Magyar Gygyszerszi Kamara
rtkteremt rdekvdelem
akadlymentes verzi
Vissza az alaprtelmezett verzihoz H-1068 Budapest
Dzsa Gyrgy t 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keress RSS
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
Elfelejtett jelsz
Regisztrci
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésről
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovbb »
Gygyszerszi Hrlap
Hrlevelek
Sajtófigyelő
2024. 03. 01.
A szakma cinkelt lapokról beszél a kórházi gyógyszertárak koncesszióba adása kapcsán - pharmaonline.hu
»
2024. 03. 01.
A Nemzeti Dohányboltok után Rogán Antal megcsinálja a Nemzeti Patikákat - hvg.hu
»
2024. 03. 01.
Jön az új szabályozás, az Orbán-kormány egyetlen szereplőre bízná a 200 milliárdos kórházi gyógyszerbeszerzést is - nepszava.hu
»
2024. 02. 27.
Fiatalok a patikákban – Kanizsán jól áll a gyógyszerész-utánpótlás – kanizsamediahaz.hu
»
Tovbb »
Szolgáltatások
2021. 11. 09.
Együttműködési megállapodás az MGYK és a KOMPLEX Kamarai Pénzügyi Tanácsadó Kft. között
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovbb »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Kérdezze meg gyógyszerészét! - Miben más az étrend-kiegészítő, mint a gyógyszer?
2015. mjus 7.

A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

A gyógyszertárban kapható termékek száma az elmúlt években jelentősen nőtt. A növekedés azonban nem a megjelenő új gyógyszereknek, hanem elsősorban az étrend-kiegészítőknek tulajdonítható. Ezek a termékek az elmúlt 10 évben jelentek meg a hazai piacon, s mára a forgalomban lévő készítmények száma 10 000 fölé nőtt.

Étrend-kiegészítők már korábban is léteztek, de azok elsősorban vitamin- és ásványianyag-készítmények voltak. Az eredeti cél ugyanis az volt, hogy a termékekkel pótolható legyenek a kiegyensúlyozatlan étrendből hiányzó anyagok. A termékek számának robbanásszerű növekedése akkor következett be, amikor lehetővé vált, hogy az alapanyagok között – minimális korlátozás mellett – tömegével jelenjenek meg a növényi és állati eredetű anyagok. Mindaz, ami a hazai piacon sokáig elérhetetlen volt, néhány év alatt elárasztotta a patikák és boltok polcait. Ez egyrészt pozitív fejlemény, hiszen a választék bővülésével számos hasznos termék is elérhetővé vált másrészt viszont kihívásokat is rejt magában, ugyanis a fogyasztók nem (s sokszor a szakemberek sem) rendelkeznek a szakszerű alkalmazáshoz szükséges elegendő ismerettel.

Hogy fordulhat ez elő? A magyarázat az, hogy a termékek összetevői között némileg meglepő módon olyan növényi s egyéb eredetű anyagok is megjelentek (köztük gyógynövények is), amelyek soha nem voltak étrendünk részei. Ráadásul egyre több készítmény tartalmaz egzotikus, más földrészekről származó alapanyagokat. S hogy ezek miért csak most, étrend-kiegészítőként jelennek meg a piacon? Erre is egyszerű a válasz: étrend-kiegészítőként sokkal gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben forgalomba hozható egy termék, mint gyógyszerként, így olyan termékek is forgalomba kerülhettek, amelyek gyógyszerré fejlesztése lehetetlen. Ennek egyik oka a gyógyhatás hiánya is lehet, de még hatásos alapanyag esetén sem mindig törekszenek arra, hogy gyógyszerként hozzák forgalomba. Egy gyógyszer kifejlesztése ugyanis éveket és sok százmillió eurót igényel, étrend-kiegészítőként ennek elenyésző töredékére van csak szükség. Gyógyszerek esetén a gyógyhatás igazolására hosszadalmas és költséges vizsgálatokat kell elvégezni emberek részvételével, étrend-kiegészítők esetén erre nincs szükség. Utóbbiaknál nem elvárt a gyógyhatás, sőt, a törvény kifejezetten tiltja, hogy betegségek kezelésére ajánlják, reklámozzák az étrend-kiegészítőket. Ez indokolt is, hiszen nem lehetünk biztosak benne, hogy az adott termék tényleg alkalmas egy már kialakult betegség gyógyítására, kezelésére.

A gyógyhatást igazolni nem kell, arra hivatkozni nem is lehet. De akkor mi értelme van a termékek alkalmazásának? Ha a megfelelően kiválasztott készítményt a megfelelő célra használjuk, nem céltalan a használat. De a cél elsősorban az egészségmegőrzés lehet, a gyógyhatás eléréséhez ugyanis ezek a készítmények jellemzően túl alacsony mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagokat. Létezik olyan előírás, amely szerint a gyógyhatásúnál alacsonyabb mennyiség forgalmazható étrend-kiegészítőként. A kérdés csak az, hogy melyik növényi (vagy egyéb) hatóanyagtól várható egyáltalán gyógyhatás? Mert az étrend-kiegészítők „hatóanyagai” között számos olyan is található, amelynek gyógyhatása bizonytalan. S ha van is a növénynek gyógyhatása, vajon milyen dózis esetén várható egészségmegőrző (ha nem is gyógy-) hatás? Meddig lehet csökkenteni a dózist úgy, hogy a kedvező hatás még megmaradjon?

Minderre nem könnyű választ adni. S bár az étrend-kiegészítők nem csak a patikákban, hanem a legkülönbözőbb boltokban és az interneten is megvásárolhatóak, épp a termékekkel kapcsolatos szakmai tanácsok miatt érdemes ezeket a termékeket a gyógyszertárakban beszerezni. Mert bár igaz, hogy az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ismeretek oktatása sokáig nem volt része a gyógyszerészek egyetemi képzésének, az utóbbi időben ebben változás következett be, s számos szakmai továbbképzésen is bővítik ismereteiket a termékekkel, azok hatóanyagaival kapcsolatban. Ebben az esetben is érvényes a mondás: kérdezze bizalommal gyógyszerészét!

A gyógyszertár nemcsak a tanácsadás, hanem –ideális esetben – a megfelelő, jó minőségű készítmények lelőhelye is. A gyógyszerész szakmai ismeretei alapján képes arra, hogy a sok ezer termékből kiválassza azokat, amelyek összetételük alapján biztonságosan szolgálják az egészség megőrzését. A kifejezetten veszélyes, illegálisan forgalmazott termékeket a vásárló is képes lehet kiszűrni: mindazok a készítmények, amelyeket nem jelentettek be forgalmazásra, s nem találhatóak meg az ezeket nyilvántartó honlapon (link), semmiképp nem javasolhatóak emberi fogyasztásra. A Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére létrehozott adatbázisból (www.gyogytermektar.hu) ennél részletesebb, a termék összetételére vonatkozó információk is nyerhetőek, azonban bizonyos, speciális kérdésekre válasz csak szakembertől várható. Mely gyógynövények, egyéb alapanyagok rendelkeznek egészségmegőrző hatással? A sokféle dózisú termék közül melyik szolgálja leginkább az egészségvédelmet? Melyik az a növény és termék, amely betegség esetén is biztonsággal alkalmazható? Nem léphet-e fel kölcsönhatás a rendszeresen szedett gyógyszerekkel? Ilyen, személyre szabott tanácsokért legjobb, ha felkeressük gyógyszerészünket, de remélhetőleg a Patika Magazin hasábjain most induló sorozat is szolgál majd hasznos információkkal a termékek biztonságos és célszerű használatát illetően.

Dr. Csupor Dezső

szakgyógyszerész

egyetemi adjunktus

« Vissza
Betegsarok
2022. 09. 26.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos együttműködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovbb »
Eseménynaptár
«
2024 mrcius»
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  vándorgyűlés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovbb »
Közös dolgaink
2023. 03. 29.
Az MGYK XII. Vándorgyűléséről
»
2019. 05. 24.
Belső Minőségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2022. 12. 06.
A XI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
»
Tovbb »
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovbb »
Hasznos linkek
Jogszablykeres
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Minőségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovbb »
Tovbb »
Archvum
A honlapon tallhat informcik clja az egszsggyi ismeretek bvtse, de ez nem helyettesti az orvos, gygyszersz, vagy ms szakember felkeresst.
© 20082017 Magyar Gygyszerszi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!
Utols mdosts: 2024. 03. 01 pntek