A Székelyföld folyóirat 1998-ban közölt interjút dr. Csedő Károly akadémikussal, a MTA Kolozsvári Bizottságának tagjával, gyógynövénykutatóval, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem konzultáns doktorátus vezetőjével, aki ez év májusában tölti a 80. életévét. A jeles kutató csaknem 60 éven keresztül volt a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem munkatársa. A napokban ismét felkerestük őt.

*

 

– Professzor úr, nyolcvanévesen is folytat még oktatási tevékenységet?

– Mostanig tanítottam a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen  fitoterápiát az Általános Orvostudományi-, valamint a  Fogorvostudományi Karon. Ezt a tevékenységemet a februári vizsgákkal befejeztem. A Sapientia EMTE keretében a Fűszer- és Gyógynövények, Mérgező- és Gyógynövények című tárgyköröket adtam le, amíg a tanulmányi tervek átalakítása során ezek kimaradtak az oktatásból.

– Az előző  évtizedek tapasztalata milyen mértékben segítette elő  az utóbbi időszakban végzett kutatómunkájának eredményességét?

– A több évtizedes tapasztalat igen nagy hatással volt munkám eredményességére, hisz ebben a periódusban számos növénynek újabb hatóanyaga után kutattunk, főleg a 25 doktorandus közreműködésével. Ezt a kutatást nagymértékben mozdították elő az új szakmai kapcsolatok, hosszabb tudományos együttműködések és a meghívott vendég-professzorok tevékenysége. Ezen a területen a legfontosabb az 1991-ben dr. Máthé Imre egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vácrátóti Ökológiai- és Botanikai Kutatóintézet vezető személyisége által kezdeményezett, 15 éves együttműködési kutatási terv volt. Ezt a Román Tudományos Akadémia 1992-ben elfogadta, éspedig Cajal alelnöknek köszönhetően. A Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem keretében dr. Pascu professzor, rektor javaslatára román részről engem neveztek ki a kutatási téma vezetőjévé, felelősévé. A 15 évre tervezett kutatási téma így hangzott: „Chemotaxonomy of Fam. Laminaceae”, vagyis „A Laminaceae növényeinek kemotaxonómiája”. Ezt egyéves programokra bontottunk, pl. 1995-ben a Salvia speciesek ökológiai és fitokémiai vizsgálati kutatását végeztük. 2005-ben a Laminaceae család mellé altémaként felvettük a Ranuculaceae (Boglárkafélék) családjába tartozó Aconitum (sisakvirág) speciesek széleskörű, alapos fitokémiai kutatását. A tudományos együttműködés feladata 15 év alatt ez volt: alkotó kapcsolatok felvétele; az intézetek rendszeres és kölcsönös látogatása; együttműködés (kollektív kutatás) a Laminaceae család növényeinek különböző működési, fejlődési (phenophasz) vizsgálata, kutatása. Időközben ehhez a kutatási témához a Bolgár és a Szerb Tudományos Akadémia részéről is bekapcsolódtak a kutatók. A közös munka eredményeit a Román és Magyar Tudományos Akadémia jubiláris ülésszakán, 2007. április 23-24.-én mutattuk be. A nemzetközi jellegű ülésszakot a marosvásárhelyi egyetem példásan szervezte meg. Az ülésszak záró gondolata így hangzott: „Együttműködésünket a jövőben is a közös gondolkodás, a közös EU kötelességek felismerése és azok teljesítése kell jellemezze, amely újabb eredmények elérésére fogja késztetni a résztvevő 7 akadémiát képviselő kutatók munkáját.” (Később a szlovák, osztrák, német és az Egyesült Királyság akadémiáinak a kutatói is csatlakoztak). A munkatársak állandó jellemzője volt a jó szervezés, a célra törekvés. Kétévenként Marosvásárhelyen és Kolozsváron, valamint Csíkszeredában és Csíksomlyón előadó üléseket és a kutatáshoz szükséges továbbképzőket szerveztünk, ahol a résztvevők létszáma mindig meghaladta a 100-at. Kutatási programjainkban állandó szempont volt a WHO-irányelvek követése, pl. a terápiában nemcsak a kémiailag definiált molekulákra, hanem a komplex hatású növényi hatóanyagokra is gondoltunk. Hangsúlyt kaptak az EU-projektekben fellelhető fejlesztési programok: például az, hogy „az alternatív terápiában a biztos hatású, de olcsóbb fitoterápiás szerek nagyobb helyet kellene kapjanak”. Az idő  második felében prof. emeritus dr. dr. h.c. Szendrei Kálmán javaslatára beindult: „A növényi gyógyszerek helye a Kárpát-medencei gyógynövénykincsben” című előadássorozat. Ennek a fő célja az, hogy szorgalmazza a bizonyítékokon alapuló gyógynövény felhasználást, értékesítést. Ezek a gondolatok az újabb megállapodásokban is helyet kell kapjanak, és ez már egy újabb szakmai állásfoglalást jelentene az  indokolatlanul szaporodó, csak kereskedelmi hasznot jelentő gyógyszerkészítményekkel kapcsolatban. Hasonló jellegű kutatási projektet indítottunk, ugyancsak dr. dr. h.c. Máthé Imre professzor javaslatára, amely elsősorban a Kárpát-medence illóolaj tartalmú növényeire vonatkozó kutatási terveinket foglalja magába, ebben mindkét intézet munkatársai  részt vállaltak (2008-2010).

A Keleti-Kárpátokban honos madárberkenye (Sorbus aucuparia) antioxidáns vitamin tartalmának vizsgálatát a Budapesti Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézettel közösen kezdtük el. Ez a magyar és román állam által megkötött együttműködés, a Tudományos Kutatási Program alapján működik/működne. A kutatási projekttel a magyar fél mellett a vásárhelyi egyetemünk vezetősége is egyetért. A kutatómunka egyetemünk támogatásával indult be. Az EU-követelményeknek megfelelő gyógynövények gyűjtését, védelmét és termesztését, valamint értékesítését a Magyar Tudományos Akadémia Agrárosztálya, prof. Dr. Németh Tamás, az MTA jelenlegi főtitkára és dr. Váraljai György professzor, akadémikus urak támogatásával, valamint a Debreceni Akadémiai Gyepgazdálkodási Bizottsága (DAB) hathatós segítségével oldottuk meg (2002-2008). 1990. április 26-án a Román Tudományos Akadémia, dr. Ionel Haiduc professzor (ma az Akadémia elnöke) meghívására Finnországi rektorokból álló küldöttség látogatta meg egyetemünket. A küldöttségben a következő személyiségek vettek  részt: dr. Pentti Kauvreanen professzor (Kuopie), dr. Lauri Lidggren professzor (Turken), dr. Mikko Korkonnen professzor (Helsinki), dr. Eika Penttinen professzor (Helsinki). Ez alkalommal még szándéknyilatkozat aláírására sem került sor, de később, 2006. dec. 17-19-i újabb látogatásuk alkalmával a finnországi (Agrofood Research) Mikkeli kutatóival (Galambosi B., Juha I.) folytatott eszmecsere alapján együttműködés megállapodás született, akitől megbízatást kaptunk az Alpokból származó sárgatárnics  (Gentiana lutea) és az észak-finnországi faiskolából származó rózsagyökér (Rhodiola rosea) itteni meghonosítására.

