Az MGYK XV. Vándorgyűlésének első napján „Helyzetértékelés” címmel a plenáris előadásokat hallhattak a résztvevők. A konferencia második blokkjának a GYSE-forgalmazás és a gyógyszertárak, a gyógyszerészi kompetenciafejlesztés informatikai feltételei, a gazdálkodás, marketing, szolgálati rend és a szakmai rendszerváltás voltak a témái. A szekció moderátora dr. Fang Simon volt.
Dr. Rádai Tamás előadása
Dr. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete igazgatója Gyógyászati segédeszköz-ellátás: előre vagy hátra? címmel tartott előadásában bemutatta az innovatív orvostechnológiai szektor magyarországi képviseletét, céljaként említette, hogy a hazai betegek számára elérhető legyen a technológiai innováció eredménye. A gyógyászati segédeszközök sokfélesége mintegy nyolcszázezer– többségben súlyos/középsúlyos – beteg életminőségét, rehabilitációját jelenti. Bemutatta a GYSE-termékcsoportok tb-támogatásának alakulását a főbb termékcsoportokban. Megjegyezte, hogy a COVID előtti években fokozatos emelkedés volt jellemző, azóta viszont visszaesés, majd stagnálás mutatkozott, különösen a természetbeni ellátásokon belül. A kormányzati költségvetési prioritásoknál az eleve alacsony prioritású egészségügyön belül is egyre kisebb a GYSE súlya, pedig a gyógyászati segédeszközök egyszerre biztosítanak alacsonyabb egészségügyi költségeket a társadalom számára és jobb életminőséget a betegek számára. A továbbiakban a támogatott GYSE-ellátás problémáit taglalta, a tisztázatlan szakpolitikai prioritásokat, az eszközökkel kapcsolatos ismerethiányt, a szabályozási problémákat, a piaci kérdéseket, a tb-támogatási rendszer torz ösztönzőit, melyek számos kérdést vetnek fel, hogy javaslatok szülessenek egy jobb GYSE ellátásért. A rendszer egészét kell átgondolni, a minőség és hozzáférés területén a prioritások meghatározásával, az érintett szereplők bevonásával. Ehhez előadásának végén néhány lehetséges irányt vázolt fel.
Dr. Bertalan Lóránt előadása
A következő előadást dr. Bertalan Lóránt, az Elektronikus Szolgáltatási Fejlesztési Központ vezető szakértője „A gyógyszerészi kompetenciafejlesztés informatikai feltételei” témában tartotta.
Az EESZT mára nem csupán egy felhőalapú adatcsere-platform, hanem az egészségügyi ellátás minőségének, biztonságának és hatékonyságának meghatározó infrastruktúrája, a hazai egészségügyi digitalizáció motorja – kezdte előadását. Mint mondta, a lakossági gyógyszertárakból is lekérdezhető a hároméves EESZT gyógyszerelési történet mellett, a kórházi-klinikai gyógyszerészek számára hamarosan elérhetővé válnak a beteg korábbi zárójelentései, ambuláns lapjai és a strukturált laborleletek is, amit gyógyszerészi gondozási strukturált EHR-dokumentumként tervezik bevezetni. A nemzetközi jógyakorlatok alapján a gyógyszerészek (és Msc. Ápolok) ismétlő vényfelírási joga javítja a gyógyszerhez való hozzáférést, a magas szintű szakmai hozzáértés növeli a betegbiztonságot, csökkenti az egészségügyi kiadásokat, kevesebb betegutazást és várakozási időt, illetve tehermentesített orvosokat jelentett. Az új kompetenciát, az újraírható vények/ gyógyszerek körét EESZT fejlesztés fogja segíteni, az egyeztetés alatt lévő rendeleti szabályozásnak megfelelően. A prezentáció külön kitér a gyógyszerészi oltások jövőbeli EESZT-integrációjára is (Esemény Katalógus (eKat) bejegyzés, egységes EHR oltási lap, eProfil). A szolgáltatás kiesések kezelésére létrehoztak egy un. BCP2 eRecept-tárhelyet, amely internetkapcsolat mellett – csak mobilTokennel belépve! – biztosítja a vények kiadhatóságát, ha az EESZT elsődleges és másodlagos szerverei leállnának. Végezetül az MI gyógyszerészeti lehetőségeiről beszélt.
