve és édes tejben megf?zve lábtörésnél ajánlják.

Kutatásaink eredménye alapján megállapítottuk, hogy a Csomád-hegység Bükkszádi dombvidékén term? gyógynövények a nagy autóforgalom miatt nem alkalmasak gyógyászati és élelmiszeripari értékesítésre. A Büdös- hegység, a Mohos stb. környéke védett terület. Ezt a védettséget a Kis-, mint a Nagy-Csomádra is ki kellene terjeszteni.

? A doktori kutatási témák vezetése mikor indult be és hányan jelentkeztek önnél?

? Ez a tevékenység 1992-ben kezd?dött el, azóta 25-en felvételiztek hozzám a gyógynövények kutatási területér?l: fitokémia, fitoterápia témakörben. Kezdet óta 4-en kimaradtak vagy nem tudták betartani a felkészülés, illetve a doktori tézis megírásának a programját. Ebb?l a nagy számból 19-en megszerezték a tudományos doktori címet (doctor în ?tiin?e medicale, domeniul farmaciei). Ennek a 19 személynek a vizsgára való felkészítése, a referátumok bemutatására hihetetlenül sok munkát igényelt. Ez nekem 16-18 évi megfeszített, szakmai odafigyel? és tudományos kutatómunkát jelentett. Ha komolyan foglalkozunk a doktorandusok vezetésével, akkor a jelölttel párhuzamosan kell dolgozni, végig kell olvasni, követni kell az irodalmat, amely a doktori tézis összeállításához szükséges. A jelenlegi 3 doktorandus közül egy exmatrikulálás el?tt áll, a másik kett? kisebb-nagyobb lendülettel hozzákezdett a gyakorlati jelent?ség? kutató munkához.

? Az említett 19 doktori tézisben milyen úttör? munkát, alapkutatást végeztek? A témákat Ön ajánlotta vagy a doktor-jelöltek hozták ezeket magukkal?

? A doktori tézisek kidolgozásában minden kutatási téma úttör? jelleg? kell legyen, új ismerettel kell gazdagítsa a szaktudományt. Enélkül a jelölt nem számíthat sikeres védésre és a doktori cím elnyerésére. A legtöbb kutatási témát, a jelölt beleegyezésével én ajánlottam, de volt 2-3 alkalom, amikor a doktorandus javaslatát fogadtam el. Ezekkel volt a legtöbb teend?, hogy az eredmények kézzel foghatóak legyenek, és a marosvásárhelyi doktori iskola által megkövetelt szintet elérjék. A jelenlegi modern kutatáshoz a jelölteknek a megfelel? módszerek elsajátításával kellett kezdeniük a munkájukat. Ezért a legtöbb témának a gyakorlati kutatását külföldi intézetek segítségével oldottuk meg. A következ?kben doktorandusok témaköreir?l, kutatásairól szólnék.

A Grindelia robusta az amerikai mediterrán térségb?l származó növény, amely olyan hatásokkal kecsegtetett, mint az asztma kezelése. Hatóanyagainak az ismerete is hiányos volt, ezért kezdtem el a növény meghonosítását a kaliforniai magvak ültetését - az 1969-es év végén. Három évtizedes kitartó munka alapján biztosan állíthattam és bizonyítottam a növény akklimatizációját. Ezzel azért is elégedett vagyok, mivel a bukaresti kollegáknak ez nem sikerült. Nálunk, az erdélyi Mez?ségen nagyon jól érzi magát, s?t a Csíki-medencében 70-80%-os rentabilitással termeszthet?. E?ianu Sigrid-nek, jelenlegi munkatársamnak a kilencvenes évek elején doktori témaként ajánlottam. 4-5 éves kutatómunkával járult hozzá a hatóanyagok (flavonoidok, illóolaj, stb.) fitokémiai és mikrobiológiai eredményes kutatásához. A néhai dr. Nyiredy Szabolcs professzor metodikai segítségével megállapította, hogy a növény földfeletti része aránylag sok polifenolt (1,5-3%) tartalmaz. A kimutatott 13 flavonoid közül 9-et spektroszkópiás módszerek segítségével azonosított. A földfeletti részekb?l szaponint (1,5%) állított el?. Az illóolaj mennyiség csekély (0,1%), a gyanta tartalma jelent?s (7-8%). A Grindeliae herba kivonata nem mérgez? (DL50=428 mg/kg egér), ezért a terápiás kezelésre alkalmas. Antibakteriális, gyulladáscsökkent?, görcsoldó (asztmagörcs) és immunostimulátor hatását is kimutatta. A doktori disszertációjának sikeres védése 1999. jan. 29-én történt meg. A mogyorófalevél (Coryli folium) kutatását, dr. Nyiredy Szabolcs professzor segítségével Fóris Izabella kezdte el. A legmodernebb módszerek alkalmazásával optimizálta a polifenolok kivonását és izolálását. A miricitrin mellett azonosította a nyomokban jelenlév? kvercitrint is. A mogyorófa levél nem tartalmaz hiperozidot és izokvercitrint. Továbbiakban HPLC segítségével megállapította, hogy a mogyorólevél f?leg flavonoidokat tartalmaz nagyobb mennyiségben és nem cserz?anyagokat. A doktorandus által kidolgozott módszerek nagy segítséget biztosítanak a levél hatóanyagainak és készítményeinek a vizsgálatánál. (MOGYE 1999.04.27)