Jelentős tevékenységünk a polifenoloid vegyületek kivonása a Corylus (mogyorófa) Filipendula ulmaria (réti legyezőfű), Aesculus hippocastanum (vadgesztenye), Alnus glutinosa (mézgás éger) különböző részeiből és a hatóanyagok zink-polifenolattá való átalakítása, valamint ezeknek bőrgyógyászati és kozmetikai szerekké való kifejlesztése (2002).

A Bécsi Orvostudományi Egyetem Ethnomediciniai Intézetével (Ethnomedizinisches Institut) (2002-2008) felmértük azon növények számát, amelyeket a Kelemen-havasok pásztorai a legeltetési idényben az állatok kezelésére, és saját maguk gyógyítására használtak. Ezen anyagból készült a dr. dr. Armin Prinz professzor által irányított Ines Millbacher egyetemi hallgató diploma munkája, aki példaadóan részt vett a terepmunkában és a gyűjtött adatok feldolgozásában. Mi az eredményeket a Herba Medicinalis (2006-2007) hasábjain tettük közzé. A Kelemen-havasok szubalpesi-alpesi legelője 4 megye (HR, MS, BN, SV) adminisztratív területét képezi. A fenti megyékhez tartozó pásztoroktól népgyógyászati adatokat gyűjtöttünk, így pl. a marosmentiek szerint a sisakvirág (Aconitum) gumói pálinkába áztatva vagy porrá törve és zsírral elkeverve a bögöly és más paraziták okozta sebeket gyógyítja. A suceavai pásztorok szerint a kígyómarásnál a harapás helyét kell a gumó főzetével lemosni; a beszterce-naszódiak az összetört gumót nadálygyökérrel elkeverve és édes tejben megfőzve lábtörésnél ajánlják.

Kutatásaink eredménye alapján megállapítottuk, hogy a Csomád-hegység Bükkszádi dombvidékén termő gyógynövények a nagy autóforgalom miatt nem alkalmasak gyógyászati és élelmiszeripari értékesítésre. A Büdös- hegység, a Mohos stb. környéke védett terület. Ezt a védettséget a Kis-, mint a Nagy-Csomádra is ki kellene terjeszteni.

– A doktori kutatási témák vezetése mikor indult be és hányan jelentkeztek önnél?

– Ez a tevékenység 1992-ben kezdődött el, azóta 25-en felvételiztek hozzám a gyógynövények kutatási területéről: fitokémia, fitoterápia témakörben. Kezdet óta 4-en kimaradtak vagy nem tudták betartani a felkészülés, illetve a doktori tézis megírásának a programját. Ebből a nagy számból 19-en megszerezték a tudományos doktori címet (doctor în ştiinţe medicale, domeniul farmaciei). Ennek a 19 személynek a vizsgára való felkészítése, a referátumok bemutatására hihetetlenül sok munkát igényelt. Ez nekem 16-18 évi megfeszített, szakmai odafigyelő és tudományos kutatómunkát jelentett. Ha komolyan foglalkozunk a doktorandusok vezetésével, akkor a jelölttel párhuzamosan kell dolgozni, végig kell olvasni, követni kell az irodalmat, amely a doktori tézis összeállításához szükséges. A jelenlegi 3 doktorandus közül egy exmatrikulálás előtt áll, a másik kettő kisebb-nagyobb lendülettel hozzákezdett a gyakorlati jelentőségű kutató munkához.

– Az említett 19 doktori tézisben milyen úttörő munkát, alapkutatást végeztek? A témákat Ön ajánlotta vagy a doktor-jelöltek hozták ezeket magukkal?

– A doktori tézisek kidolgozásában minden kutatási téma úttörő jellegű kell legyen, új ismerettel kell gazdagítsa a szaktudományt. Enélkül a jelölt nem számíthat sikeres védésre és a doktori cím elnyerésére. A legtöbb kutatási témát, a jelölt beleegyezésével én ajánlottam, de volt 2-3 alkalom, amikor a doktorandus javaslatát fogadtam el. Ezekkel volt a legtöbb teendő, hogy az eredmények kézzel foghatóak legyenek, és a marosvásárhelyi doktori iskola által megkövetelt szintet elérjék. A jelenlegi modern kutatáshoz a jelölteknek a megfelelő módszerek elsajátításával kellett kezdeniük a munkájukat. Ezért a legtöbb témának a gyakorlati kutatását külföldi intézetek segítségével oldottuk meg. A következőkben doktorandusok témaköreiről, kutatásairól szólnék.

A Grindelia robusta az amerikai mediterrán térségből származó növény, amely olyan hatásokkal kecsegtetett, mint az asztma kezelése. Hatóanyagainak az ismerete is hiányos volt, ezért kezdtem el a növény meghonosítását a kaliforniai magvak ültetését - az 1969-es év végén. Három évtizedes kitartó munka alapján biztosan állíthattam és bizonyítottam a növény akklimatizációját. Ezzel azért is elégedett vagyok, mivel a bukaresti kollegáknak ez nem sikerült. Nálunk, az erdélyi Mezőségen nagyon jól érzi magát, sőt a Csíki-medencében 70-80%-os rentabilitással termeszthető. Eşianu Sigrid-nek, jelenlegi munkatársamnak a kilencvenes évek elején doktori témaként ajánlottam. 4-5 éves kutatómunkával járult hozzá a hatóanyagok (flavonoidok, illóolaj, stb.) fitokémiai és mikrobiológiai eredményes kutatásához. A néhai dr. Nyiredy Szabolcs professzor metodikai segítségével megállapította, hogy a növény földfeletti része aránylag sok polifenolt (1,5-3%) tartalmaz. A kimutatott 13 flavonoid közül 9-et spektroszkópiás módszerek segítségével azonosított. A földfeletti részekből szaponint (1,5%) állított elő. Az illóolaj mennyiség csekély (0,1%), a gyanta tartalma jelentős (7-8%). A Grindeliae herba kivonata nem mérgező (DL50=428 mg/kg egér), ezért a terápiás kezelésre alkalmas. Antibakteriális, gyulladáscsökkentő, görcsoldó (asztmagörcs) és immunostimulátor hatását is kimutatta. A doktori disszertációjának sikeres védése 1999. jan. 29-én történt meg. A mogyorófalevél (Coryli folium) kutatását, dr. Nyiredy Szabolcs professzor segítségével Fóris Izabella kezdte el. A legmodernebb módszerek alkalmazásával optimizálta a polifenolok kivonását és izolálását. A miricitrin mellett azonosította a nyomokban jelenlévő kvercitrint is. A mogyorófa levél nem tartalmaz hiperozidot és izokvercitrint. Továbbiakban HPLC segítségével megállapította, hogy a mogyorólevél főleg flavonoidokat tartalmaz nagyobb mennyiségben és nem cserzőanyagokat. A doktorandus által kidolgozott módszerek nagy segítséget biztosítanak a levél hatóanyagainak és készítményeinek a vizsgálatánál. (MOGYE 1999.04.27)