Dr. Nagy Vilmos előadása
„Gazdálkodás, marketing, szolgálati rend – A közforgalmú gyógyszerellátás gazdálkodási helyzetképe” című, dr. Sohajda Attliával közösen készített vitaindítójukat dr. Nagy Vilmos, az MGYK alelnöke adta elő. Bemutatta a közforgalmú gyógyszertárak kettős – az egészségügyi és a kereskedelmi értéklánc – szerepét, majd kitért a gyógyszertári vállalkozások KSH lekérdezésből származó főbb pénzügyi adatainak ismertetésére. A forgalmi szerkezet és árrésszerkezet összehasonlításával megállapította, hogy az a fedezeti tömeg, amely a patikák működőképességét biztosítja mintegy 2/3 részben a nem közfinanszírozott termékek árréstömegéből származik. Vizsgálták a közfinanszírozott gyógyszerek és a nem közfinanszírozott gyógyszerek forgalmi és árrés adatait. A gyógyszerek eltérő árszerkezete változása kapcsán félő, hogy ez a folyamat egyre hangsúlyosabb lesz, ami se a betegek, sem az egészségpolitikának nem lehet érdeke. Bemutatta a közfinanszírozott gyógyszerek javasolt árrés-módosítását, a kompenzációs díjak valorizálására és újraelosztására tett javaslatot. Kitért a GYSE-termékek forgalmi adataira is. A magisztrális díjak valorizálásával a bruttó magisztrális díj 2024-ben 7500 M Ft. volt. Előadásában külön kitért a méretgazdaságosság, piaci kapcsolatok, hálózatok, kereskedelmi marketing kérdésére, kiemelve a kereskedelmi marketing technikák térhódítását. A szolgálati rend az ügyelet/készenlét kapcsán megemlítette, hogy az MGYK javaslata 2025. május óta az illetékesek asztalán van, az összes kérésre szóló megoldással. A közforgalmú gyógyszerellátás gazdálkodási problémáinak megoldása több javaslatot is tett: például méretgazdaságosság, árrések, a GYSE negatív árrésű értékesítés megszüntetése, az árréspótló árkiegészítések bevezetése, az ügyeleti rendszer normatív szabályozása, a gyógyszerellátás piaci szereplőivel szembeni kapcsolatok alakítása, az alkupozíciók javítása stb. – sorolta.
Dr. Somogyi Orsolya és dr. Fang Simon előadása
Dr. Somogyi Orsolya, azMGYK Szakmai Állandó Bizottság elnöke, és dr. Fang Simon, az MGYK alelnöke „Szakmai rendszerváltás a gyógyszerészetben” címmel tartottak előadást. A témát több oldalról is megközelítették, először a már megjelent egészségügyi szakmai irányelvekről szóltak: a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés, a várandósok gondozása és a felnőttkori asztma került górcső alá. 
Minden esetben fontos a gyógyszerészi gondozás dokumentációja, cél a gyógyszerészi adatrögzítés az EHR (eKórtörténet) dokumentummal az EESZT-ben. A gyógyszertári vakcináció témájában megemlítették, ez egy emelt szintű gyógyszertári szolgáltatás lenne, választható tevékenységként. A gyógyszerész vényírás lehetőségeit és korlátozásait taglalva több kérdés merült fel, melyek tisztázására folyamatosan egyeztetnek. Egyértelműen nem diagnosztizálással összekötött gyógyszerrendelési folyamat lenne a gyógyszerészi vényírás, ennek társadalombiztosítási, EESZT és informatikai fejlesztési kérdései a feltételek közé tartoznak. Az ESZFK és a rendszergazdák a kihirdetést követő 180 napos határidő alatt a fejlesztéseket befejezik, ezzel a gyógyszerészi vényírás feltételeinek automatikus szűrése informatikai fejlesztésekkel válik lehetővé. Felmerül egy szakmai protokoll, vagy módszertani levél szerepe. A gyógyszerészi vényírás finanszírozásáról külön nincs szó, hiszen gyógyszerészi vényeként is jár az elszámolt támogatott vények darabszáma szerint meghatározott szolgáltatási díj a gyógyszertáraknak. Záró gondolatként a gyógyszerész szerepét, mint a szakmai rendszerváltás letéteményese, taglalták: hogyan lett a gyógyszerkészítő mesterből a gyógyszerellátásért felelős logisztikai szakemberen át, egyetemi végzettséggel rendelkező szabad szellemi foglalkozású egészségügyi szakember, a gondozó gyógyszerész?
zalai
Fotó: Mogyoróssy Csongor