Ani?oara Petrov a kísérletei során bebizonyította, hogy egyes illóolajokkal milyen antibiotikumokat lehet helyettesíteni, kiváltani. (MOGYE 1997.06.07)

A Lysimachia nummularia (fillérf?) és L. vulgaris vizes-acetonos- és izopropilalkoholos kivonata a Staphyloccocus aureius, az Escherichia coli és Microccocus luteus baktérium törzsek fejl?dését gátolja. A Lysimachia nummularia 0,002 g-0,004g/ml táptalajban a fent említett baktérium törzsek sejtfalaira hatva plasmolizist okoz. Ez az ultra strukturális változás annak a következménye, hogy a baktériumok fejl?dését gátló anyagok a sejtfelületekre hatva kombinálódnak annak bizonyos vegyületeivel, ezáltal elpusztítják a kórokozót - a sejt osmotikus nyomásának a megváltoztatása, illetve a plasmozil által. Ez a következtetés Péter Hajnal doktori tézisének egyik záró gondolata. (MOGYE 2000.10.16)

Muntean Daniela-Lucia a polifenoloidok kivonásával, azok izolálásával és fiziko-kémiai tulajdonságainak a megállapításával foglalkozott. Az izokvercitrin, kvercetol és a morin összehasonlító vizsgálata alapján javasolja a Morus Zn-flavonoid készítmények gyógyászati felhasználását. (MOGYE 2000.06.30)

Ahol az emberek gyógynövényeket termesztenek, azok környékén rendszerint növényvéd?-, gyomirtó-szereket alkalmaznak és m?trágyáznak. Ennek a figyelembe vételével  Balázsi József,  a toxikológiai tárgykör adjunktusa megvizsgálta egyes herbicid-szermaradványok mennyiségét a gyógynövényekben. Pl. a nagyon gyakran használt borsmenta esetében (Mentha piperita), ha a szomszédos parcellákat atrazinnal kezelték, ez e vadon term? növénynél is érvényes. Ha az atrazin mennyiség túllépi az ENSZ által megengedett értéket (=3ppm), akkor az ilyen helyr?l gy?jtött növényt nem ajánlatos teaként használni, a csecsem?knél szigorúan kerülend?. Állatkísérletekkel megállapítható volt, hogy az aránylag kis adagok (50-500 ppm) 9 héten keresztül történ? alkalmazása a máj és vese esetében észlelhet? elváltozásokat okoz. Az atrazinra különlegesen érzékeny a máj. 50 ppm (2,3 mg/kg testsúly) egyszeri adagja irreverzibilis elváltozásokat okoz a májsejtekben. Az USEPA megállapítása szerint az ivóvízben a 3 microgramm/l. jelenlét rákos megbetegedést okozhat. (MOGYE 2001.06.12)

Fekete Tünde egyes gyógynövények mikroelem és magnézium tartalmát vizsgálta. A növényben komplex köt?désben lev? ásványi anyagok a hiány-betegségekben jobban értékesíthet?ek, mint a fémsók különböz? vizes kivonataiban, teaformájában (MOGYE 2001.06.14)

Ma a táplálék-kiegészít?k  értékesítése nagyon széles körben elterjedt, de kevés azoknak a készítményeknek a száma, amelyeknek az el?állítása komoly tudományos kutatáson alapul. Ez utóbbiak közé tartozik Varga Erzsébet által, dr. Maráz Anna, a Szent István Egyetem Élelmezéstudomány Karának professzora, valamint a Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék közrem?ködésével el?állított gyógyéleszt? készítmények, amelynek a gyógyászati értékét komplex köt?dés? szelénnel, krómmal és cinkkel növelték. A törvényileg el?írt állatkísérletek idején semmiféle mellékhatást (túlérzékenység) nem észleltek. (MOGYE 2001.02.23)

Ádám Melinda 6 éves gyógynövénykerti termesztési kísérlettel megállapította, hogy a mediterrán eredet? rozmaring (Rosmarinus officinalis) 60-80%-os sikerrel termeszthet?. Az áttelel? növények több illóolajat (0,9-1,20%) tartalmaznak, és a tövek föld feletti részének hozadéka (150-300g/t?) is nagyobb. A rozmarinsav mennyisége nagyobb (0,74%) a zsályáénál, a citromf?énél (0,53%) és a rozmarinénál. (0,163%). Az ifjú  doktor által el?állított ken?cs gyulladáscsökkent? hatása az illóolajokban lev? diterpen antioxidáns hatásának a függvénye. Biztos hatása miatt kezdett?l keresett gyógyszer. (MOGYE 2003.05.13.)

A görög széna (Trigonella foenum graecum) ?srégi gyógynövény. Már Hipokratesz b?rgyulladások kezelésére ajánlja. Arab n?k a pergelt magvait testsúlyuk megtartására és növelése végett fogyasztották. Európában a IX. században a Szent Benedek rend szerzetesei gyógyászati felhasználásuk mellett a róluk elnevezett szeszes ital el?állítására is használták. Sz?cs Dóra megállapította, hogy az Erdélyi Mez?ségen termesztett (átlag hozam 800kg/ha) görögszéna magvai 0,3-0,4% flavonoidot, 27-32% nyálkát, 1,5-2,3% szaponint tartalmaznak. Kiemelked?en magas a trigonella magvak kálcium (2,27 mg%), kálium (13,27mg%), magnézium (1,76mg%), foszfor (6,12mg%) tartalma. A zsírosolaj tartalom eléri a 7-8%-t. A doktorándusznak a fitokémiai vizsgálatánál segítségére voltak az MTA, Kémiakutató osztályának munkatársai Szentmihályi Klára vezetésével. (MOGYE 2003.05.23)

