A Gyógyszerész Köztestületi Napok pénteki, november 28-i harmadik, programzáró szekciója „A gyógyszerészet helyzete – kamarai nézőpontból” címet viselte, ahol az előző két blokk után kamarai előadók osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel, a moderátor dr. Csapi Bence volt.

Dr. Somogyi Orsolya:

A kompetenciafejlesztés jegyében a gyógyszerészi vényírás és az irányelvek

Az előadások sorát dr. Somogyi Orsolya adjunktus (az MGYK Szakmai Állandó Bizottsága elnöke, a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium tagja) nyitotta meg. Bevezetőként idézte a gyógyszerészi kompetenciák vényírással kapcsolatos bővítésével foglalkozó jogszabályt. Ezt követően nemzetközi kitekintés nyújtott a gyógyszerészi vényíráshoz kapcsolódó gyógyszerészi kompetenciákról. Az alapellátás és a gyógyszerellátás szempontjából erre azért van szükség, mert a hiánycikkek száma folyamatosan nő, a háziorvosok létszáma csökken, leterheltségük pedig nő. „Ezen problémák több európai országban magukkal hozták a gyógyszerészi kompetenciák bővítését” – hangzott el.  Példaként említette, hogy a krónikus betegségek vényköteles gyógyszereinek ismételt kiadására 23 országban van lehetőség.

A továbbiakban a „vis maior” expediálás és a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés egészségügyi szakmai irányelv kapcsolatával foglalkozott. Részletezte a célkitűzéseit, majd a konzultatív expediálás, az alapszintű gyógyszerészi gondozás és a gyógyszerészi kompetenciabővítés fontosságát emelte ki.

A továbbiakban ismertette azt a javaslatcsomagot, ami az MGYK, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyógyszerellátási Gyógyszerészet Tagozata és az MGYT együttműködésében készült. Sorolta a gyógyszerészi vényíráshoz kapcsolódó különböző lehetőségeket, például a gyógyszerészetileg egyenértékű helyettesítést. Ezt követően a krónikusan használt vényköteles gyógyszerek orvosi vény nélküli ismételt kiadás javasolt feltételeit és szabályozási koncepcióját mutatta be. Végezetül az új egészségügyi szakmai irányelvekről tájékoztatott, amelyek megjelenés előtt vagy fejlesztés alatt állnak.

Dr. Sohajda Attila:

Helyzetjelentés a gyógyszerellátás gazdasági feltételeiről

Dr. Sohajda Attila, az MGYK Gazdasági munkabizottság képviseletében előadását a közforgalmú gyógyszerellátás aktuális gazdálkodási problémáinak ismertetésével kezdte. Bemutatta a nagy- és kisforgalmú gyógyszertárak helyzete közötti különbségeket, a forgalmi szerkezetet és az azokhoz kapcsolódó árrést, a gyógyszerellátás piaci szereplőinek kapcsolatrendszerét és alkupozícióit. Problémát jelent a kisforgalmú, vidéki gyógyszertárak helyzete, az ügyeleti rendszer, ahogy a kereskedelmi marketing technikák térhódítása és szabályozatlansága is. Előadása további részében, több adattal alátámasztva, ezeket részletezte.

A közforgalmú gyógyszerellátás gazdálkodási problémáinak megoldási lehetőségeivel kapcsolatban elmondta, hogy a méretgazdaságosság figyelembevételével szükséges lenne a támogatott gyógyszerek árrésének rendezésére, a GYSE-termékek negatív árrésű értékesítésének megszüntetése.  A kereskedelmi marketing technikák térhódítása ellen a szabályozás és a hatósági ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy látja, a vidék gyógyszerellátását a jelenlegi strukturális alapok megtartásával kell erősíteni: a zárt forgalmazási rend szabályait betartva, a gyógyszer- és betegbiztonságot garantálva. A gyógyszerellátást kizárólag gyógyszertárakra, lehetőleg a legközelebbi gyógyszertárra kell alapozni, a személyi jogos gyógyszerész személyes szakmai felelősségét pedig meg kell erősíteni. Biztosítani kell továbbá a beteg–gyógyszerész –orvos közötti személyes kapcsolat feltételeit. Az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban pedig a normatív szabályozás és a finanszírozás kérdésére hívta fel a figyelmet.

Dr. Nagy Vilmos:

A területi szervezetek helyzete, tevékenysége

Végezetül dr. Nyíri László, a Területi Szervezetek Értekezlete (TEÉ) elnöke és dr. Nagy Vilmos közös beszámolóját dr. Nagy Vilmos a TEÉ alelnöke ismertette. A TEÉ a területi szervezetek elnökeinek tanácskozó fóruma, amely egyben az országos elnökség tanácsadó és véleményező testülete – hangzott el. Előadását a területi szervezetek fő feladatainak ismertetésével folytatta: a tagnyilvántartás, a saját rendezvények szervezése, az etikai ügyek lefolytatása közül kiemelte a kapcsolattartást, a híd-szerepet. Idézte az MGYK Alapszabálya TEÉ-re vonatkozó részeit, kiemelve, hogy „határozatainak meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá az Alapszabálynak, és nem lehetnek ellentétesek a küldöttközgyűlés és az országos elnökség határozataival.”

A továbbiakban a TEÉ jogköreinek és feladatainak ismertetésével folytatta: például konzultatív segítséget nyújt tagjainak kamarai feladataikkal kapcsolatos ügyekben, ellátja az országos elnökség által a TEÉ számára átadott feladatokat, emellett az országos elnökség felkérésére konkrét ügyekben is határozatot hoz. Az országos elnökség felkérésére a véleménynyilvánítás és javaslatokat tétele, a fiatal gyógyszerészek kamarai integrációja, a gyógyszertárak gazdasági működőképességének segítése is a feladatai közé tartozik.

Ezt követően említést tett arról, hogy az országos elnökség ülésének állandó meghívottja a TEÉ elnöke és alelnöke, tanácskozási joggal. A TEÉ elnöke önállóan és a TEÉ felhatalmazásával, a TEÉ alelnöke a TEÉ felhatalmazásával az országos elnökség ülésére előterjesztést nyújthat be.  Hangsúlyozta, a TEÉ ülése nyitott, azon a Kamara bármely tagja részt vehet.

Felhívta a figyelmet a TEÉ szerepének fejlődésére, majd összefoglalásként elmondta, fontos, hogy az országos elnökség ne csak önmagában „lebegjen” a tagság fölött, hanem azok, akik megválasztották a tagjait, folyamatosan segítsék a munkájukat is. Ez egy hatékony munka és kapcsolattartási módszer, ami jó hatással van mind két testületre.

Az elhangzott előadásokat követően dr. Csapi Bence moderálásával hosszú és komoly konzultáció bontakozott ki, amelyben a kompetenciafejlesztés és a gazdálkodási peremfeltételek voltak középpontban.

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos, Pap Tímea