Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2019. november 29.
Képesnek kell lennünk az új feladatok ellátására is – dr. Hankó Zoltánt kérdeztük

A közelgő Gyógyszerész Köztestületi Napok alkalmából dr. Hankó Zoltánnal a most lezáruló kamarai ciklusról és célokról beszélgettünk.

Néhány napon belül lezárul egy kamarai ciklus, sőt a területi szervezeteknél már megtörtént a tisztújítás. Mindez jó alkalom az elmúlt négy év kamarai munkájának értékelésére.

Igen, de hadd kezdjem azzal, hogy az idei Gyógyszerész Köztestületi Napok nemcsak a tisztújítás miatt más, mint a többi. Idén harminc éves a Kamara és ez azt is jelenti, hogy már van történelme és kultúrája, ami megőrzendő és fejlesztendő érték. És ha a Kamara alapításától eltelt három évtizedet nézzük, abból a szempontból is történelmi a távlat, hogy már az ötödik gyógyszerellátási rendszer résztvevői vagyunk. A sok változás szükségtelen cikk-cakkokat és máig velünk lévő problémákat is hozott a szakma és a Kamara életébe is. Ezt is figyelembe véve jó érzés kimondani, hogy az elmúlt négy, sőt az elmúlt nyolc évben a szakmában és a Kamarában is sikerült előre mennünk.  

Képesnek kell lennünk az új feladatok ellátására is – dr. Hankó Zoltánt kérdeztükElőre mentünk, de nem olyan ütemben, mint szerettem volna. Ennek vannak olyan okai, amelyek a strukturális rendszerváltással kapcsolatos harcok és utóvédharcok következményei. Másrészt az elmúlt években három országos választásra is sor került – volt parlamenti, uniós és önkormányzati választás is –, ami miatt a kormányzati döntéshozatalban a szakpolitikai programok megvalósítása háttérbe szorult. Azonban a Kormánnyal kötött stratégiai megállapodásnak hála, ha nem is mindig születtek meg azok a döntések, amiket szerettünk volna, olyanok nem születtek, amelyek a kialakított struktúra lebontásával vagy gyengítésével jártak volna. 

És nyilván ilyenkor a saját belső építkezésünket is mérlegre kell tenni és tisztázni azt, hogy mit csináltunk jól és mit nem – elsődlegesen amiatt, hogy ahol kell, ott változtatni lehessen. 

Kamarai szempontból hogyan értékelné az elmúlt négy évet?

A Kamara működése szempontjából nem igazán látványosak a változások, de nagyon fontos stabilizációs időszakon jutottunk túl. Ez vonatkozik az országos és a területi szervezetek tevékenységére, valamint a gazdálkodásunkra is. Az elnökség mindvégig kiegyensúlyozottan működött, és immár ez a második egymást követő ciklus, amikor – egy kényszerű eset kivételével – változatlan összetétellel dolgoztuk végig a négy évet. Az elmúlt négy évben újrapozícionáltuk a területi elnökök értekezletének a feladatkörét és a tevékenységük beépült a Kamara stratégiai döntéshozatali folyamatába is. A Felügyelő Bizottság az elnökség munkájának és a Kamara gazdálkodásának már nemcsak a jogszabályi megfelelőségét ellenőrzi, hanem azt is, hogy az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelően működünk és biztosított-e a vezetők, illetve a kamarai testületek integritása. Ennek a szemléletnek valamennyi területi szervezet felügyelő bizottságának munkájába be kell épülnie. Az etikai kérdések is újrapozícionálódtak: a bizottságok az elmúlt években új feladatokkal, új kihívásokkal szembesültek. Fontos lenne, hogy mind a 21 területi etikai bizottság értékrendje és az egyes etikai ügyeknek a megítélése is egységes legyen. Ebből a szempontból az országos etikai bizottság munkája jó orientációs lehetőséget jelent. És említhetem az Etikai Kollégiumot is, ahol komoly koordináló munka kezdődött el, és egyre inkább előtérbe kerülnek a felelősségetikai szempontok is. Örülök az Ipari és az Oktatói Állandó Bizottság tevékenységének – mindkét területen komoly építkezés folyik – és annak különösen, hogy végre létrehozhattuk az alkalmazotti állandó bizottságot is. A munkabizottsági tevékenységeket illetően is előre léptünk. Több területen komoly támaszt jelent a bizottságok munkája az elnökségi döntéshozatalhoz és az érdekvédelmi tevékenységhez is.