Anişoara Petrov a kísérletei során bebizonyította, hogy egyes illóolajokkal milyen antibiotikumokat lehet helyettesíteni, kiváltani. (MOGYE 1997.06.07)

A Lysimachia nummularia (fillérfű) és L. vulgaris vizes-acetonos- és izopropilalkoholos kivonata a Staphyloccocus aureius, az Escherichia coli és Microccocus luteus baktérium törzsek fejlődését gátolja. A Lysimachia nummularia 0,002 g-0,004g/ml táptalajban a fent említett baktérium törzsek sejtfalaira hatva plasmolizist okoz. Ez az ultra strukturális változás annak a következménye, hogy a baktériumok fejlődését gátló anyagok a sejtfelületekre hatva kombinálódnak annak bizonyos vegyületeivel, ezáltal elpusztítják a kórokozót - a sejt osmotikus nyomásának a megváltoztatása, illetve a plasmozil által. Ez a következtetés Péter Hajnal doktori tézisének egyik záró gondolata. (MOGYE 2000.10.16)

Muntean Daniela-Lucia a polifenoloidok kivonĂĄsĂĄval, azok izolĂĄlĂĄsĂĄval ĂŠs fiziko-kĂŠmiai tulajdonsĂĄgainak a megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄval foglalkozott. Az izokvercitrin, kvercetol ĂŠs a morin ĂśsszehasonlĂ­tĂł vizsgĂĄlata alapjĂĄn javasolja a Morus Zn-flavonoid kĂŠszĂ­tmĂŠnyek gyĂłgyĂĄszati felhasznĂĄlĂĄsĂĄt. (MOGYE 2000.06.30)

Ahol az emberek gyógynövényeket termesztenek, azok környékén rendszerint növényvédő-, gyomirtó-szereket alkalmaznak és műtrágyáznak. Ennek a figyelembe vételével  Balázsi József,  a toxikológiai tárgykör adjunktusa megvizsgálta egyes herbicid-szermaradványok mennyiségét a gyógynövényekben. Pl. a nagyon gyakran használt borsmenta esetében (Mentha piperita), ha a szomszédos parcellákat atrazinnal kezelték, ez e vadon termő növénynél is érvényes. Ha az atrazin mennyiség túllépi az ENSZ által megengedett értéket (=3ppm), akkor az ilyen helyről gyűjtött növényt nem ajánlatos teaként használni, a csecsemőknél szigorúan kerülendő. Állatkísérletekkel megállapítható volt, hogy az aránylag kis adagok (50-500 ppm) 9 héten keresztül történő alkalmazása a máj és vese esetében észlelhető elváltozásokat okoz. Az atrazinra különlegesen érzékeny a máj. 50 ppm (2,3 mg/kg testsúly) egyszeri adagja irreverzibilis elváltozásokat okoz a májsejtekben. Az USEPA megállapítása szerint az ivóvízben a 3 microgramm/l. jelenlét rákos megbetegedést okozhat. (MOGYE 2001.06.12)

Fekete Tünde egyes gyógynövények mikroelem és magnézium tartalmát vizsgálta. A növényben komplex kötődésben levő ásványi anyagok a hiány-betegségekben jobban értékesíthetőek, mint a fémsók különböző vizes kivonataiban, teaformájában (MOGYE 2001.06.14)

Ma a táplálék-kiegészítők  értékesítése nagyon széles körben elterjedt, de kevés azoknak a készítményeknek a száma, amelyeknek az előállítása komoly tudományos kutatáson alapul. Ez utóbbiak közé tartozik Varga Erzsébet által, dr. Maráz Anna, a Szent István Egyetem Élelmezéstudomány Karának professzora, valamint a Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék közreműködésével előállított gyógyélesztő készítmények, amelynek a gyógyászati értékét komplex kötődésű szelénnel, krómmal és cinkkel növelték. A törvényileg előírt állatkísérletek idején semmiféle mellékhatást (túlérzékenység) nem észleltek. (MOGYE 2001.02.23)

Ádám Melinda 6 éves gyógynövénykerti termesztési kísérlettel megállapította, hogy a mediterrán eredetű rozmaring (Rosmarinus officinalis) 60-80%-os sikerrel termeszthető. Az áttelelő növények több illóolajat (0,9-1,20%) tartalmaznak, és a tövek föld feletti részének hozadéka (150-300g/tő) is nagyobb. A rozmarinsav mennyisége nagyobb (0,74%) a zsályáénál, a citromfűénél (0,53%) és a rozmarinénál. (0,163%). Az ifjú  doktor által előállított kenőcs gyulladáscsökkentő hatása az illóolajokban levő diterpen antioxidáns hatásának a függvénye. Biztos hatása miatt kezdettől keresett gyógyszer. (MOGYE 2003.05.13.)

A görög széna (Trigonella foenum graecum) ősrégi gyógynövény. Már Hipokratesz bőrgyulladások kezelésére ajánlja. Arab nők a pergelt magvait testsúlyuk megtartására és növelése végett fogyasztották. Európában a IX. században a Szent Benedek rend szerzetesei gyógyászati felhasználásuk mellett a róluk elnevezett szeszes ital előállítására is használták. Szőcs Dóra megállapította, hogy az Erdélyi Mezőségen termesztett (átlag hozam 800kg/ha) görögszéna magvai 0,3-0,4% flavonoidot, 27-32% nyálkát, 1,5-2,3% szaponint tartalmaznak. Kiemelkedően magas a trigonella magvak kálcium (2,27 mg%), kálium (13,27mg%), magnézium (1,76mg%), foszfor (6,12mg%) tartalma. A zsírosolaj tartalom eléri a 7-8%-t. A doktorándusznak a fitokémiai vizsgálatánál segítségére voltak az MTA, Kémiakutató osztályának munkatársai Szentmihályi Klára vezetésével. (MOGYE 2003.05.23)