A Linaria (gyújtoványf?) fajok összehasonlító úttör? munkája Kelemen László Józsefet dicséri. A szerz? feltérképezte a Keleti Kárpátokban el?forduló L. Alpina (havasi gyújtoványf?), L. arvensis (mezei gyújtoványf?), L. genistifolia (rekettyelevel? gyújtoványf?), L. dalmatica, L. augustissima (kislevel? gyújtoványf?), L. vulgaris (közönséges gyújtoványf?). Összehasonlító morfológiai vizsgálatainak az eredményeit értékesíteni lehet speciesek morfológiai elkülönítésénél. A fitokémiai vizsgálatai közül a flavonoidokra, fenol-karbonsavakra vonatkozó kutatásait emelném ki. A közönséges és rekettyelevel? gyújtoványf? vizes kivonatának az aszpirinnel összehasonlítható fájdalomérzést csillapító és gyulladáscsökkent? hatása van. A doktori tézis, mint alapkutatás, jelentheti egy újabb kutató munkának a kezdetét. (MOGYE 2004.01.29)

A gyógynövények (el?fordulásának, mennyiségi felmérésének) feltérképezésének a legújabb módszerét, a TK-25 rendszer? feltérképezést (= a mennyiségeknek a pontos bejelölése) alkalmazta els?nek Antal Diana Simona ?Az Anina Hegység gyógynövényeinek ásványianyag tartalma? cím? doktori tézis elkészítésénél. Újabban ezt a módszert tartják hivatalosnak az Európai Flóra leltározásánál is. A módszer kidolgozása a németországi szakemberek munkája, amelyet elfogadott: Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Svájc, Franciaország, Belgium és Luxemburg, talán még más országok is. Ez a rendszer lényegében különbözik az ún. UTM-tól (Universal Transversal Mercator), amelyet még nálunk az országban is alkalmaznak. Ez utóbbi módszerrel szemben a TK-25 rendszernek két fontos el?nye van: sokkal pontosabb annak a helynek a bejelölése, ahol a növény el?fordul; a felvett adatok bevihet?k számítógép SOFT-FLOREIN programba, amely a Németországi Flora-Térképez? Központtól és a Regensburgi Egyetem Botaniai Intézetét?l szerezhet? be. A szerz? megállapította, hogy az Anina-hegység déli oldalán f?leg mediterrán-, a többi részeken a balkáni- és mocsiai-flora elemek uralkodnak. Három év terepmunka eredménye 147 species azonosítása, amelyek 63 családba sorolhatók be. A fitokémiai vizsgálatra került 125 minta 53 gyógynövényt?l származott. Az IPC-AES és IPC-M mért analíziseknek az összefoglaló eredményeit 6 oldalon és egy 20 oldalas összefoglaló táblázatban közli. Marosvásárhelyen a gyógynövények területén készült dolgozatok között a legjobb min?sítést (?cum laude?) nyerte el. (MOGYE 2005.06.16)

Évtizedek óta foglalkozom a mogyorófa leveleinek a sikeres kutatásával és hazai értékesítésével. Számos alkalommal láttam és elgondolkodtam, hogy a mogyoróbokor tövénél és árnyékában növ? színes virággal mit lehetne kezdeni, milyen kémiai anyagokat tartalmaz és milyen hatása van. A népgyógyászati irodalom szerint nem használják gyógyításra, nem ismeretes az értékesítési lehet?sége. A tetszet?s növény annyira felcsigázta érdekl?désemet, hogy diplomadolgozat formájában el?kutatást végeztünk, majd a következ? doktorandusnak doktori tézis témájaként ajánlottam, aki el is fogadta. A lomberd?k szélén, a bokrok alatt olykor b?ven term? taréjos csormolyát (Melampyrum cristatum) és az erdélyi csormolya (Melampyrum bihariensis) öt éven kresztül Munteanu Melania Florina kutatásának a tárgyát képezte, amelynek alapján kidolgozta a morfológiai-differenciál diagnózist (elkülönítés és azonosítás). A fitokémiai vizsgálatok segítségével megállapítottuk, hogy a flavonoidok mennyisége és min?sége, a fenolkarbonsavak, szterinek (sztigmaszterol, szitoszterol, aukubinok, karotinoidok), szaponinok és nyálkatartalom jelenléte, valamint antibakteriális és enyhe húgyhajtó hatása alkalmassá teszi arra, hogy a jöv? egyik gyógyszernövényévé válhasson. (MOGYE 2007.02.28)

Rusu Monica Floriana a doktorátusi felvételi vizsga alkalmával jelezte, hogy ? a bukaresti tanárainak a javaslatai alapján a kereskedelmi ricinusolaj-féleségek b?rgyógyászati vonatkozásait és hajhagymákra kifejtett hatását óhajtja tanulmányozni. Akkor nem is gondoltam, hogy milyen nagy terhet vállaltam magamra, mivel ezen a területen kisebb szakmai tapasztalattal rendelkeztem. A világ különböz?  égtájairól összegy?jtött Ricinusolaj minták vizsgálatát a Budapesti Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (f?igazgató dr. Bánáti Diana professzor) segítségével végeztük. Majd a Bukarestben elkészített emulzióknak, a hónapokig eltartó (3x20 nyúlhason és hátb?rön) orvosbiológiai vizsgálatnál állandó munkatárs voltam. A Ricinusolajat (35-40%) tartalmazó készítmények el?segítették a nyulak sz?rzetének a növekedését úgy s?r?ségben, mint hosszúságban. A bukaresti klinikai kísérletek alapján az a konklúzió született, hogy a készítményeket eredményesen lehet használni sz?rtüsz? gyulladás ellen, a szeborrea, valamint az alopecia egyes eseteiben. (MOGYE 2008.12.22.)

