A vándorgyűlés második napjának délelőttje a plenáris előadásoké volt, az előadók különböző szempontok alapján a gyógyszerellátás aktuális kérdéseit járták körbe. Jelen cikkünkben az első két előadó, dr. Takács Péter államtitkár és dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos előadásának összefoglalóját olvashatják.
A vándorgyűlés pénteki napjának délelőttjét nagy érdeklődés kísérte. Már az előadók megérkezése előtt megtelt a terem, a rendezőknek pótszékeket is kellett biztosítani.
Az üléselnök, dr. Hankó Zoltán köszöntője után dr. Tállai András, a térség országgyűlési képviselője, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár is köszöntötte a résztvevőket. „Gyógyszer mindig is volt” – emelte ki, majd rátért a gyógyszerellátással kapcsolatos kormányzati feladatokra. Örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a vándorgyűlésre szűkebb otthonában, Matyóföldön került sor.
„Merre tart az egészségügy? A gyógyszerellátás aktuális kérdései” címmel Takács Péter felvázolta a hazai egészségügy helyzetét. Előadása elején fontosnak tartotta említeni, hogy az Államtitkárság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara között rendszeres kapcsolat van, ahol meg tudják vitatni a felmerült kérdéseket. Örömének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselői is jelen vannak az összejövetelen.
A lakossági gyógyszerellátás főbb adatainak ismertetése után az elmúlt évek gyógyszertárakat érintő fontosabb intézkedéseit ismertette: például a gyógyszertárak létesítésének újraszabályozását, a gyógyszerészi többségi tulajdonlást, a kötelezettségszegési eljárás lezárását, ahogy a kisforgalmú patikák anyagi támogatását vagy a generikus ösztönzőt is. Ugyanakkor szólt a magisztrális készítési díjak háromszorosára emeléséről is.
A gyógyszerellátással kapcsolatos adatok részletezése után ismertette a COVID-pandémia okozta kihívásokat. Ez a következő területeket érintette: támogatáspolitika, iparpolitika, ellátási láncok szétesése, majd felvázolta a megoldásra vonatkozó elképzeléseiket is. Kitért a COVID okozta nehézségekre is, például a gyógyszerhiányra is. Megoldásként a stratégiai gyógyszerlistát említette, amit az ő javaslatára – a holland egészségügyi miniszter segítségével – az Unió is átvesz. A további tennivalóik közül a GYSE-árképzés felülvizsgálatát, az ezzel kapcsolatos visszaéléseket és az egyéni méltányosság kérdéseit elemezte.
Kitért a megoldásra váró feladataikra. Szükségesnek látja egy hosszú távú gyógyszerellátási stratégia kialakítását, ami rugalmasabb alkalmazkodást biztosít a váratlan helyzetekhez. A gyógyszerész- és asszisztensképzés megújítása, a gyógyszerészi kompetenciák bővítése, új gyógyszertári szolgáltatások bevezetése is fontos feladat. A jelenlegi ösztönzők átalakítása, a digitalizáció hatékonyabb alkalmazása, az EESZT továbbfejlesztése, a gyógyszerek házhozszállításának, internetes rendelésének újragondolása, az intézeti és a közforgalmú gyógyszerellátás kapcsolódási lehetőségének megteremtése is a felsoroltak között volt.
„Számítunk a gyógyszerészekre” – mondta azzal kapcsolatban, hogy például az új technológiai lehetőségek kiterjedtebb alkalmazása terén, vagy a gyógyszerészi kompetenciák részletes kidolgozásában, a lakossági igények feltérképezésében szükségük van a gyógyszerészekre.
Előadása végén röviden kitért a szakmát az utóbbi időszakban különösen érdeklő három témakörre: a fiókgyógyszertárak gyógyszerész nélküli működésére, a kórházi gyógyszertárak kiszervezésére és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat projektjére.