A Linaria (gyújtoványfű) fajok összehasonlító úttörő munkája Kelemen László Józsefet dicséri. A szerző feltérképezte a Keleti Kárpátokban előforduló L. Alpina (havasi gyújtoványfű), L. arvensis (mezei gyújtoványfű), L. genistifolia (rekettyelevelű gyújtoványfű), L. dalmatica, L. augustissima (kislevelű gyújtoványfű), L. vulgaris (közönséges gyújtoványfű). Összehasonlító morfológiai vizsgálatainak az eredményeit értékesíteni lehet speciesek morfológiai elkülönítésénél. A fitokémiai vizsgálatai közül a flavonoidokra, fenol-karbonsavakra vonatkozó kutatásait emelném ki. A közönséges és rekettyelevelű gyújtoványfű vizes kivonatának az aszpirinnel összehasonlítható fájdalomérzést csillapító és gyulladáscsökkentő hatása van. A doktori tézis, mint alapkutatás, jelentheti egy újabb kutató munkának a kezdetét. (MOGYE 2004.01.29)

A gyógynövények (előfordulásának, mennyiségi felmérésének) feltérképezésének a legújabb módszerét, a TK-25 rendszerű feltérképezést (= a mennyiségeknek a pontos bejelölése) alkalmazta elsőnek Antal Diana Simona „Az Anina Hegység gyógynövényeinek ásványianyag tartalma” című doktori tézis elkészítésénél. Újabban ezt a módszert tartják hivatalosnak az Európai Flóra leltározásánál is. A módszer kidolgozása a németországi szakemberek munkája, amelyet elfogadott: Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Svájc, Franciaország, Belgium és Luxemburg, talán még más országok is. Ez a rendszer lényegében különbözik az ún. UTM-tól (Universal Transversal Mercator), amelyet még nálunk az országban is alkalmaznak. Ez utóbbi módszerrel szemben a TK-25 rendszernek két fontos előnye van: sokkal pontosabb annak a helynek a bejelölése, ahol a növény előfordul; a felvett adatok bevihetők számítógép SOFT-FLOREIN programba, amely a Németországi Flora-Térképező Központtól és a Regensburgi Egyetem Botaniai Intézetétől szerezhető be. A szerző megállapította, hogy az Anina-hegység déli oldalán főleg mediterrán-, a többi részeken a balkáni- és mocsiai-flora elemek uralkodnak. Három év terepmunka eredménye 147 species azonosítása, amelyek 63 családba sorolhatók be. A fitokémiai vizsgálatra került 125 minta 53 gyógynövénytől származott. Az IPC-AES és IPC-M mért analíziseknek az összefoglaló eredményeit 6 oldalon és egy 20 oldalas összefoglaló táblázatban közli. Marosvásárhelyen a gyógynövények területén készült dolgozatok között a legjobb minősítést („cum laude”) nyerte el. (MOGYE 2005.06.16)

Évtizedek óta foglalkozom a mogyorófa leveleinek a sikeres kutatásával és hazai értékesítésével. Számos alkalommal láttam és elgondolkodtam, hogy a mogyoróbokor tövénél és árnyékában növő színes virággal mit lehetne kezdeni, milyen kémiai anyagokat tartalmaz és milyen hatása van. A népgyógyászati irodalom szerint nem használják gyógyításra, nem ismeretes az értékesítési lehetősége. A tetszetős növény annyira felcsigázta érdeklődésemet, hogy diplomadolgozat formájában előkutatást végeztünk, majd a következő doktorandusnak doktori tézis témájaként ajánlottam, aki el is fogadta. A lomberdők szélén, a bokrok alatt olykor bőven termő taréjos csormolyát (Melampyrum cristatum) és az erdélyi csormolya (Melampyrum bihariensis) öt éven kresztül Munteanu Melania Florina kutatásának a tárgyát képezte, amelynek alapján kidolgozta a morfológiai-differenciál diagnózist (elkülönítés és azonosítás). A fitokémiai vizsgálatok segítségével megállapítottuk, hogy a flavonoidok mennyisége és minősége, a fenolkarbonsavak, szterinek (sztigmaszterol, szitoszterol, aukubinok, karotinoidok), szaponinok és nyálkatartalom jelenléte, valamint antibakteriális és enyhe húgyhajtó hatása alkalmassá teszi arra, hogy a jövő egyik gyógyszernövényévé válhasson. (MOGYE 2007.02.28)

Rusu Monica Floriana a doktorátusi felvételi vizsga alkalmával jelezte, hogy ő a bukaresti tanárainak a javaslatai alapján a kereskedelmi ricinusolaj-féleségek bőrgyógyászati vonatkozásait és hajhagymákra kifejtett hatását óhajtja tanulmányozni. Akkor nem is gondoltam, hogy milyen nagy terhet vállaltam magamra, mivel ezen a területen kisebb szakmai tapasztalattal rendelkeztem. A világ különböző  égtájairól összegyűjtött Ricinusolaj minták vizsgálatát a Budapesti Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (főigazgató dr. Bánáti Diana professzor) segítségével végeztük. Majd a Bukarestben elkészített emulzióknak, a hónapokig eltartó (3x20 nyúlhason és hátbőrön) orvosbiológiai vizsgálatnál állandó munkatárs voltam. A Ricinusolajat (35-40%) tartalmazó készítmények elősegítették a nyulak szőrzetének a növekedését úgy sűrűségben, mint hosszúságban. A bukaresti klinikai kísérletek alapján az a konklúzió született, hogy a készítményeket eredményesen lehet használni szőrtüsző gyulladás ellen, a szeborrea, valamint az alopecia egyes eseteiben. (MOGYE 2008.12.22.)

A kellemes illatú rózsamuskátlival (Pelargonium roseum Wild – P. radula) tanszékünkön még Kopp professzor idejében (1957-1960) foglalkoztunk. Az akkori tájékoztató jellegű vizsgálataink alapján jelöltem doktori tézis kutatási témájaként, Galea Ionela Carmen választotta ezt. A szerző az általunk használt szaporítóanyagot vitte tovább széles körű agrobiológiai és termesztési kísérleteinél. Négyéves kísérleti termesztés végén a tövek zöld tömege eleinte 520 g és a hektárhozam 18500 kg volt. Az illóolaj hozama 0,12% gázkromatográfiás vizsgálattal 61 összetevőt sikerül elkülöníteni, a citronellol tartalma 39,97-43,67% között ingadozott (a Reunionból származó illóolaj 22,27% citronellolt tartalmazott). Az illóolaj különböző hígításban gátolja úgy a Gramm negatív (Pseudomonas aerriginosa, Proteus mirabilis, Escherichia coli) mint a Granin pozitív törzsek (Stapylococcus aurens, Enterococcus fecalis) fejlődését és a gombák közül a Candida albicans szaporodását. A doktori disszertáció eredményei körülhatárolják egy új komplex hatású fitoterápiás készítmény létrejöttét. (MOGYE 2009.02.20)