A kellemes illatú rózsamuskátlival (Pelargonium roseum Wild ? P. radula) tanszékünkön még Kopp professzor idejében (1957-1960) foglalkoztunk. Az akkori tájékoztató jelleg? vizsgálataink alapján jelöltem doktori tézis kutatási témájaként, Galea Ionela Carmen választotta ezt. A szerz? az általunk használt szaporítóanyagot vitte tovább széles kör? agrobiológiai és termesztési kísérleteinél. Négyéves kísérleti termesztés végén a tövek zöld tömege eleinte 520 g és a hektárhozam 18500 kg volt. Az illóolaj hozama 0,12% gázkromatográfiás vizsgálattal 61 összetev?t sikerül elkülöníteni, a citronellol tartalma 39,97-43,67% között ingadozott (a Reunionból származó illóolaj 22,27% citronellolt tartalmazott). Az illóolaj különböz? hígításban gátolja úgy a Gramm negatív (Pseudomonas aerriginosa, Proteus mirabilis, Escherichia coli) mint a Granin pozitív törzsek (Stapylococcus aurens, Enterococcus fecalis) fejl?dését és a gombák közül a Candida albicans szaporodását. A doktori disszertáció eredményei körülhatárolják egy új komplex hatású fitoterápiás készítmény létrejöttét. (MOGYE 2009.02.20)

A fest?rekettye (Genista tinctoria) morfológiáját és általános kémiai sajátosságait korábbi diploma munka formájában közöltük. Tero-Vescan Amelia tézise az akkori alapkutatásokat a mai modern eszközökkel elért eredményekkel egészítette ki. A szerz? a tézisében újraértékeli a növény morfológiai vizsgálatát, fitokémiai vizsgálatát és különösképpen a fitoösztrogének, f?leg genisztein hatásait. (MOGYE 2009.05.27)

Zöld Eszter-Erika önálló kutatási témával: ?A Physalis alkekengi L. (zsidócseresznye) fotokémiai vizsgálata? cím? doktori tézis elkészítésével jelentkezett. A régebben, a népgyógyászatban húgyhajtó tulajdonságai miatt használt terméseknek állatkísérlettel nem lehetett igazolni ezt a hatását. Az amúgy is diuretikus hatás valószín? a növény magas kálium-tartalmához köt?dik. Külön értéke a tézisnek, hogy a termés morfológiai sajátosságait, eredeti fotók bemutatásával tette érthet?vé. Modern vizsgálatokkal bizonyította a karotinoidok, a szterinek és a zsírosolaj komponensek százalékos összetételét. Nagy jelent?ség? a termésben a D-fiszolin els?ként történt leírása, a mennyiség-meghatározás és biológiai szerepének a leírása. A szerz? kutatásai kiterjednek a 4 aminosav, cukrok, flavonoidok és ásványi elemek meghatározására. Az antioxidáns hatás vizsgálatánál megállapítja, hogy a fagyasztott termések biológiai értéke 10-szer nagyobb, mint a szárítottaké. A doktori tézis tükrözi az olykor nélkülözhetetlen csapatmunka eredményeit, a Szegedi Farmakognóziai Intézettel és a Budapesti Központi Élelmiszertudományi Kutató Intézettel. (MOGYE 2009.07.06)

A két évtizedes együttm?ködésünk idején 2002-ben dr. dr. h.c. multi Heinz Schilcher professzor, a fitoterápia kiemelked? személyisége javasolta, hogy közös irányítással egy doktorátusi munka segítségével Erdélyben kövessük a tatárpohánka (hajdina) Fagopyrum esculantum Moench ökológiai termesztésének lehet?ségét és ipari nyersanyagként való, rentábilis el?állítását. Incze Anna-Katalin doktorandus vállalta ennek a munkának az oroszlánrészét. A növény Közép-Ázsia mérsékelt égövében honos, f?leg az Amur folyam mellékén, a Bajkál-tó környékén, Turkmenisztánban és Manzsúriában, de kés?bb Nepálban és Kína keleti részeiben is leírták, annak Észak-Nyugati tartományában el is kezdték a termesztését, majd a népek vándorlással, talán épp a tatárok által került Európába. A hajdinának is nevezett, a környezetével szemben igénytelen növényt a középkorban élelmiszerként termesztették. A XIX. század végéig a tatárpohánkát könnyen termeszthet?, jelentéktelen növénynek tartották. 1731-ben rutintartalmának következtében ipari nyersanyagként tört be a szakmai köztudatba. A múlt század közepén a japán akác (Sophoria japonica) virágbimbói kiszorították a nyersanyag-piacról, mivel azok kb. 20% rutint tartalmaznak. Az utóbbi évtizedekben az ökotermesztés? gyógynövények értéke megn?tt, még akkor is ha a hatóanyag mennyisége (jelen esetben 7-8 %) kisebb. A doktorandus az eltelt 8-9 év alatt ezt a göröngyös utat járta, és megalapozta a Fagopyrum esculantum ökotermesztésének a szilárd alapjait. A doktori tézist és annak összefoglalóját még Németországból is többen igényelték. (MOGYE 2009.11.26)

A sisakvirág (Aconitum sp.) félék nemzetközi viszonylatban is nagy jelent?ség?ek, mint diterpens vizes alkaloida forrás és számos gyógyászati készítménynek fontos hatóanyagai. Romániában az Aconitum fajok jelent?ségére a bukaresti Kollo farmakognózia professzor hívta fel a figyelmet 1935-1936-ban, majd kés?bb Gh. Grin?escu rendszertani vonatkozásukat tanulmányozta. O. Contz doktori disszertációjában a hatóanyag tanulmányozására szorítkozott, de újabb vizsgálatok elvégzését és új hatóanyagok izolálásához újabb alapvet? kutatásra volt szükség. Ennek a munkának az eredményeit foglalja magába a Mihok ?tefan Ciprian által megvédett doktori tézis. A minták begy?jtését?l kezdve a hatóanyag kivonása, izolálása és a szerkezet tisztázásában állandó segítséget kaptunk a szegedi kollegák részér?l. Ilyen nagyobb terjedelm? és jelent?ség? munkákat csak csapatmunka formájában lehet megoldani (MOGYE 2009.12.15).

Ennyi doktori kutatásnak az irányítása nagyon sok munkát igényel, és óriási is a szakmai felel?sséggel jár. A szakemberek azt tartják, hogy minden doktori munka irányítása helyett meg lehetne írni egy szakkönyvet.

? Hogyan kezd?dött tulajdonképpen az Ön kapcsolata a Sapientia EMTE-vel?

? Alapja a szül?föld iránti szeretet, és annak mindvégig nagy becsben tartása. Amikor a rendszerváltás után a körülmények megengedték az EMTE létrehozását és a csíkszeredai karokon megvolt a lehet?ség a természettudományok (környezetvédelem-, vidékfejlesztés-, élelmiszeripar-szak) kezdetben egyedül láttam hozzá egy gyógynövénykert megszervezéséhez, megalapításához, létrehozásához. Természettudományokat növényismeret nélkül nem lehet oktatni. Az emberi táplálék, mérgez? anyagok, növényi f?szerek stb., a gyógynövényekkel közös kategóriát képeznek a tudományban. Szándékomat el?ször a városi tanáccsal közöltem és kértem legalább 1000 m² területet erre a célra. A második keményebb hangvétel? levelemre kijelöltek a Csíkszereda Burgonya Termeszt? Kutató Állomás területén, az amúgy is kevésbé m?velt területb?l, 5300 m²-t és ebb?l 565 m² képezte a gyógynövénykertet. Mellette volt a 210 m²-es üvegház, de ez f?tési gondok miatt nem üzemelt. A gyógynövény kollekciót (zömében a kolozsvári Páter Béla által 1904-ben alapított gyógynövény gy?jteményb?l származik) a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem gyógynövénykertjéb?l telepítettük át, részben magvetéssel, de a tövek átültetése is, a vadon term?k betelepítése Macalik Ern? munkájának az eredménye.

Már kezdetben kijelöltük a kert célját, amely az egyetemi hallgatók szakmai felkészülését kell szolgálja, és lehet?séget kell biztosítson a növények megfigyelésére, kutatására, ennek alapján szakdolgozatok, akár doktori disszertációk készülhetnek. Ilyen értelemben a gyógynövénykert szervesen kapcsolódott a létrejött katedrák munkájához, a környéki iskolákhoz és el?segítette azt is, hogy a környékbeli lakosság nemcsak megismerje, hanem meg is tanulhassa egyes gyógynövények termesztését.

? Milyen kutatási program indult a kertben?

? Állandó kutatási témáinknak tekintjük: 1. a Keleti Kárpátokban vadon term?, de megritkult gyógynövények kísérleti termesztését, 2. a már védett növények termesztési technikájának a kidolgozását, 3. igénybe vettük a MOGYE doktorátusi témáival kapcsolatos termesztési kísérleteket is, pl. Grindelia robusta, Linum usitanissimum (len), Foeniculum vulgarum (édeskömény), Ricinus communis, Fagopyrum esculentum (pohánka/hajdina), Aconitum toxicum (sisakvirág). Mindennek a megvalósítása azért volt lehetséges, mivel a Magyar Tudományos Akadémia Arany János közalapítványa 3 évig támogatta a kert létrehozását. E helyen is köszönetemet fejezem ki dr. Tarnóczy Mariannak az odafigyel? támogatását, aki az egykori Határontúli Magyarok Tudományos Titkárságának a vezet?je volt. Kés?bb ezt a munkát részlegesen segítette a városi tanácshoz tarozó Siculus alapítvány, amely 2008-al bezárólag megszüntette a hozzájárulását.

Id?közben (2006) a Csíkszeredai Burgonya Termeszt? Kutató Állomás  átszervezés el?tt állt, amely szükségessé tette a kert és az ott lév? gyógy- és f?szernövények áttelepítését olyan területre, hol hosszú távon m?ködtetni lehessen a kertet. Ez azért is fontos volt, hogy a 60 országban 150 hasonló intézettel beindult magcserét (INDEX SEMINUM) folytatni lehessen. Erre a célra a legmegfelel?bbnek a Csíki Magánjavak tulajdonát képez?, 1911-ig a volt Csíksomlyói F?gimnázium, majd az Árvaház zöldséges kertjét találtuk, amely jelenleg Böjte Csaba ferences atya irányítása és gondozása alatt m?ködik, mint az ifjú árvák otthona. A f?tisztelend? atyával abban egyeztünk meg, hogy ?k a zöldséges kertnek nagy részét visszaveszik, és eredeti rendeltetéseként használják. A gyógy- és f?szernövények részére kb. 200-250 m² meghagynak nekünk, hogy ott folytathassuk a most már ?KÁJONI JÁNOS gyógy- és f?szernövény kertnek? a már 10 évvel ezel?tt elkezdett munkáját. Ebben az id?szakban Zólya László, Széles Gabriella, Macalik Ern? és Juhász Mária voltak a munkatársaim. Ez a kert azt is szolgálná, hogy minél korszer?bb, minél önállóbb oktatási és kutatási kapcsolatrendszert alakítsunk ki a Kárpát-medencében. A katalógus mellékleteként évente megjelentettük a HERBA MEDICINALIS kis folyóiratot, ebben bemutattuk a helybeli fiatalok kutatási eredményeit a Csíki-medence flórájának a diverzitásával kapcsolatban, írtunk a védett növények termesztési lehet?ségeir?l és a fontosabb könyveket, irodalmi adatokat is ismertettük.

? Ön a korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, hogy életében nagy szerepe volt a Humboldt-ösztöndíjnak. Ennek a hatása máig is érezhet??

? Igen. Ez id? alatt (1970?1972) komoly nemzetközi kapcsolatokat tudtam teremteni, kialakítani. A volt Humboldt-ösztöndíjasok között egész élre szóló szakmai kapcsolat alakul ki, amelyet a kés?bbi szükségleteknek megfelel?en vendégtanárként, szakmai rendezvényeken és kongresszusokon való részvételkor lehet b?víteni. Azóta is rendszeres kapcsolatban vagyunk. 1991 és 1993-ban a 2-2 hónapos (Bonn) ösztöndíjakkal tovább b?vítettem és mélyítettem kapcsolataimat. Rendszeresen küldik a Humboldt zsebnaptárt (hogy ne feledjünk el semmit) és a havonta, illetve negyedévenként megjelen? (Humboldt Mitteilungen és KOSMOS) folyóiratokat, de a Romániában megjelen? ?Mittelungen des Humboldts ? Clubs RUMÄNIEN? ezt a célt szolgálja. Ezekben a lapokban közlik a pályázatokat és azoknak az ellenértékét is. Ilyen pályázatokra nagyon jó csapattal lehet jelentkezni. Az én munkámról is Bonnban, a Humboldt alapítványnál sokkal átfogóbb nyilvántartás létezik, mint az országban. A régi és az új ösztöndíjasok ?családi? alapon egymást segítik. Jelenleg is a fontosabb közleményeimet, a vezetésem alatt írt doktori téziseket, összefoglalókat beküldöm ?meg?rzés? végett.

? A Humboldt-csoportban való részvétel jár-e még valamilyen haszonnal?

? Legfontosabb a nemzetközi szakmai elismerés. Ez legtöbbször állások betöltésénél is számításba jöhet. Az el?re közölt ösztöndíjon kívül, amelyet el?re fizetnek, nem jár semmiféle anyagi juttatás. A meghirdetett projektekre való jelentkezésre a ?Humboldt-osok? csak akkor vállalkoznak, ha biztosak abban, hogy az elvárásokat teljes mértékben tejesíteni tudják.

A más országból érkez? ?Humboldt-osok? után a fogadónak nem jár semmiféle anyagi juttatás, viszont a vendég teljes ösztöndíját élvezi. Ilyen volt dr. Günter Snazke professzor (2x), dr. Mihail Neugebauer professzor (1992), dr. Dr. Armin Prinz professzor(5x), dr. dr. h.c. Heinz Schilcher professzor (3x), dr. Julius Mohacsek professzor (USA), stb.

? Beszélgessünk arról is, hogy a gyógynövények és készítmények, táplálkozás-kiegészít?k, hosszantartó  vagy nem megfelel? mennyiség?  fogyasztása ártalmas lehet-e a szervezetre?

? Mióta a törvény megengedi, hogy a gyógynövény eredet? gyógytermékek, amelyek közül sokat táplálkozás-kiegészít?nek tekintenek, ne essenek az érvényben lev? Gyógyszerkönyv (nálunk Farmacopeea Român? ed. X. és annak kiegészít? kötetei) szigorú szabályainak az ellen?rzése alá, azóta számuk szaporodik és min?ségük olykor vitatható. Ebben az esetben a terápiás jelleg mellett igen nagy üzleti érdekekr?l van szó. Sajnos ezeknek a készítményeknek az összeállításában nem mindig jól képzett szakemberek vesznek részt ? sokan egyik napról a másikra válnak ?gyógynövényszakért?kké?. A szép csomagolás és a reklám ellenére megtörténik, hogy a gyógynövény vagy annak készítményei elenyész? hatásúak. Különösen a táplálék-kiegészít?knél megtörténhet az ásványi anyagok túladagolása. Ezért nagyon fontos, hogy szakmailag jól felkészült szakemberek (orvos, gyógyszerész, természetgyógyász stb.) rendeljék, készítsék és forgalmazzák ezeket a készítményeket.

? Ezzel kapcsolatosan ismeretes valamilyen hazai vagy nemzetközi rendelkezés, szabály?

