Korszerűbb patikusképzést akar a kamara

ÁTALAKULTAK A GYÓGYSZERÉSZEKKEL SZEMBENI TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK, GYAKORLATORIENTÁLT OKTATÁSRA LENNE SZÜKSÉG A KAMARA SZERINT

Megújítaná a gyógyszerészképzést a Magyar Gyógyszerészi Kamara, meglátásuk szerint ugyanis a patikusok szerepe megváltozott, és sokkal hangsúlyosabb lett a gyógyítás folyamatában. Az ajánlás a mostaninál tágabb teret adna a gyakorlati oktatásnak, és jóval nagyobb hangsúlyt fektetne a gyógyszerészi kommunikáció, a jogi, közgazdasági és számviteli alapismeretek tanítására is.

Közzétette honlapján a Magyar Gyógyszerészi Kamara saját ajánlásait a graduális gyógyszerészképzés megújítására vonatkozóan. Ismert, a törvény feljogosítja a testületet arra, hogy a graduális és posztgraduális képzéssel kapcsolatban javaslatokat tegyen, illetve változtatásokat kezdeményezzen. Külön felhívják a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag minden területen átalakultak a gyógyszerészekkel szembeni elvárások, így az ajánlás kiemeli, hogy „az egészség értékké válása és a társadalom megváltozott betegségstruktúrája megváltoztatja a patikus szerepét a gyógyítás folyamatában, mivel az öngyógyítás-öngyógyszerelés előtérbe kerülése mellett, a megelőzésben való részvétel és a terápiában viselt gyógyszerészi felelősség is egyre hangsúlyosabbá válik”. Ezt egyébként a patikus–beteg találkozások igen nagy számával is alátámasztják. Álláspontjuk szerint a gyógyszerészképzést, a szakképzést és a kötelező továbbképzést is egységes szempontok mentén kell kialakítani, hogy a „patikus a diploma megszerzésének időpontjától függetlenül képes legyen a munkája során az aktuális szakmai és társadalmi igényeknek megfelelni”. Ezen túl – folytatják – időről időre indokolt a hazai oktatás összehasonlítása és harmonizálása a fejlett európai országokéval is. Emlékeztetnek, a 2014 márciusában véglegesített, Hogyan tovább gyógyszerészet? című dokumentumban megfogalmazták a többi közt azt is, hogy a közforgalomban dolgozó gyógyszerész a szakértelmén túl a készítmények alkalmazását illetően is legyen tájékozott, vegyen részt a népegészségügyi feladatok ellátásában, emellett irányítsa felelősen saját vállalkozását. Ehhez is szükséges a képzés megújítása, ahol fel kell készíteni a hallgatókat az egyre változó gyógyszeripari igényekre is.

Hangsúlyozzák, hogy a kamara tiszteletben tartja az „egyetemi autonómiát”, ezzel párhuzamosan azonban „fontosnak tartja, hogy a gyógyszerészképző helyek képviselői a testület ajánlását felelős, a patikusokkal szemben támasztott társadalmi igényeket szem előtt tartó, gyakorlatorientált dokumentumként fogadják el”. Általános megállapításaik között szerepel, az aktuális felvételi gyakorlat nem ad lehetőséget sem a jelentkezőknek, sem az egyetemeknek arra, hogy valóban mérlegeljék a jövőbeni hallgatók pályaalkalmasságát. Jelzik azt is, a képzésbe belépő hallgatók felkészültségének egyenetlenségei miatt a felzárkóztatás, valamint az alapozó, szakmaspecifikus tárgyak fontossága felértékelődött, holott a megújuló oktatásnak inkább a gyakorlati és problémamegoldó ismeretek átadására kéne ösztönöznie.

Felvetik továbbá, hogy az új tantárgyak meghirdetése mellett szükség lenne arra, hogy több, közforgalmú, ipari és klinikai területen dolgozó gyógyszerészt vonjanak be az oktatásba. Megfogalmazzák, az „eddigiekhez képest valamennyi oktatóhelyen hangsúlyosabban kell oktatni a gyógyszerészi gondozást, klinikai ismereteket, prevenciós ismereteket, biotechnológiát, gyógyszerészi kommunikációt, a jogi, közgazdasági és számviteli alapismereteket is”. Az ajánlás kiemeli a képzés egységesítésének fontosságát, ami erősítené az egyetemek közti együttműködést, illetve az oktatás tudatos harmonizációját, így például új tanegységek bevezetését, átjelentkezés esetén pedig a tárgyak kölcsönös elismerését. 

Jobbágyi Zsófia

http://magyarhirlap.hu/cikk/29849/Korszerubb_patikuskepzest_akar_a_kamara