A festőrekettye (Genista tinctoria) morfológiáját és általános kémiai sajátosságait korábbi diploma munka formájában közöltük. Tero-Vescan Amelia tézise az akkori alapkutatásokat a mai modern eszközökkel elért eredményekkel egészítette ki. A szerző a tézisében újraértékeli a növény morfológiai vizsgálatát, fitokémiai vizsgálatát és különösképpen a fitoösztrogének, főleg genisztein hatásait. (MOGYE 2009.05.27)

Zöld Eszter-Erika önálló kutatási témával: „A Physalis alkekengi L. (zsidócseresznye) fotokémiai vizsgálata” című doktori tézis elkészítésével jelentkezett. A régebben, a népgyógyászatban húgyhajtó tulajdonságai miatt használt terméseknek állatkísérlettel nem lehetett igazolni ezt a hatását. Az amúgy is diuretikus hatás valószínű a növény magas kálium-tartalmához kötődik. Külön értéke a tézisnek, hogy a termés morfológiai sajátosságait, eredeti fotók bemutatásával tette érthetővé. Modern vizsgálatokkal bizonyította a karotinoidok, a szterinek és a zsírosolaj komponensek százalékos összetételét. Nagy jelentőségű a termésben a D-fiszolin elsőként történt leírása, a mennyiség-meghatározás és biológiai szerepének a leírása. A szerző kutatásai kiterjednek a 4 aminosav, cukrok, flavonoidok és ásványi elemek meghatározására. Az antioxidáns hatás vizsgálatánál megállapítja, hogy a fagyasztott termések biológiai értéke 10-szer nagyobb, mint a szárítottaké. A doktori tézis tükrözi az olykor nélkülözhetetlen csapatmunka eredményeit, a Szegedi Farmakognóziai Intézettel és a Budapesti Központi Élelmiszertudományi Kutató Intézettel. (MOGYE 2009.07.06)

A két évtizedes együttműködésünk idején 2002-ben dr. dr. h.c. multi Heinz Schilcher professzor, a fitoterápia kiemelkedő személyisége javasolta, hogy közös irányítással egy doktorátusi munka segítségével Erdélyben kövessük a tatárpohánka (hajdina) Fagopyrum esculantum Moench ökológiai termesztésének lehetőségét és ipari nyersanyagként való, rentábilis előállítását. Incze Anna-Katalin doktorandus vállalta ennek a munkának az oroszlánrészét. A növény Közép-Ázsia mérsékelt égövében honos, főleg az Amur folyam mellékén, a Bajkál-tó környékén, Turkmenisztánban és Manzsúriában, de később Nepálban és Kína keleti részeiben is leírták, annak Észak-Nyugati tartományában el is kezdték a termesztését, majd a népek vándorlással, talán épp a tatárok által került Európába. A hajdinának is nevezett, a környezetével szemben igénytelen növényt a középkorban élelmiszerként termesztették. A XIX. század végéig a tatárpohánkát könnyen termeszthető, jelentéktelen növénynek tartották. 1731-ben rutintartalmának következtében ipari nyersanyagként tört be a szakmai köztudatba. A múlt század közepén a japán akác (Sophoria japonica) virágbimbói kiszorították a nyersanyag-piacról, mivel azok kb. 20% rutint tartalmaznak. Az utóbbi évtizedekben az ökotermesztésű gyógynövények értéke megnőtt, még akkor is ha a hatóanyag mennyisége (jelen esetben 7-8 %) kisebb. A doktorandus az eltelt 8-9 év alatt ezt a göröngyös utat járta, és megalapozta a Fagopyrum esculantum ökotermesztésének a szilárd alapjait. A doktori tézist és annak összefoglalóját még Németországból is többen igényelték. (MOGYE 2009.11.26)

A sisakvirág (Aconitum sp.) félék nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőségűek, mint diterpens vizes alkaloida forrás és számos gyógyászati készítménynek fontos hatóanyagai. Romániában az Aconitum fajok jelentőségére a bukaresti Kollo farmakognózia professzor hívta fel a figyelmet 1935-1936-ban, majd később Gh. Grinţescu rendszertani vonatkozásukat tanulmányozta. O. Contz doktori disszertációjában a hatóanyag tanulmányozására szorítkozott, de újabb vizsgálatok elvégzését és új hatóanyagok izolálásához újabb alapvető kutatásra volt szükség. Ennek a munkának az eredményeit foglalja magába a Mihok Ştefan Ciprian által megvédett doktori tézis. A minták begyűjtésétől kezdve a hatóanyag kivonása, izolálása és a szerkezet tisztázásában állandó segítséget kaptunk a szegedi kollegák részéről. Ilyen nagyobb terjedelmű és jelentőségű munkákat csak csapatmunka formájában lehet megoldani (MOGYE 2009.12.15).

Ennyi doktori kutatásnak az irányítása nagyon sok munkát igényel, és óriási is a szakmai felelősséggel jár. A szakemberek azt tartják, hogy minden doktori munka irányítása helyett meg lehetne írni egy szakkönyvet.

– Hogyan kezdődött tulajdonképpen az Ön kapcsolata a Sapientia EMTE-vel?

– Alapja a szĂźlőfĂśld irĂĄnti szeretet, ĂŠs annak mindvĂŠgig nagy becsben tartĂĄsa. Amikor a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn a kĂśrĂźlmĂŠnyek megengedtĂŠk az EMTE lĂŠtrehozĂĄsĂĄt ĂŠs a csĂ­kszeredai karokon megvolt a lehetősĂŠg a termĂŠszettudomĂĄnyok (kĂśrnyezetvĂŠdelem-, vidĂŠkfejlesztĂŠs-, ĂŠlelmiszeripar-szak) kezdetben egyedĂźl lĂĄttam hozzĂĄ egy gyĂłgynĂśvĂŠnykert megszervezĂŠsĂŠhez, megalapĂ­tĂĄsĂĄhoz, lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz. TermĂŠszettudomĂĄnyokat nĂśvĂŠnyismeret nĂŠlkĂźl nem lehet oktatni. Az emberi tĂĄplĂĄlĂŠk, mĂŠrgező anyagok, nĂśvĂŠnyi fĹąszerek stb., a gyĂłgynĂśvĂŠnyekkel kĂśzĂśs kategĂłriĂĄt kĂŠpeznek a tudomĂĄnyban. SzĂĄndĂŠkomat előszĂśr a vĂĄrosi tanĂĄccsal kĂśzĂśltem ĂŠs kĂŠrtem legalĂĄbb 1000 m² terĂźletet erre a cĂŠlra. A mĂĄsodik kemĂŠnyebb hangvĂŠtelĹą levelemre kijelĂśltek a CsĂ­kszereda Burgonya Termesztő KutatĂł ÁllomĂĄs terĂźletĂŠn, az amĂşgy is kevĂŠsbĂŠ mĹąvelt terĂźletből, 5300 m²-t ĂŠs ebből 565 m² kĂŠpezte a gyĂłgynĂśvĂŠnykertet. Mellette volt a 210 m²-es ĂźveghĂĄz, de ez fĹątĂŠsi gondok miatt nem Ăźzemelt. A gyĂłgynĂśvĂŠny kollekciĂłt (zĂśmĂŠben a kolozsvĂĄri PĂĄter BĂŠla ĂĄltal 1904-ben alapĂ­tott gyĂłgynĂśvĂŠny gyĹąjtemĂŠnyből szĂĄrmazik) a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi- ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem gyĂłgynĂśvĂŠnykertjĂŠből telepĂ­tettĂźk ĂĄt, rĂŠszben magvetĂŠssel, de a tĂśvek ĂĄtĂźltetĂŠse is, a vadon termők betelepĂ­tĂŠse Macalik Ernő munkĂĄjĂĄnak az eredmĂŠnye.