Ami pedig a Kamara gazdasági helyzetét illeti, szintén jobb helyzetben vagyunk, mint négy éve voltunk. Ehhez hozzájárult a tagdíjfizetési fegyelem megszilárdulása, a tagdíjrendszer finomkoordinációja és a költségtakarékos működés. Mára eljutottunk oda, hogy egy évtizede szükséges állagmegóvó munkákat kezdhettünk el az országos hivatalban, és talán majd a szakmai rendszerváltás programjaira is elkülöníthetőek lesznek források.    

Az elmúlt ciklusok történéseinek fényében hogyan látja a további célokat?

Ma az előttünk álló időszakról azt lehet tudni, hogy különbözni fog a korábbiaktól. Mindnyájan emlékszünk a 2006 végén hozott liberalizációs törvényekre. Így 2007 elejétől 2011-ig az volt a legfontosabb kamarai feladat, hogy megőrizzük a reményt arra, hogy a szakmának és a Kamarának is szebb lehet a jövője. Higgyük el, hogy vissza lehet csinálni a sok rosszat, készüljünk fel a változásra és e mellett keressünk szövetségeseket is. Ez sikerült és a mi programunk mentén kezdődött el a strukturális rendszerváltás is. A 2011 és 2015 közötti időszaknak a struktúra átalakítása mellett a legfontosabb célkitűzése a szakmai, gazdasági és morális válságból való kijövetel volt. A most lezáruló ciklusban pedig a jövőkép és a cselekvési program kidolgozását követően elindítottuk a szakmai rendszerváltást is. Azt remélem, hogy az elkövetkező években már nem a túlélésre és válságkezelésre, nem az alapvető jogszabályi keretek kidolgozására és a struktúraváltásra kell a fő hangsúlyt helyezni, hanem a szakmai rendszerváltás kiteljesítése lesz az elsődleges kamarai feladat. Ehhez persze az alapvető feltételeket biztosítani kell, így pl. a patikák gazdasági működőképességét, vagy a gyógyszertárak és gyógyszerészek szakmai, gazdasági és tulajdonosi integritását.

Abból a szempontból is más időszak várható, hogy a legutóbbi ciklusok kamarai céljainak a megvalósításában döntő jelentőségű volt a törvényhozóval, illetve a közhatalommal való együttműködés. Erre az elkövetkező időszakban is figyelni kell, de a szakmai önkormányzati feladatok is növekedni fognak. Ezért képessé kell válni arra is, hogy a Kamara – szervezetében, céljaiban, kapcsolatrendszerében és munkamódszerében – az új feladatait is végre tudja hajtani. Professzionálisan működő szervezet legyen a Kamara.

Mit ért pontosan az alatt, hogy a Kamarának képesnek kell lenni az új feladatai elvégzésére is?

Azt, hogy a Kamara fel tudja mérni és képes legyen súlyozni a feladatait, ezekhez a szükséges humán és egyéb erőforrásokat elő tudja teremteni és a szervezetet ezeknek az elvégzésére alkalmassá tudja tenni. Ez jelentheti a szervezeti struktúra finomítását és a munkamódszerek módosítását is. A Gyógyszerész Köztestületi Napok programja – leszámítva a küldöttközgyűlés kötött feladatait – ennek a szándéknak a jegyében került kialakításra. Emiatt nem is hívtunk külső előadókat és a protokollt is a kitüntetések átadására korlátoztuk.

Ezek a keretek hogyan alakulnak a másik két egészségügyi szakmai kamaránál, hiszen náluk is mostanában van tisztújítás?

