Az elmúlt években többször tettünk közzé esetismertetést. Ilyenkor mindig valamilyen anomáliát mutattunk be, amellyel célunk a normakövetés elősegítése és rendezett viszonyok teremtése.
Néhány héttel ezelőtt egy vidéki városunkban fogyatékkal élő kerekesszékes beteg levélben fordult hozzám (továbbá a levélíró szerint a NEAK-hoz és az NNGYK-hoz is), melyben arról panaszkodik, hogy a városában és „környékén működő gyógyászati segédeszköz boltok és gyógyszertárak a gyógyászati segédeszköznek minősülő egyszer használatos (…) pelenkát nem tartják készleten, továbbá meg sem rendelik, mivel arra hivatkoznak, hogy a pelenkát a lehívható állami támogatás mértékére tekintettel nem éri meg nekik forgalmazni.” Ezért egy másik (100 km-re levő) városba kellett mennie, ahol egy (a beteg által megnevezett) gyógyszertárban „ki tudták szolgálni”. A saját városából két gyógyszertárat is nevesített, ahol a levelében leírtak szerint azzal hárították el a kiszolgálását, hogy nem áll módjukban megrendelni a pelenkát „mivel ez veszteséget okoz”.
(A panaszos által megnevezett terméket – januári adataink szerint – 40 százalékkal drágábban tudja a gyógyszertár beszerezni, mint ahogy azt a beteg számára – tb támogatással – kiszolgáltathatja.)
A levélíró t.k. azt kérdezte tőlem, hogy
– „a közgyógyra felírható pelenkák esetében köteles-e a gyógyszertár ezt raktáron tartani, ezzel biztosítva azt a jogszabályi kötelezettséget, hogy a fogyatékkal élő beteg hozzájuthasson ezekhez”,
– „jogszerű-e a gyógyszertárak ezen magatartása, illetve nyilatkozata”.
Mindannyian tudjuk, hogy a gyógyszertár nem köteles ezeket a termékeket készleten tartani, de ha nincs készletben, a betegnek fel kell ajánlani a beszerzést és tájékoztatni kell arról is, hogy várhatóan mikorra szerezhető be.
Minapi hír szerint a beteg kiszolgálását a fenti indokkal elhárító egyik gyógyszertárba a fenti eset kivizsgálására hatósági ellenőr érkezett, és – ha a beteg panasza beigazolódott – a gyógyszertárat szankció fenyegeti.
A közfinanszírozással értékesített gyógyászati segédeszközök árképzésének szabályozása sok év óta rossz, de 2022 nyara óta vállalhatatlan is. A GYSE termékek gyártói / forgalomba hozói ugyanis tetszésük szerint emelhetik az áraikat, miközben a támogatás alapjául elszámolható gyógyszertári fogyasztói ár változatlan. Idén januári felmérésünk szerint 276 féle olyan GYSE termék volt tb támogatási listán, amelyet drágábban lehetett beszerezni, mint kiszolgáltatni.
A gyógyszertár két lehetőség közül választhat: vagy veszteséget termel, vagy jogszabályt sért (azzal, hogy nem szerzi be az adott terméket). Ha pedig ehhez még őszinte is, a hatóság retorziójával számolhat. (Arany János egyik verse jut eszembe: „Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak”.) A beszerzési nehézségek a betegnek okoznak problémát, a veszteség a gyógyszertárat terheli, a szankciót a gyógyszertár kapja, az ellátási problémák pedig a gyógyszertárak társadalmi megítélését rontják. Pedig a kialakult helyzetért nem a betegek és nem a gyógyszertárak tehetnek.
Miért és kinek jó ez így?
P.s.: A 2022 nyara óta elindult egyeztetéseken több mint egy évvel ezelőtt az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon azt az ígéretet kaptam, hogy márciusban ezt a problémát megoldják. Amikor erről a Kamarában beszámoltam, egyik kollégám – humornak szánt, de keserű valósággá lett – kérdést tett fel: „azt nem mondták, hogy melyik évben?”
Budapest, 2024. február 28.
Dr. Hankó Zoltán
elnök, MGYK