Már kezdetben kijelöltük a kert célját, amely az egyetemi hallgatók szakmai felkészülését kell szolgálja, és lehetőséget kell biztosítson a növények megfigyelésére, kutatására, ennek alapján szakdolgozatok, akár doktori disszertációk készülhetnek. Ilyen értelemben a gyógynövénykert szervesen kapcsolódott a létrejött katedrák munkájához, a környéki iskolákhoz és elősegítette azt is, hogy a környékbeli lakosság nemcsak megismerje, hanem meg is tanulhassa egyes gyógynövények termesztését.

– Milyen kutatási program indult a kertben?

– Állandó kutatási témáinknak tekintjük: 1. a Keleti Kárpátokban vadon termő, de megritkult gyógynövények kísérleti termesztését, 2. a már védett növények termesztési technikájának a kidolgozását, 3. igénybe vettük a MOGYE doktorátusi témáival kapcsolatos termesztési kísérleteket is, pl. Grindelia robusta, Linum usitanissimum (len), Foeniculum vulgarum (édeskömény), Ricinus communis, Fagopyrum esculentum (pohánka/hajdina), Aconitum toxicum (sisakvirág). Mindennek a megvalósítása azért volt lehetséges, mivel a Magyar Tudományos Akadémia Arany János közalapítványa 3 évig támogatta a kert létrehozását. E helyen is köszönetemet fejezem ki dr. Tarnóczy Mariannak az odafigyelő támogatását, aki az egykori Határontúli Magyarok Tudományos Titkárságának a vezetője volt. Később ezt a munkát részlegesen segítette a városi tanácshoz tarozó Siculus alapítvány, amely 2008-al bezárólag megszüntette a hozzájárulását.

IdőkĂśzben (2006) a CsĂ­kszeredai Burgonya Termesztő Kutató ÁllomĂĄs  ĂĄtszervezĂŠs előtt ĂĄllt, amely szĂźksĂŠgessÊ tette a kert ĂŠs az ott lĂŠvő gyĂłgy- ĂŠs fĹąszernĂśvĂŠnyek ĂĄttelepĂ­tĂŠsĂŠt olyan terĂźletre, hol hosszĂş tĂĄvon mĹąkĂśdtetni lehessen a kertet. Ez azĂŠrt is fontos volt, hogy a 60 orszĂĄgban 150 hasonló intĂŠzettel beindult magcserĂŠt (INDEX SEMINUM) folytatni lehessen. Erre a cĂŠlra a legmegfelelőbbnek a CsĂ­ki MagĂĄnjavak tulajdonĂĄt kĂŠpező, 1911-ig a volt CsĂ­ksomlyĂłi FőgimnĂĄzium, majd az ÁrvahĂĄz zĂśldsĂŠges kertjĂŠt talĂĄltuk, amely jelenleg BĂśjte Csaba ferences atya irĂĄnyĂ­tĂĄsa ĂŠs gondozĂĄsa alatt mĹąkĂśdik, mint az ifjĂş ĂĄrvĂĄk otthona. A főtisztelendő atyĂĄval abban egyeztĂźnk meg, hogy ők a zĂśldsĂŠges kertnek nagy rĂŠszĂŠt visszaveszik, ĂŠs eredeti rendeltetĂŠsekĂŠnt hasznĂĄljĂĄk. A gyĂłgy- ĂŠs fĹąszernĂśvĂŠnyek rĂŠszĂŠre kb. 200-250 m² meghagynak nekĂźnk, hogy ott folytathassuk a most mĂĄr „KÁJONI JÁNOS gyĂłgy- ĂŠs fĹąszernĂśvĂŠny kertnek” a mĂĄr 10 ĂŠvvel ezelőtt elkezdett munkĂĄjĂĄt. Ebben az időszakban ZĂłlya LĂĄszlĂł, SzĂŠles Gabriella, Macalik Ernő ĂŠs JuhĂĄsz MĂĄria voltak a munkatĂĄrsaim. Ez a kert azt is szolgĂĄlnĂĄ, hogy minĂŠl korszerĹąbb, minĂŠl ĂśnĂĄllĂłbb oktatĂĄsi ĂŠs kutatĂĄsi kapcsolatrendszert alakĂ­tsunk ki a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben. A katalĂłgus mellĂŠkletekĂŠnt ĂŠvente megjelentettĂźk a HERBA MEDICINALIS kis folyĂłiratot, ebben bemutattuk a helybeli fiatalok kutatĂĄsi eredmĂŠnyeit a CsĂ­ki-medence flĂłrĂĄjĂĄnak a diverzitĂĄsĂĄval kapcsolatban, Ă­rtunk a vĂŠdett nĂśvĂŠnyek termesztĂŠsi lehetősĂŠgeiről ĂŠs a fontosabb kĂśnyveket, irodalmi adatokat is ismertettĂźk.

– Ön a korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, hogy életében nagy szerepe volt a Humboldt-ösztöndíjnak. Ennek a hatása máig is érezhető?

– Igen. Ez idő alatt (1970–1972) komoly nemzetközi kapcsolatokat tudtam teremteni, kialakítani. A volt Humboldt-ösztöndíjasok között egész élre szóló szakmai kapcsolat alakul ki, amelyet a későbbi szükségleteknek megfelelően vendégtanárként, szakmai rendezvényeken és kongresszusokon való részvételkor lehet bővíteni. Azóta is rendszeres kapcsolatban vagyunk. 1991 és 1993-ban a 2-2 hónapos (Bonn) ösztöndíjakkal tovább bővítettem és mélyítettem kapcsolataimat. Rendszeresen küldik a Humboldt zsebnaptárt (hogy ne feledjünk el semmit) és a havonta, illetve negyedévenként megjelenő (Humboldt Mitteilungen és KOSMOS) folyóiratokat, de a Romániában megjelenő „Mittelungen des Humboldts – Clubs RUMÄNIEN” ezt a célt szolgálja. Ezekben a lapokban közlik a pályázatokat és azoknak az ellenértékét is. Ilyen pályázatokra nagyon jó csapattal lehet jelentkezni. Az én munkámról is Bonnban, a Humboldt alapítványnál sokkal átfogóbb nyilvántartás létezik, mint az országban. A régi és az új ösztöndíjasok „családi” alapon egymást segítik. Jelenleg is a fontosabb közleményeimet, a vezetésem alatt írt doktori téziseket, összefoglalókat beküldöm „megőrzés” végett.

– A Humboldt-csoportban való részvétel jár-e még valamilyen haszonnal?

– Legfontosabb a nemzetközi szakmai elismerés. Ez legtöbbször állások betöltésénél is számításba jöhet. Az előre közölt ösztöndíjon kívül, amelyet előre fizetnek, nem jár semmiféle anyagi juttatás. A meghirdetett projektekre való jelentkezésre a „Humboldt-osok” csak akkor vállalkoznak, ha biztosak abban, hogy az elvárásokat teljes mértékben tejesíteni tudják.

A más országból érkező „Humboldt-osok” után a fogadónak nem jár semmiféle anyagi juttatás, viszont a vendég teljes ösztöndíját élvezi. Ilyen volt dr. Günter Snazke professzor (2x), dr. Mihail Neugebauer professzor (1992), dr. Dr. Armin Prinz professzor(5x), dr. dr. h.c. Heinz Schilcher professzor (3x), dr. Julius Mohacsek professzor (USA), stb.

– Beszélgessünk arról is, hogy a gyógynövények és készítmények, táplálkozás-kiegészítők, hosszantartó  vagy nem megfelelő mennyiségű  fogyasztása ártalmas lehet-e a szervezetre?

– Mióta a törvény megengedi, hogy a gyógynövény eredetű gyógytermékek, amelyek közül sokat táplálkozás-kiegészítőnek tekintenek, ne essenek az érvényben levő Gyógyszerkönyv (nálunk Farmacopeea Română ed. X. és annak kiegészítő kötetei) szigorú szabályainak az ellenőrzése alá, azóta számuk szaporodik és minőségük olykor vitatható. Ebben az esetben a terápiás jelleg mellett igen nagy üzleti érdekekről van szó. Sajnos ezeknek a készítményeknek az összeállításában nem mindig jól képzett szakemberek vesznek részt – sokan egyik napról a másikra válnak „gyógynövényszakértőkké”. A szép csomagolás és a reklám ellenére megtörténik, hogy a gyógynövény vagy annak készítményei elenyésző hatásúak. Különösen a táplálék-kiegészítőknél megtörténhet az ásványi anyagok túladagolása. Ezért nagyon fontos, hogy szakmailag jól felkészült szakemberek (orvos, gyógyszerész, természetgyógyász stb.) rendeljék, készítsék és forgalmazzák ezeket a készítményeket.

– Ezzel kapcsolatosan ismeretes valamilyen hazai vagy nemzetközi rendelkezés, szabály?

– Európai szinten nagyvonalakban sikerült főleg a gyógyszerek, a vitatható növényi készítmények jogi hátterét harmonizálni. Ez úgy működik, hogy az Európai Unió rendeleteket ad ki, amelyeket minden tagállam köteles belefoglalni a nemzeti jogrendszerébe. A gyógynövények státusa Európa jogállamaiban különböző, és nincs rájuk vonatkozó egységes szabályrendszer. A növényalapú gyógyszerek jogrendszerének az európai egyesítése most van kialakulóban. Ez alapján a gyógynövényeket az EU minden tagállamában azonosan kell majd kezelni. Az új rendelet alapján a szakértőkből álló csoport hagyománylistát készít a gyógynövényekről (valószínű itt helyet kaphatnak a nemzeti hagyományok alapján alkotott gyógytermékek is). A listán szereplő termékeket a jövőben egyszerűbb lesz törzskönyvezni. A gyógyszerek minőségét azonban az érvényben levő európai gyógyszerkönyvben vagy a tagállamok (nálunk F.R. X.) gyógyszerkönyveiben foglaltak alapján teljes mértékben bizonyítani kell. Az Európa gyógyszerügynökséghez tartozó Növényi Gyógyszerek Bizottsága készíti el a növénymonográfiákat, amelyek figyelembe veszik a termék hatékonyságát és ártalmatlanságát is. Az engedélyeztetésénél ez nem elhanyagolható. Minden, az Európai Unió által a fenti módon engedélyezett gyógyszernek a címkéje és a betegtájékoztatója megfelelő bejegyzést kell tartalmazzon.

– Mi jellemző a növényi eredetű  gyógyszerekre?

– Rövid meghatározás: a növényi eredetű gyógyszereket gyógyszernövényekből, illetve azok részeiből állítjuk elő. Ezt történhet kivonással, víz, alkohol segítségével illetve növényi részek aprításával és porításával. A növényi alapú gyógyszerek hivatalos definíciója a 24/2004/EC EU-rendelet alapján a következő: minden gyógyszer, amelynek hatóanyagai kizárólag egy vagy több növényből származnak tartalmazhat egy vagy több növényi készítményt, több növényi anyag vagy növényi alapú készítmény kombinációja is növényi alapú gyógyszer. Annak megítélésére, hogy egy készítmény élelmiszer vagy gyógyszer-e, a következő  kritériumot kell igénybe venni: farmatológiai hatás, adagolás és adagolási forma. A gyógyszerek jellemző  adagolási formái közé tartoznak a tabletták, a kapszulák, a drazsék és a cseppek, de ilyen kiszerelésben étrend-kiegészítőkkel is találkozhatunk. A kettő között létezik egy szürke sáv, amelyen belül a hovatartozás nem egyértelműen megállapítható. A besorolási rendszer európai szintű egységesítésén még dolgoznak a szakemberek és ennek megfelelő rendeleteket adnak ki. Pl. Európa Parlament és Tanács – 2002/46/EC. A bormentatea vagy a kamillatea két olyan gyógynövénypélda, amelyek Európában mind az élelmiszertörvény, mind a gyógyszertörvény alá esnek. A fentiek alapján csak annak lenne szabad természetgyógyászattal, fitoterápiával foglalkoznia, aki jól ismeri a gyógynövényalapú készítményeket és azok hatását, valamint az idevonatkozó uniós előírásokat.

– Léteznek-e a hazai piacon olyan gyógynövények, amelyekben megbízhatunk?

– Az előzőkben elmondottak betartása biztonságot jelent arra nézve, hogy jó minőségű  gyógynövényt vásároljunk. De nálunk van egy „kiskapu”, melynek értelmében a gyártó által becsomagolt árut, terméket csak a megvásárlás után bonthatjuk fel. Ritkán vásárolok a gyógynövény üzletekből vagy boltokból gyógynövényterméket, de ezelőtt egy évvel, egyik üzletből édesköményt (Foenicum fructus) vettem, viszont már tapintásra érződött, hogy nem az van a csomagban. A „szakelárusító” figyelmeztetett, hogy a zacskót csak akkor bonthatom fel, ha megvásároltam. Kibontottam, eldobtam, és elmagyaráztam neki, hogy néz ki az édeskömény termése, amelyből csecsemők részére görcsoldó teát is készítenek. A fentiek figyelembevételével csak szakmailag megbízható elárusítóktól vásároljunk.

– Mostanában nagyon divatos az enyhe depresszió kezelésében az orbáncfű. Erről mit tud mondani?

– Az orbáncfű  (Hypericum perforatum) pozitívan befolyásolja a hangulatot, és ezért ajánlják a depresszió kezelésére. Újabb álláspont szerint az enyhe és középsúlyos depressziók kezelésére alkalmas. Adagja idegrendszeri kezelések esetén 2-4 g. A kezelés időtartama 4-6 hét. Általánosan elfogadott, hogy az orbáncfű hatása nem alakul ki azonnal, olykor hetek szükségesek a kívánt hatás észlelésére. Erről tájékoztatni kell a beteget. A jelenlegi álláspont szerint az antidepresszív hatás nem magyarázható  egyetlen hatóanyaggal. De a kivonatok hatásossága összefüggésben van a hiperforin és adhiperforin tartalommal. Tea készítése: 2 kávéskanálnyi felaprított növény részt öntsünk le 2 dl. (200 ml) forrásban levő vízzel, utána 8-10 percig állni hagyjuk, reggel és este egy-két csésze teát fogyasszunk, amíg a hatás kialakul. Ha 4-6 hét után nem jelentkezik a pozitív hatás, ismét forduljunk orvoshoz.

– Volt, van-e olyan munkássága, amely közvetlenül a szülőföldjét, a Csíki-medencét szolgálta, illetve most is szolgálja?

– A múlt század közepén a Csíki-medence legelői, illetve annak szélei tele voltak boróka bokrokkal (Juniperus communis), ahonnan tonnányi mennyiségben lehet gyűjteni az (ál)bogyó terméseit. Ehhez az időhöz kapcsolódik, hogy 1957-ben a csíkszeredai November 7. Helyiipari Vállalat, Maak József ifjú vegyészmérnök munkája által kb. 700 kg boróka termés-illóolajat (Juniperi aetheroleum) állított elő, de a bevizsgálás hiánya miatt ezt nem sikerült Bulgáriába exportálni. Ekkor tanársegéd voltam és már ismertem a Román Gyógyszerkönyv (VII. kiadás) által előírt követelményeket. Az általam bevizsgált eredmények által egyetemünk bizonylatot (Buletin de analiza) adott ki, amelynek a segítségével exportálni tudták a nagy mennyiségnek számító és nagy értékű illóolajat. A Csíki-medence legtöbb községének saját borvízkútja van, amelyek a lakosság jó minőségű ivóvízzel való ellátását biztosítják. Ez így volt a hajdani Csíktaploca községben is, ahol az emberek a borvizet „faküpüből” hordták haza. Állítólag a „fahenger” elkorhadása által megszűnt a borvízkút is, pedig nagy szükség lett volna rá. A helyzetet tovább nehezítette az a „párt és állami határozat”, amelynek értelmében a Gyímes felé vezető út mellett elhordott kavicsbányát (1960-as évek) szemétteleppé nyilvánították. Néhány évvel később a taplocai kutak vizének egy része nem volt alkalmas ivóvízként való fogyasztásra a nitrátok és nehézfémek tartalma miatt, ekkor született a kezdeményezésem, hogy az 1800-as években működő borvízkút közelében új kutat fúrassunk. Az új borvízkút létrehozását előzetesen megbeszéltem, majd felkértem Péter Elek szakértőt, tudományos kutatásokat végző mérnököt, hogy kísérelje meg a borvíz keresését annak közelében, ahol a régi kút volt. Első kérésre átérezte annak fontosságát, és kutatómunkaként elvállalta a próbafúrást, amely sikeres volt. A kút helyének kijelölésére KÖZTERÜLETET választottam, a Csordagyűjtő után a Rét utcától kb. 50 m mélységre. 1946-ig ez a terület szolgáltatta a község apaállatainak a takarmány nagy részét. A fúrás befejezésekor én kóstoltam elsőként a feltörő borvizet, amely kellemes ízű, kb. 18-20 C fokú hőmérsékletű fogyasztható víznek minősítettem. Az első kémiai analíziseket és mikrobiológiai vizsgálatot Kristó Szidónia diplomamunkája formájában az egyetemünkön végeztük, amelynek alapján közöltük az általunk mért ásványi anyagok tartalmát és mikrobiológiai vizsgálatok eredményeit. A fotókon látható palló (hídlás) elkészítéséhez a deszkát az akkor kollektív gazdaság bocsátotta rendelkezésünkre, a csöveket adta és számos más munkában igen nagymértékben segítségünkre volt Erdelyi Tibor és Szakáli Béla gyári munkás, akik a kifolyó fejet is elkészítették. Az eredményünket közöltük helybeli Környezetvédelmi Hivatallal (Oficiu de Protectie a Mediului Inconjurator). A FONTANA névre keresztelt kút csakhamar népszerű lett nemcsak a helybeli lakosság körében, hanem az átutazók számára is.  Sajnos a helyi tanács földosztó bizottsága nem vette figyelembe a terület igazi rendeltetését, és a közterületet magántulajdonba juttatta (fotó). Megfelelő kémiai összetétele miatt a FONTANA borvízkútnak ma is közélelmezési és gyógyászati jelentősége van. Frissen végzett ellenőrző vizsgálatok, kutatások már a csiraszám emelkedését jelzik. A Rét utcai Fontana borvízkút mindenki részéről több figyelmet érdemelne.

– Befejezésül mit ajánlana a jelen és jövő generációnak?

– El kell fogadtatnunk környezetünkkel, az országgal, a vidékkel, a szülőföldünkkel azt, hogy nem élhetünk növények, gyógynövények nélkül. Határozottan ki kell állnunk annak érdekében, hogy senki ne tegye tönkre környezetünket. Gondoskodnunk kell a növényzetről, főleg a gyógynövények védelméről, túléléséről és kitermeléséről, hogy szükség esetén betegségben vagy azok megelőzésében és utókezelésében növényi alapú gyógyszereket tudjunk használni. A Föld lakosságának több mint 80 (!) százaléka ma is a hagyományos gyógymódokkal, gyógytermékekkel kezeli magát, ennek egyik oka a szegényes egészségügyi költségvetés. Elődeink munkáját a Kárpát-medencében is újra kellene értékelnünk, és a rendelkezésre álló növényi alapanyagokat ésszerűbben kellene a gyógyításra használni. A fiatlaoknak főként azt ajánlom, hogy fanatikusan tanuljanak, keményen dolgozzanak, hogy többet tudjanak, mint a környezetükben sokan mások.