Mi más helyzetben vagyunk, mint az orvosi vagy a szakdolgozói kamara. Az orvosi szakterületeken fenntartóként jelentős az állami és az önkormányzati szerepvállalás, mi viszont piaci viszonyok között működünk még akkor is, ha ez a piac szabályozott és az egészségügy része. Továbbá minden egyes orvosi szakmának megvan az országos intézete, ami az orvosi kamarát mentesíti a szakmai progresszióval kapcsolatos feladatok jelentős részétől. A mi országos intézetünk az OGYÉI, amelyik viszont döntően hatósági és igazgatási feladatokat lát el. Így a gyógyszerészetben a mi Kamaránknak kell a szakmai progresszió élére állni. Ami pedig a MESZK-et illeti, a tagságuk jelentős hányada állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmény alkalmazottja, nálunk viszont a tagság döntő többsége magánvállalkozás tulajdonosa vagy alkalmazottja. Ez azzal jár, hogy a piaci folyamatoknak sokkal jobban ki vagyunk téve és az érdekütközések is eltérőek. Mindezek miatt picit mások az érdekvédelmi módszereink és fő irányok is. 

Melyek az imént említett kamarai feladatok?

Az egyik feladat értelemszerűen a gyógyszertárak és a gyógyszerellátás gazdasági működőképességének a biztosítása. A másik a gyógyszerellátás kialakult struktúrájának finomítása, korrekciója, aminek az egyik lépése a jogszabályi háttér pontosítása és a hatósági gyakorlat hozzáigazítása, a másik a szereplőkkel való elfogadtatása. Fontosa a napi patikai feladatvégzés adminisztratív és egyéb terheinek racionalizálása, valamint a szükséges létszámú szakember biztosítása is. Az integritás megteremtése – gazdasági, tulajdonosi és szakmai szempontból egyaránt – komoly kihívást jelent. Ennek a részleteibe most nem mennék bele, a közelmúltban publikáltam egy ezzel kapcsolatos elemzést. Logisztikai és érdekvédelmi szempontból is nagy feladat a vidék gyógyszerellátásával kapcsolatos megoldatlan kérdések tisztázása. Előttünk áll a szakmai rendszerváltás, ezen belül is az adherencia program kiteljesítése, amibe a kórházi gyógyszerészeket is be kell vonni.

A másik feladatcsokor az önkormányzatiság erősítése. Az eddiginél intenzívebb segítséget kell nyújtani a különféle gazdasági, szakmai jellegű kérdésekben a gyógyszerészeknek. Erősíteni kell az etikai alapokat és folytatni a képzés, szakképzés, továbbképzés megkezdett reformja érdekében elindított együttműködéseket. A szakmai programok között kiemelt helye van az adherencia-fejlesztésnek is.

Ezekhez a feladatokhoz a szervezeti feltételekben, munkamódszerben, egyebekben ki kell tudni alakítani a megfelelő kereteket. Ebből a szempontból is jónak tűnik a Gyógyszerész Köztestületi Napok időpontja, mert találkozási lehetőséget nyújt a területi szervezetek új vezetőinek. Végig lehet beszélni az elmúlt évek tapasztalatait és ki lehet jelölni az elkövetkező időszak feladatait. Lehetőség lesz arra is, hogy a leköszönő országos vezetés és a területi szervezetek újonnan megválasztott vezetői találkozzanak és átnézzük minden lényeges kérdést. De az alapcél az, hogy a helyünket, helyzetünket jól értékeljük, illetve a célkitűzésekben egyértelműek legyünk.

Az idei összejövetelen a korábbiaktól eltérően több idő jut a kötetlen beszélgetésre.

Így tervezzük és remélem, hogy így is lesz. Döntően a pénteki napra tervezzük az elmúlt négy év értékelését, és több órás időkeretet szánunk egy kötetlen fórumra is azzal a céllal, hogy az ott elhangzottak beépüljenek a küldöttközgyűlés, illetve az újonnan felálló országos testületek munkájába.

Megvannak már a területi tisztújító választásoknak az eredményei. Hogyan értékeli a tisztújítást?