? Európai szinten nagyvonalakban sikerült f?leg a gyógyszerek, a vitatható növényi készítmények jogi hátterét harmonizálni. Ez úgy m?ködik, hogy az Európai Unió rendeleteket ad ki, amelyeket minden tagállam köteles belefoglalni a nemzeti jogrendszerébe. A gyógynövények státusa Európa jogállamaiban különböz?, és nincs rájuk vonatkozó egységes szabályrendszer. A növényalapú gyógyszerek jogrendszerének az európai egyesítése most van kialakulóban. Ez alapján a gyógynövényeket az EU minden tagállamában azonosan kell majd kezelni. Az új rendelet alapján a szakért?kb?l álló csoport hagyománylistát készít a gyógynövényekr?l (valószín? itt helyet kaphatnak a nemzeti hagyományok alapján alkotott gyógytermékek is). A listán szerepl? termékeket a jöv?ben egyszer?bb lesz törzskönyvezni. A gyógyszerek min?ségét azonban az érvényben lev? európai gyógyszerkönyvben vagy a tagállamok (nálunk F.R. X.) gyógyszerkönyveiben foglaltak alapján teljes mértékben bizonyítani kell. Az Európa gyógyszerügynökséghez tartozó Növényi Gyógyszerek Bizottsága készíti el a növénymonográfiákat, amelyek figyelembe veszik a termék hatékonyságát és ártalmatlanságát is. Az engedélyeztetésénél ez nem elhanyagolható. Minden, az Európai Unió által a fenti módon engedélyezett gyógyszernek a címkéje és a betegtájékoztatója megfelel? bejegyzést kell tartalmazzon.

? Mi jellemz? a növényi eredet?  gyógyszerekre?

? Rövid meghatározás: a növényi eredet? gyógyszereket gyógyszernövényekb?l, illetve azok részeib?l állítjuk el?. Ezt történhet kivonással, víz, alkohol segítségével illetve növényi részek aprításával és porításával. A növényi alapú gyógyszerek hivatalos definíciója a 24/2004/EC EU-rendelet alapján a következ?: minden gyógyszer, amelynek hatóanyagai kizárólag egy vagy több növényb?l származnak tartalmazhat egy vagy több növényi készítményt, több növényi anyag vagy növényi alapú készítmény kombinációja is növényi alapú gyógyszer. Annak megítélésére, hogy egy készítmény élelmiszer vagy gyógyszer-e, a következ?  kritériumot kell igénybe venni: farmatológiai hatás, adagolás és adagolási forma. A gyógyszerek jellemz?  adagolási formái közé tartoznak a tabletták, a kapszulák, a drazsék és a cseppek, de ilyen kiszerelésben étrend-kiegészít?kkel is találkozhatunk. A kett? között létezik egy szürke sáv, amelyen belül a hovatartozás nem egyértelm?en megállapítható. A besorolási rendszer európai szint? egységesítésén még dolgoznak a szakemberek és ennek megfelel? rendeleteket adnak ki. Pl. Európa Parlament és Tanács ? 2002/46/EC. A bormentatea vagy a kamillatea két olyan gyógynövénypélda, amelyek Európában mind az élelmiszertörvény, mind a gyógyszertörvény alá esnek. A fentiek alapján csak annak lenne szabad természetgyógyászattal, fitoterápiával foglalkoznia, aki jól ismeri a gyógynövényalapú készítményeket és azok hatását, valamint az idevonatkozó uniós el?írásokat.

? Léteznek-e a hazai piacon olyan gyógynövények, amelyekben megbízhatunk?

? Az el?z?kben elmondottak betartása biztonságot jelent arra nézve, hogy jó min?ség?  gyógynövényt vásároljunk. De nálunk van egy ?kiskapu?, melynek értelmében a gyártó által becsomagolt árut, terméket csak a megvásárlás után bonthatjuk fel. Ritkán vásárolok a gyógynövény üzletekb?l vagy boltokból gyógynövényterméket, de ezel?tt egy évvel, egyik üzletb?l édesköményt (Foenicum fructus) vettem, viszont már tapintásra érz?dött, hogy nem az van a csomagban. A ?szakelárusító? figyelmeztetett, hogy a zacskót csak akkor bonthatom fel, ha megvásároltam. Kibontottam, eldobtam, és elmagyaráztam neki, hogy néz ki az édeskömény termése, amelyb?l csecsem?k részére görcsoldó teát is készítenek. A fentiek figyelembevételével csak szakmailag megbízható elárusítóktól vásároljunk.

? Mostanában nagyon divatos az enyhe depresszió kezelésében az orbáncf?. Err?l mit tud mondani?

? Az orbáncf?  (Hypericum perforatum) pozitívan befolyásolja a hangulatot, és ezért ajánlják a depresszió kezelésére. Újabb álláspont szerint az enyhe és középsúlyos depressziók kezelésére alkalmas. Adagja idegrendszeri kezelések esetén 2-4 g. A kezelés id?tartama 4-6 hét. Általánosan elfogadott, hogy az orbáncf? hatása nem alakul ki azonnal, olykor hetek szükségesek a kívánt hatás észlelésére. Err?l tájékoztatni kell a beteget. A jelenlegi álláspont szerint az antidepresszív hatás nem magyarázható  egyetlen hatóanyaggal. De a kivonatok hatásossága összefüggésben van a hiperforin és adhiperforin tartalommal. Tea készítése: 2 kávéskanálnyi felaprított növény részt öntsünk le 2 dl. (200 ml) forrásban lev? vízzel, utána 8-10 percig állni hagyjuk, reggel és este egy-két csésze teát fogyasszunk, amíg a hatás kialakul. Ha 4-6 hét után nem jelentkezik a pozitív hatás, ismét forduljunk orvoshoz.