Dr. Hankó Zoltán az előadás elhangzása után egyszerre fordult a Pénzügyminisztérium miniszterhelyetteséhez és Takács Péter államtitkárhoz – mert mint mondta, most „egy légtérben” vannak együtt a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium vezetői a gyógyszerészekkel. Mint mondta, ugyan rendkívül gyors ütemben növekszik a központi költségvetésben a gyógyszerekre fordított támogatási összeg, azonban ez a gyógyszertárak gazdálkodási feltételeire nincs pozitív hatással. A gyógyszertárak működésében központi forrásból származó összeg tíz éve lényegében azonos, másfelől a gyógyszertári vállalkozások működése kapcsán a központi költségvetésbe történő befizetések ugyanekkora összeget tesznek ki, így a több mint 3000 gyógyszertár működése nulla forintba kerül a költségvetésnek.
Bár – lévén plenáris ülés – nem szokott lehetőség nyílni kérdések feltételére, a kamarai elnök lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők az előadás előtt írásban feltegyék kérdéseiket, amelyeket a továbbiakban tolmácsolt Takács Péter államtitkárnak. A kérdések elsősorban a gyógyszertári ügyeletre vonatkoztak. A válaszok (köztük a gyógyszerkiadó automatákra is utaló), nem oldotta fel a Kamara és az Államtitkárság közötti, több kérdésben is fennálló értelmezési különbségeket, ugyanakkor a résztvevők tetszéssel fogadták az államtitkár azon megjegyzését, miszerint nem híve a lakossági gyógyszerellátásban a vertikális integrációnak.
Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos „Az NNGYK a gyógyszerellátás biztonságáért” című előadása következett ezután. „Álljunk az élére a változásoknak” – mondta, leginkább ezzel a mondattal foglalható össze bevezetője. Nyitottak az újra, az új, más szemléletre, és az elmúlt évek restanciáját is le kell dolgozniuk. Biztosította a gyógyszerészeket arról, hogy rendelkezésre állnak a problémák megvitatására, megoldására, de ehhez ismerniük kell a problémákat. Említette, hogy rendszeresen konzultálnak a kamarai elnökkel.
Az NNGYK létrehozásával kapcsolatban azt mondta, a cél az volt, hogy olyan hatóságot hozzanak étre, ami az egészségügy minden területére kiterjed, valamint ne legyenek párhuzamosságok a jogkörökben és a működésben. Bemutatta a hatóság felépítését is, kiemelve a tisztigyógyszerészi szolgálatot. Kitért a laboratóriumi feladataikra is, ami nagymértékben segíti ellenőrző tevékenységüket.
A továbbiakban az NNGYK stratégiai céljait mutatta be. Akár ars poeticájuknak is tekinthető, hogy „első a beteg”. Az NNGYK egy szolgáltató hatóság, a gyógyszertár is egészségügyi szolgáltató. Kiemelte: a biztonságos gyógyszerellátás érdekében a gyógyszerészek jólléte is fontos, ez irányba is tevékenykedniük kell. Köszönetet mondott a gyógyszerésztársadalomnak a pandémia alatti helytállásukért.
Előadása következő részében, felhívta a figyelmet egy paradoxonra: miközben korlátos források állnak rendelkezésre az egészségügyben, az orvostudomány fejlődése és az idősödő társadalom egyre fokozottabb egészségügyi ellátást igényel. A cél az egészségben eltöltött évek számának növelése – miközben újabb és újabb betegségeket fedeznek fel. Úgy látja, nem az egészségügyi ellátással vannak elsődlegesen gondok; megoldásként a prevenció fontosságát hangsúlyozta.
Az országos tisztifőorvos az NNGYK előtt álló kihívásokat és feladatokat is megemlítette; a digitális világ, a mesterséges intelligencia megjelenése új feladatokat jelent a hatóság számára is. Előadásában foglalkozott az orvostechnikai eszközökkel, valamit közegészségügyi kérdésekkel is. A kommunikáció fontosságára is felhívta a figyelmet. A gyógyszerészi kompetenciákkal kapcsolatban elmondta, hogy „a gyógyszerészek nagy tudással rendelkeznek, nem szabad mindezt parlagon hagyni”. Szívesen dolgozik együtt a Kamarával, várja a gyógyszerészek szakmai javaslatait, hiszen közös a cél: elsődleges szempont a beteg érdeke.
B. Zs.
Fotó: Mogyoróssy Márton