A mostani és a négy évvel ezelőtti tisztújítást egységes rendszerként kezelem. Már négy évvel ezelőtt is jelentős mértékben épültek be a fiatalok a kamarai szervezetek munkájába és most is öt területi szervezetnél választottak új elnököt. De nemcsak az elnökök, hanem a többi vezető és a küldöttek körében is zajlik egy megfontolt, szisztematikus generációváltás, ahol ugyanolyan fontos a folyamatosság biztosítása, mint a fiatalabb generációk szerepvállalása. Ahogy látom, a generációváltás az országos küldöttközgyűlésben is zajlik, és ez így jó.

Elégedett a területi tisztújító választásokon való a részvétellel?

Magasabb volt a részvételi arány, mint amire eredetileg számítottam. Nyilván nem reális elvárás, és ezt a jogalkotónak is végig kellene gondolnia, hogy pl. egy többezres taglétszámú területi szervezetnél biztosítható-e, hogy a ciklusindító közgyűlésen a tagoknak több mint 50, vagy akár több mint 25%-a megjelenjen. Ráadásul úgy, hogy a tagok közel egyharmada önkéntesen vagy jogfenntartóként tag, akiktől nem várható el ugyanolyan választói aktivitás, mint a kötelezően tag tagtársaiktól. Ugyanakkor a második forduló legalább 10 százalékos részvételi minimum arányához nem a jogalkotó, hanem mi ragaszkodtunk, hogy megfelelő legitimitású vezetés álljon fel minden szervezetnél. Ami pedig a küldöttgyűlések részvételi arányait illeti, szinte mindenhol nagy érdeklődés volt, több esetben akár a 75 százalékot is meghaladó részvételi arányok voltak.

A választások során szigorúbb eljárásrenddel dolgoznak, mint amit a törvényben meghatároztak. Mi ennek az oka?

A törvény lehetővé tenné olyan választási forma alkalmazását is, ami nem igényel személyes jelenlétet, és a második fordulóra a megjelentek számától függetlenül érvényesnek tartja a választói gyűlést. Szerintünk viszont fontos, hogy tényleg a szavazásra jogosult éljen a szavazati jogával, és a megfelelő legitimációhoz szükség van a legalább 10 százalékos választói aktivitásra.

Folytassuk a Kamara kommunikációjával!

A társadalom és a politika felé történő kommunikációnkkal szerintem nincs baj. Azt tapasztalom, hogy a Kamara a politika és a szélesebb társadalom számára is hiteles szervezetté vált, a gyógyszerpiac különböző anomáliáinak a kommunikációja pedig nem mindig kamarai feladat.

Ugyanakkor a gyógyszerészek felé történő kommunikációval kapcsolatban sok kritika ér minket. Ezek egy része nyilván jogos, de először egy elvi kérdést kell tisztázni: szabad-e a Kamarának manipulációs célú kommunikációt folytatni? Szerintem nem! A kamarai tagokra úgy kell tekinteni, mint egyetemet végzett, értelmiségi, döntésképes, felelősen gondolkodó emberekre, akik határozott világlátással és célokkal rendelkeznek. Ezért nekik ahhoz kell segítséget nyújtani, hogy tájékozottak legyenek és a különféle helyzetekben dönteni tudjanak. Ehhez információra van szükségük. Ebből a szempontból nincsen szégyenkeznivalónk. A Gyógyszerészi Hírlap végre rendben van, ahogy a honlap és a hírlevél is. Ez a három felület egységes kommunikációs rendszert alkot.

Sokszor elmondtam már, hogy amikor 2006 végén bekerültem a vezetőségbe, személyes vállalásként megfogadtam, hogy hazudni nem fogok, és olyat sem teszek, ami az egységet megtörné. Azóta sem veszek fel egyetlen személy szerint énelém dobott kesztyűt sem. Időközben ez a szemlélet egyre inkább kamarai gyakorlattá válik, és ezt jónak tartom. Ez persze kevésbé látványos, mint a szájkarate, de hosszú távon jól járható út. Más kérdés, hogy a helyzetünkben, a kommunikációs színtereken és eszközökben az elmúlt pár évben jelentős hangsúlyeltolódás következett be, és ezt az elkövetkező időszakban a Kamarának is komolyan kell vennie. Ezt úgyszintén a Köztestületi Napok keretében kell megbeszélnünk.

B. Zs.

Címlap: GYKTN - 2018

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA