Az elmúlt években többször tettünk közzé esetismertetést. Ilyenkor mindig valamilyen anomáliát mutattunk be, amellyel célunk a normakövetés elősegítése és rendezett viszonyok teremtése.
Az elmúlt időszakban egymás után kaptunk – összesen tíznél jóval több – pénzbeli szankciót tartalmazó olyan OGYÉI határozatot (még az NNGYK megalakulását megelőzően), amelyekben visszatérő indok volt, hogy a hatóság megtiltja az adott gyógyszertárat működtető gazdasági társaságnak „a jogsértő gyógyszerbeszerzési és az engedély nélküli gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység további folytatását”.
A határozatokat végig olvasva egyértelművé vált, hogy a hatóság valamennyi esetben a szankcionált gyógyszertárakban a 2022. májustól 2023 májusáig terjedő időszak gyógyszerbeszerzési és gyógyszerértékesítési gyakorlatát vizsgálta és mindegyik esetben azt találta, hogy ezek a gyógyszertárak egymás között adták-vették a gyógyszereket, ami – hatósági megfogalmazásban – azt jelenti, hogy „a gyógyszertár működtetője engedély nélküli nagykereskedelmi tevékenységet végzett, illetve nagykereskedelmi engedéllyel nem rendelkező szolgáltatótól szerzett be gyógyszert, azonban a gyógyszer kiszállításához szükséges minőségbiztosítási feltételekkel sem az ügyfél, sem a részére értékesítő gyógyszertár működtető nem rendelkezik, a gyógyszerek értékesítését követően a felhasználó részére történő kiadásáig a gyógyszerek megfelelő körülmények közötti szállítása és tárolása nem biztosított, és a gyógyszerellátási lánc a viszonteladók részére történő értékesítéssel megszakad.”
Mindannyiunk számára köztudomású, hogy a gyógyszerek „zárt forgalmazási rendje” szerint az engedéllyel rendelkező gyógyszergyártó, engedéllyel rendelkező nagykereskedőnek, a nagykereskedő másik engedélyes nagykereskedőnek és engedéllyel rendelkező gyógyszertárnak értékesíthet gyógyszert. A gyógyszertár pedig – a közvetlen lakossági gyógyszerforgalmazás keretei között, fő szabály szerint – közvetlenül a betegnek (hozzátartozójának) szolgáltathatja ki a gyógyszert. A gyógyszertár viszonteladói (nagykereskedői) tevékenységet nem végezhet.
A határozatok szerint „a jogszabálysértő gyógyszerforgalmazási (beszerzés és kiadás) tevékenység a betegek széles körének biztonságos gyógyszerellátáshoz fűződő érdekeit sérti és fokozott egészségügyi kockázatot jelent. A fokozott egészségügyi kockázatot az jelenti, hogy a jogszabályban rögzítettek szerint a gyógyszerellátási lánc szereplőinek más-más feladata van a gyógyszerek eredetiségének vizsgálata tekintetében. A jogszabályban előírt gyógyszerellátási láncot elhagyó gyógyszerek kiadásához társuló eredetiség ellenőrzés, ún. deaktiválás elmaradása vagy helyének megváltozása a gyógyszer útjának nyomon követhetőségét teszi kérdésessé. A gyógyszerellátási lánc zártsága azáltal valósul meg, hogy az adott gyógyszer útja a gyártástól egészen a lakosság részére történő kiszolgáltatásig végig követhető, ellenőrizhető. Ezek hiányában nem garantálható az, hogy a beteg számára olyan gyógyszer kerüljön kiadásra és felhasználásra, amely rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel egy gyógyszernek a hatóság által szigorú feltételrendszer alapján kiadott forgalomba hozatali engedély alapján rendelkeznie kell.”
A „jogsértő gyógyszerbeszerzési és az engedély nélküli nagykereskedelmi tevékenység” kapcsán a hatósági gyakorlat a konkrét gyógyszertárat „működtető” gazdasági társaságot szankcionálja. A rendelkezésünkre álló adatok szerint azonban azt már nem vette figyelembe, hogy a szankcionált gyógyszertárak mindegyikének azonos a tulajdonosi köre, így a jogszabálysértést „bűnszövetségben” követték el. A „lánc” nem a legnagyobbak közé tartozik, de emlékeim szerint közös tulajdonosi köre a liberalizációs években egy nagykereskedőnek komoly vagyonvesztést okozott.
Az ügynek van egy másik aspektusa is. Ahogy említettem, a határozatok szerint a hatóság megtiltotta „a jogsértő gyógyszerbeszerzési és az engedély nélküli gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység további folytatását”. A gyógyszer-gazdaságossági törvény 73. § (1) bekezdés 2. mondata szerint „A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a szolgálati rend és a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes vagy ennek megkerülésével megtett intézkedés, nyilatkozat, megkötött szerződés, megállapodás semmis.”
Azt fogalmilag kizártnak tartom, hogy valamennyi érintett gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze önként és egyszerre jutott arra az elhatározásra, hogy ezentúl a „tulajdonostársak” többi gyógyszertárával „cserekereskedelmet” folytat. Reális lehet az a feltételezés, hogy a közös tulajdonosok utasítására / pressziójára / inspirálására (a megfelelő változat kiválasztását az olvasóra bízom) döntött úgy valamennyi személyi jogos gyógyszerész (egyszerre!), hogy a gyógyszerek beszerzésére és kiszolgáltatására vonatkozó jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagyja és egyetértő szavazatát adja a jogszabálysértéshez. Ha ez így volt, a Kamara etikai bizottságainak feladata az érintett személyi jogosokkal szemben etikai eljárást indítani. Azt ugyanis fel sem tételezem, hogy ezekben a gyógyszertárakban a gyógyszerek beszerzésével és tovább-értékesítésével kapcsolatos jogszabálysértő tevékenységet a személyi jogos gyógyszerészek tudta nélkül végezték.
Budapest, 2023. szeptember 13.
Dr. Hankó Zoltán