? Volt, van-e olyan munkássága, amely közvetlenül a szül?földjét, a Csíki-medencét szolgálta, illetve most is szolgálja?

? A múlt század közepén a Csíki-medence legel?i, illetve annak szélei tele voltak boróka bokrokkal (Juniperus communis), ahonnan tonnányi mennyiségben lehet gy?jteni az (ál)bogyó terméseit. Ehhez az id?höz kapcsolódik, hogy 1957-ben a csíkszeredai November 7. Helyiipari Vállalat, Maak József ifjú vegyészmérnök munkája által kb. 700 kg boróka termés-illóolajat (Juniperi aetheroleum) állított el?, de a bevizsgálás hiánya miatt ezt nem sikerült Bulgáriába exportálni. Ekkor tanársegéd voltam és már ismertem a Román Gyógyszerkönyv (VII. kiadás) által el?írt követelményeket. Az általam bevizsgált eredmények által egyetemünk bizonylatot (Buletin de analiza) adott ki, amelynek a segítségével exportálni tudták a nagy mennyiségnek számító és nagy érték? illóolajat. A Csíki-medence legtöbb községének saját borvízkútja van, amelyek a lakosság jó min?ség? ivóvízzel való ellátását biztosítják. Ez így volt a hajdani Csíktaploca községben is, ahol az emberek a borvizet ?faküpüb?l? hordták haza. Állítólag a ?fahenger? elkorhadása által megsz?nt a borvízkút is, pedig nagy szükség lett volna rá. A helyzetet tovább nehezítette az a ?párt és állami határozat?, amelynek értelmében a Gyímes felé vezet? út mellett elhordott kavicsbányát (1960-as évek) szemétteleppé nyilvánították. Néhány évvel kés?bb a taplocai kutak vizének egy része nem volt alkalmas ivóvízként való fogyasztásra a nitrátok és nehézfémek tartalma miatt, ekkor született a kezdeményezésem, hogy az 1800-as években m?köd? borvízkút közelében új kutat fúrassunk. Az új borvízkút létrehozását el?zetesen megbeszéltem, majd felkértem Péter Elek szakért?t, tudományos kutatásokat végz? mérnököt, hogy kísérelje meg a borvíz keresését annak közelében, ahol a régi kút volt. Els? kérésre átérezte annak fontosságát, és kutatómunkaként elvállalta a próbafúrást, amely sikeres volt. A kút helyének kijelölésére KÖZTERÜLETET választottam, a Csordagy?jt? után a Rét utcától kb. 50 m mélységre. 1946-ig ez a terület szolgáltatta a község apaállatainak a takarmány nagy részét. A fúrás befejezésekor én kóstoltam els?ként a feltör? borvizet, amely kellemes íz?, kb. 18-20 C fokú h?mérséklet? fogyasztható víznek min?sítettem. Az els? kémiai analíziseket és mikrobiológiai vizsgálatot Kristó Szidónia diplomamunkája formájában az egyetemünkön végeztük, amelynek alapján közöltük az általunk mért ásványi anyagok tartalmát és mikrobiológiai vizsgálatok eredményeit. A fotókon látható palló (hídlás) elkészítéséhez a deszkát az akkor kollektív gazdaság bocsátotta rendelkezésünkre, a csöveket adta és számos más munkában igen nagymértékben segítségünkre volt Erdelyi Tibor és Szakáli Béla gyári munkás, akik a kifolyó fejet is elkészítették. Az eredményünket közöltük helybeli Környezetvédelmi Hivatallal (Oficiu de Protectie a Mediului Inconjurator). A FONTANA névre keresztelt kút csakhamar népszer? lett nemcsak a helybeli lakosság körében, hanem az átutazók számára is.  Sajnos a helyi tanács földosztó bizottsága nem vette figyelembe a terület igazi rendeltetését, és a közterületet magántulajdonba juttatta (fotó). Megfelel? kémiai összetétele miatt a FONTANA borvízkútnak ma is közélelmezési és gyógyászati jelent?sége van. Frissen végzett ellen?rz? vizsgálatok, kutatások már a csiraszám emelkedését jelzik. A Rét utcai Fontana borvízkút mindenki részér?l több figyelmet érdemelne.

? Befejezésül mit ajánlana a jelen és jöv? generációnak?

? El kell fogadtatnunk környezetünkkel, az országgal, a vidékkel, a szül?földünkkel azt, hogy nem élhetünk növények, gyógynövények nélkül. Határozottan ki kell állnunk annak érdekében, hogy senki ne tegye tönkre környezetünket. Gondoskodnunk kell a növényzetr?l, f?leg a gyógynövények védelmér?l, túlélésér?l és kitermelésér?l, hogy szükség esetén betegségben vagy azok megel?zésében és utókezelésében növényi alapú gyógyszereket tudjunk használni. A Föld lakosságának több mint 80 (!) százaléka ma is a hagyományos gyógymódokkal, gyógytermékekkel kezeli magát, ennek egyik oka a szegényes egészségügyi költségvetés. El?deink munkáját a Kárpát-medencében is újra kellene értékelnünk, és a rendelkezésre álló növényi alapanyagokat ésszer?bben kellene a gyógyításra használni. A fiatlaoknak f?ként azt ajánlom, hogy fanatikusan tanuljanak, keményen dolgozzanak, hogy többet tudjanak, mint a környezetükben sokan mások.