A vándorgyűlés harmadik blokkjában a gyógyszerészeti informatika és a kórházi-klinikai gyógyszerészet kérdései, valamint egy készülő etikai stratégia került górcső alá. Az idő rövidsége miatt az az napra tervezett két előadás áttolódott a következő, szombati napra. A moderátor dr. Fang Simon volt.

Dr. Fejes Szabolcs előadása

Dr. Fejes Szabolcs, az MGYK alelnöke „A gyógyszerészi informatika integrációja – stratégiai feladatok az MGYK számára”címmel tartott vitaindítót.

A jelenlegi helyzetet elemezve megállapította, hogy a gyógyszerészi kompetenciák nincsenek teljes mértékben integrálva a betegek életútjába. Ennek következménye, hogy a gyógyszerészi hozzáadott érték nem jelenik meg rendszerszinten. A központi probléma az adathiány, a nem teljes gyógyszerlista, a nem teljes gyógyszerbiztonsági ellenőrzés, a nem dokumentált interveció. Mindezekből következik, hogy nem mérhető a hatás, nem finanszírozható minőségi szolgáltatás. Fontos, hogy amit a gyógyszertárban cselekszünk, az jelenjen meg az EESZT-ben, mert csak így lehet a kognitív tevékenységhez későbbiekben finanszírozást rendelni. Minden előírt szolgáltatás dokumentálva legyen. Kitért arra, melyek a kritikus területek és mi az MGYK feladata az egyes adott területeken. Kritikus területnek tartja az EESZT gyógyszerészi nézetét, a gyógyszerészi dokumentácit, a döntéstámogatást, az orvos-gyógyszerész kommunikációt, a vis maior expediálást és sürgősségi kiadást, a telemedicina/telefarmácia kérdéseit, valamint a gyógyszertári informatikai rendszert. A gyógyszerészi gondozás informatikai integrációja várható rendszerhatásként számos pozitív eredményt hoz. Ebben az MGYK stratégiai szerepe, hogy kulcsfontosságú feladatokat lát el. Előadásának záró stratégiai üzenete, hogy az egészségügyi alapellátás struktúrált és megkerülhetetlen részévé válik a közforgalmú gyógyszerészet.

Dr. Süle András előadása

A kórházi és klinikai gyógyszerészet fejlesztési koncepciója címmel adott helyzetértékelést dr. Süle András, az MGYK Kórházi-Klinikai Területi Szervezet elnöke.

Előadását hét téma köré csoportosította, melyekben az aktuális problémákat elemezte. Elsőként az ügyviteli és adminisztratív feladatok, valamint az állami szoftver kérdésével foglalkozott. A párhuzamos rendszerek kapcsán felmerült kérdés: tényleg az „egy méret mindenkire jó” megközelítés a helyes válasz a problémákra az adatbázis-szintű kommunikáció korában? Ezt követően a  gyógyszerhiányok, a gyógyszerekhez való hozzáférés és a finanszírozás kérdéseit vizsgálta. Az automatizáció és gépesítés témakörét elemezve megállapította, hogy a hazai kórházi gyógyszerészeti rendszer számára szükséges egy átfogó digitalizációs és automatizációs stratégia. Kiemelt prioritás a gyógyszer-raktározás robotizációja.  Ötödikként a klinikai gyógyszerészi státusz került fókuszba – a klinikai gyógyszerészi tevékenység a gyógyító team részeként teljesedhet ki, a közvetlen betegellátásban való jelenléttel. Kiemelt jelentőségű a kórházi informatikai rendszerekben és az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatokhoz való gyógyszerészi hozzáférés. A rezidensképzés és utánpótlás témakörével kapcsolatban kiemelte annak fontosságát, és mint mondta, “a gyógyszertári szakdolgozói életpálya és kompetenciák rendezése is a kórházi gyógyszerellátás fenntarthatóságának és minőségi fejlesztésének kulcskérdése.” Végezetül az „interface pharmacy” koncepció került előtérbe,  lényege a közösségi és kórházi gyógyszerészet együttműködése. Az alapellátásban működő, betegség-specifikus gyógyszerészeti gondozási programok hatékony működéséhez elengedhetetlen a folyamatszerűen és zökkenőmentesen működő betegátadás-átvétel az ellátórendszer szintjei, így a kórházi és a közösségi gyógyszerészet között is.

Dr. Ilku Lívia előadása

Dr. Ilku Lívia, az Országos Etikai Bizottság elnöke „Csináljunk etikai stratégiát!” címmel a Kamara etikai rendszere változtatásának igényéről tartott előadást.

„Készítsünk együtt etikai stratégiát!” – hívta fel a figyelmet. A továbbiakban az ennek érdekében készített kérdőívet, illetve a kérdésekre adott válaszokat mutatta be. A vándorgyűlés időpontjáig 352 válasz érkezett, amelyeket tíz csoportba sorolt, ezeket egyenként kibontva elemezte a kérdéseket és a felvetett javaslatokat. Legfontosabb témák az Etikai Kódex korszerűsítése, a szankciók kérdése, a felelősség átláthatósága, a Kamara támogatása és a panaszok kezelése voltak. A megkérdezettek a felmérés szerint javasolták az Etikai Kódex revízióját: szigorúbb, kiszámíthatóbb szankciókat, a kettős büntetés, mint elv felülvizsgálatát, az etikai bizottságok eljárásának pontosítását, az online meghallgatás lehetőségének megteremtését, és sürgetik az online, digitális térre kiterjedő szabályozást. Szeretnék látni a Kódexben az üzletpolitika etikai kérdéseit, egy tisztább felelősségi viszonyrendszer megvalósulását, továbbá egy friss, a jelenkor igényeinek megfelelő, korszerű, világos, esettanulmányokat is tartalmazó, a gyógyszerész mindennapi etikai megfontolásait is segítő, rendszeresen áttekintett Kódexet a stratégia részeként. Felmerült a válaszok között az egységes egészségügyi etikai alaprendszer lefektetésének gondolata is. A kérdőív felmérte a legtöbb félreértésre okot adó mindennapi kérdéseket is. Hogyan lesz ebből rengeteg, sokszínű és sokrétegű válaszból gyógyszerészi etikai stratégia? – tette fel a kérdést. A felmerült kérdéseket, kihívásokat a legmegfelelőbb eszközökkel kell megválaszolni, megtámogatni. Ezek egy része kommunikációs, edukációs kérdés, más része az Etikai Kódex módosítását igényli, majd sorolta az ehhez szükséges feltételeket.

zalai
Fotó: Mogyoróssy Csongor