Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 10. 15.
Vége a gyógyszerpostának - nepszava.hu
»
2021. 10. 14.
Áll a bál a netes gyógyszerrendelések körül - vg.hu
»
2021. 10. 14.
Gyógyszerhiány: már szív- és rákgyógyszerek is a listán - novekedes.hu
»
2021. 10. 13.
Indul a Richter Anna Díj negyedik pályázati id?szaka - pharmaonline.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Nem kommunikációelméletre, hanem alkalmazott kommunikációra van szükség - A komplext?l a speciálisig - PIRULAtrend

 

?A mi továbbképzéseink egyfajta
szûrõk, amik igényt formálnak a
gyógyszerészekben valamilyen más
típusú tréning iránt.?

Az egészségkommunikáció évtizedét éljük ? vallja dr.Horváth-Sziklai Attila, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság(GYGSZB) szakmai titkára. Szerinte ezen a téren óriási tartalékok vannak még a terápia hatékonyságának növelését illet?en.

?A mi továbbképzéseink egyfajta sz?r?k, amik igényt formálnak a gyógyszerészekben valamilyen más típusú tréning iránt.?

Pirulatrend: Milyen szinten m?ködik jelenleg a gyógyszerész?beteg kommunikáció?

Horváth-Sziklai Attila: Az 1998. évi XXV.törvény (Gyógyszertörvény) kötelez? jelleggel el?írta, hogy milyen tájékoztatást kell adnia a gyógyszerésznek a beteg számára. Utóbbi különösen a mellékhatások tekintetében igényel információkat, de ez csupán a jéghegy csúcsa. Ráadásul a hatékony gyógyszerszedéshez nem elégséges, ezért a szakmának ezen a téren is tovább kell lépnie. A Magyar Gyógyszerész Kamaraetikai kódexébe is bekerült, hogy mi azaz öt kérdés, amit mindenképpen fel kell tenni a betegnek. Mindezt azért, hogy legyen egy proaktivitás a részünkr?l, amivel kezdeményezzük a kommunikációt. Ugyanakkor vannak olyan betegek, akik nem szeretik, ha ?beszélgetnek? velük. Ezért két évvel ezel?tt ? ?Kérdezze gyógyszerészét!?szlogennel ? elindítottunk egy kampányt: nagy plakátokat helyeztünk ki az officinákba, rajtuk 15?20 kérdéssel, amelyek közül a betegek sorban állás közben kiválaszthatták azokat, amikre a gyógyszerszedéssel kapcsolatban választ szeretnének kapni. A plakátokkal felkínáltuk a lehet?séget, és mintát adtunk arra, hogy mit kellene, mit lenne érdemes megkérdezniük. Ez is egy módja a beszélgetés kezdeményezésének: ha nem mi szólítjuk meg a betegeket, akkor ezekkel a plakátokkal bírjuk szóra ?ket. Így nemcsak azt a fizikai igényüket elégítjük ki, hogy gyógyszerhez akarnak jutni, hanem azt a szükségletüket is, hogy a készítménnyel kapcsolatos információkat megkapják. Hiszen a gyógyszer = termék + információ. A gyógyszerrel kapcsolatban már elég sok minden szabályozva van; viszont az információátadásnak ugyanúgy lehetnének protokolljai, kötelez? eljárásrendje, struktúrája ? ezeknek a megfogalmazása most van kialakulóban. A GYGSZB is foglalkozik ezzel a területtel, és más trénercégek is kínálnak erre programokat. Igény ?kimondva- kimondatlanul ? a gyógyszerészek és a betegek részér?l van rá, hiszen ha azt mondjuk, hogy az el?z? az egészség-gazdaságtan évtizede volt, akkor a mostani az egészségkommunikációé.

PT: Mi az, amiben segítséget nyújt az alapképzés, és melyek azok a fejlesztend? területek, ahol posztgraduális tréningekre van szükség?

H-Sz. A.: Az egyetemeknek értelemszer?en különböz? a képzési gyakorlatuk. Amit feltétlenül er?síteni kell, az az egészségkommunikáció vonala. Erre a fels?oktatási intézményekben is vannak törekvések. A fels?oktatási intézményekb?l kikerülve nagyon sokan akadnak olyanok, akik nem ezzel a tudással, képességekkel felvértezve jönnek ki az egyetemr?l. Definiáltan, tananyag szer?en nem kapnak ilyen információt a hallgatók, s így a hivatás, azon belül a beteggel való kommunikáció fortélyait a patikai gyakorlat során lesik el. A posztgraduális képzéseknek ezért az is a része lehet, hogy az ilyen képességeket elmélyítsék, legalábbis egy elméleti alapot adjanak hozzá.

PT: A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság konkrétan milyen tréningeket szervez a gyógyszerészeknek?

H-Sz. A.: Betegség specifikus továbbképzéseket tartunk, amik annyiban különböznek a többi továbbképzést?l, hogy míg az utóbbiakon gazdaságtani ismereteket, eladástechnikát tanítanak, vagy éppen a kommunikáció javítása a f? cél, nálunk a gondozási sémát ismerik meg a résztvev?k, és abba beillesztve, az adott betegség kapcsán foglalkozunk a gyógyszerész?beteg párbeszéddel. Úgy gondoljuk, a gyakorló gyógyszerészeknek nem feltétlenül kommunikációelméletre, sokkal inkább alkalmazott kommunikációra van szükségük.

PT: A különböz? személyiség? betegek, illetve a felmerül? konfliktusok kezelésével foglalkoznak-e ezek a tréningek?

H-Sz. A.: A képzéseink els?sorban a szakmai kommunikációra koncentrálnak. Ennek természetesen az is a része, hogy felmérjük, milyen típusú emberrel állunk szemben. Azt gondolom, ebben az expediálóknak már elég nagy rutinjuk van, amit tényleg csak a táraasztal mellett lehet megszerezni. Egyes egyetemeken, a gyógyszerészi államvizsgán is megjelentek már kifejezetten szituációs gyakorlatok, úgyhogy ez a szemlélet a graduális képzésbe is kezd beépülni.

PT: A gyógyszerész?beteg kommunikáció harmadik rétege ? a szakmaiság és a konfliktuskezelés mellett ? az eladás technika.

H-Sz. A.: Kétféle beteg létezik. Az egyik egy egészségügyi problémával jön be a patikába, és a gyógyszerész arra javasol valamilyengyógyszert és/vagy egyéb terméket. A másik esetben a beteg egy konkrétgyógyszert kér, és nem beszél arról, hogy mi a panasza. Itt jön a gyógyszerész feladata és felel?ssége, hogy felmérje: a betegnek erre a készítményre csupán igénye vagy tényleg szüksége van-e. Innen indul a szakmai kommunikáció. Nehézséget jelenthet, hogy a beteg ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez, és csupán akkor érzi úgy, hogy megkapta a megfelel? ellátást, ha a?gyógyszer iránti igényét? elégítettük ki. De a kommunikációban arra a szintre is ellehet jutni, amikor a beteg akkor válik elégedetté, ha a tényleges szükségletét szolgáltuk ki. Visszatérve a kereskedelmi szempontú eladástechnikára: az egészségügyi ellátórendszer, azon belül a gyógyszerészek sem buzdíthatnak senkit arra, hogy plusz terméket fogyasszon, pusztán azért, hogy öncélúan keresletet gerjesszenek valamilyen készítmény iránt. Ugyanakkor számos klasszikus példát ismerünk arra, hogy nagyon sok gyógyszer csak úgy hatékony, ha valamilyen másik készítménnyel együtt alkalmazzák. Ha erre nem hívjuk fel a figyelmet, akkor hibát követhetünk el. Vagyis egyetlen esetben fogadható el további termékek ajánlása: ha az szakmailag indokolt. Az ilyenfajta ?figyelmesség? nemcsak hogy elfogadható, de el is várható, hiszen a gyógyszerészi gondozás ? egyik olvasatban? valójában a betegr?l való gondoskodást jelenti (az angol nyelv is a care kifejezést használja rá). Ennek része az egyfajta el?regondolkodás,akár a beteg helyett is: felmérni,mi mindenre lehet szüksége a betegség megfelel? kezeléséhez.

PT: Az eddig elmondottak alapján úgy érzem,a gyógyszerészi gondozás szervesen összekapcsolódik az expediálással, holott sokakban úgy élhet, hogy el?bbi az officina elkülönített részében vagy külön helyiségben zajló tevékenység?

H-Sz. A.: Az alapszint? gondozás ugyanúgy a táraasztal két oldalán zajlik, beépítve abba a beszélgetésbe, ami a gyógyszer kiadását kíséri. Az emelt szint? gondozás viszont betegség specifikus, és arról szól, hogy ha valakinek van egy krónikus betegsége, és létezik egy ehhez kapcsolódó terápia, akkor mi ezen az úton segítjük ?t: motiváljuk, megpróbáljuk terápia h?ségessé tenni, és jelzünk neki, hogy hol tart ebben a folyamatban.

PT: Kiegészítik vagy rontják egymás hatását a különböz? filozófiájú képzések?

H-Sz. A.: A komplex, betegség specifikustréningek arra is jó alkalmat nyújthatnak,hogy a gyógyszerész felmérje, mely területen vannak hiányosságai, és ezután már célorientáltan tud olyan speciális képzést keresni, ahol a szükséges muníciót fókuszáltan meg tudja kapni. Ebb?l a szempontból a mi továbbképzéseink egyfajtasz?r?k, amik igényt formálnak a gyógyszerészekben valamilyen más típusú tréning iránt. Ami viszont mindkét esetben fontos, hogy a továbbképzések résztvev?i olyan emberekt?l hallják az információkat, akik ezen a szakterületen dolgoznak, s így a gyógyszerészek számára hitelesek.

 

A cikket pdf formátumban elérheti itt!
HSzA-PIRULAtrend_interju.pdf

 

Forrás: PIRULAtrend

« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 október»
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 10. 15 péntek