Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 05. 07.
Több forrás áramlik az egészségügybe - vg.hu
»
2021. 05. 07.
Ugrás a jöv?be: Közép-Európa legnagyobb biobankja jön létre Szegeden - hirado.hu
»
2021. 05. 07.
Három új szer jöhet a koronavírus-betegek kezelésére - infostart.hu
»
2021. 05. 07.
Új fejlesztések az onkológiában - magyarhirlap.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Kérdezze meg gyógyszerészét! - Gyógyszer-gyógynövény kölcsönhatás
2015. május 7.

 A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az id? tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvez? hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul t?zte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészekt?l. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehet?ségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.


Patikában dolgozó gyógyszerészek nem egyszer hallhatják a kérdést: ?Tessék mondani, ez a sok gyógyszer nem fog összeveszni?? Bizony, ha valaki egynél több gyógyszert szed egyszerre, ott számítani lehet interakcióra, azaz kölcsönhatásra. Azonban ez nem feltétlenül jelent rossz dolgot. Sok esetben szándékos, a kezelést el?segít? kölcsönhatásról van szó.

Sokan tapasztalhatják, hogy magas vérnyomásra nem egy, hanem több gyógyszert is felír az orvos. Ennek oka lehet az is, hogy egy hatóanyag a szokásos dózisban nem ér el kell? hatást, illetve ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük, olyan magas dózisban kellene alkalmazni, hogy az már mellékhatást okozna. Éppen ezért az orvos más hatóanyagokat is felír, amik más úton fejtik ki a vérnyomáscsökkent? hatást, és ez hozzáadódik az els? gyógyszeréhez, azaz kölcsönhatásba lép vele, így érve el a kívánt értéket. Ez egy példa a szándékos és szükséges kölcsönhatáshoz.

Vannak azonban nem kívánt kölcsönhatások is. Ilyen lehet például, ha fels? légúti fert?zés esetén a felírt hurutoldót és a köhögéscsillapítót a beteg egyszerre veszi be. Ebben az esetben a két gyógyszer jelent?sen csökkenti egymás hatékonyságát. Ebb?l a példából láthatjuk, hogy a gyógyszerek megfelel? alkalmazása elengedhetetlen a nem kívánt interakciók egy részének elkerüléséhez. Az erre szolgáló tanácsokkal az orvos, illetve a gyógyszerész az egyetemen szerzett ismeretek birtokában, valamint a rendelkezésre álló számítógépes információs rendszerek segítségével megfelel?en el tudja látni a beteget, illetve a terápia kiválasztásánál az orvos eleve olyan készítményeket választ, amelyek esetén nem lép fel nem kívánt kölcsönhatás. Azonban egyre n? az olyan gyógyszerek száma, amit vény nélkül, tehát akár az orvos tudta nélkül is szedhet az ember. Ekkor n? meg a gyógyszerész felel?ssége, hogy megfelel?en tájékozódjon az illet? rendszeres gyógyszerelésér?l, illetve átadja az alkalmazással összefügg? információkat, ezáltal csökkentve a kölcsönhatások el?fordulásának esélyét.

Azonban fel kell tennünk egy kérdést: csak a gyógyszerek léphetnek kölcsönhatásba egymással? Bizony nem. Lássuk, mi minden zavarhatja meg a gyógyszerek hatását! Els?sorban maga a táplálkozás. Általában kijelenthetjük, hogy a teli gyomor lassítja a gyógyszerek felszívódását. Egyes csontritkulásban alkalmazott szerek pedig csak savas körülmények között aktiválódnak, ezért kell reggel, étkezés el?tt bevenni. Bizonyos ételekben, italokban (sz?l?, egy jól kif?zött tea) nagy mennyiségben megtalálható csersav magához köthet egyes hatóanyagokat, ezáltal csökkentve a hatásosságukat. Másik, viszonylag ismert példa, hogy az elfogyasztott alkohol fokozza az ún. központi idegrendszerre ható szerek (altatók, nyugtatók) hatását, ezért fogyasztása tilos azoknak, akik ilyen gyógyszert szednek.

Jól láthatjuk, hogy az elfogyasztott dolgok is kölcsönhatásba léphetnek a rendszeresen alkalmazott gyógyszerekkel. Éppen ezért az interakciók szempontjából oda kell figyelni az alkalmazott gyógynövényekre, illetve az azokból készült termékekre is. Ha gyógynövényekr?l van szó, nem ritkán két széls?séges álláspont egyikével találjuk szembe magunkat.

? Az egyik az, amely szerint szinte minden növény rendelkezik valamilyen el?nyös tulajdonsággal, illetve egy növény számtalan eltér? probléma esetén alkalmazható, viszont nem kell számolni sem mellékhatással, sem kölcsönhatással.

? A másik álláspont ennek az ellenkez?je, miszerint markáns hatással nem rendelkeznek, nem igazán jók semmire, de a meglév? terápiát könnyen felborítják.

Mindkét megközelítés helytelen. Egy vegyület tulajdonsága nem attól függ, hogy növényb?l nyerték ki, vagy lombikban készült. Nem az alapján kell megítélni, hogy honnan származik. (Szakmai körökben tréfásan ezt hívjuk ?molekuláris rasszizmusnak?.) Egy vegyület megítélésében csak az játszik szerepet, hogy milyen fizikai, kémiai és biológiai hatással rendelkezik. Mivel a növényekben is kémiai anyagok (?kemikáliák?) vannak, ezeknek is lehetnek hatásai, mellékhatásai és kölcsönhatásai. Azonban ezeket a helyükön kell értékelni, és eltúlozni ?ket épp olyan nagy hiba, mintha nem vennénk tudomást róluk. Azonban a helyes tájékozódást megnehezíti, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg ellen?rizetlen termékek, amelyek olyan egzotikus növényeket tartalmaznak, amelyekr?l vajmi keveset tudunk akár hatás, akár mellékhatás, vagy kölcsönhatás szempontjából. Sajnos messzir?l jött növény forgalmazója azt mond, amit akar, így sokan beleesnek a fent vázolt ?úgysem árt, mert növény? tévedésbe, és az még csak a kisebbik baj, ha legfeljebb nem használ. Komolyabb probléma, ha valamilyen mellékhatás lép fel, vagy a növényben megtalálható anyagok ?bezavarnak? a beállított terápiába.

Mindemellett egy-egy interakció értékelésénél nem árt, ha tudjuk, hogy azok mennyire bizonyítottak. Nem mindegy, hogy csak elméletben valósul meg, vagy a gyakorlatban is el?fordul. Gyakran hallhatunk híreket, hogy ?tudósok bebizonyították...?, ?kutatásokkal igazolták...?, azonban ha a szakember jobban utánamegy, akkor kiderül, hogy esetleg csak speciális laboratóriumi (más szóval in vitro) körülmények között sikerült azt az eredményt produkálni, azonban a hétköznapi élet keretein belül az adott dolog megvalósulása nem túl valószín?. Hiába mutatta ki egy kísérlet, hogy egy növényb?l izolált anyag például fokozza egy régóta használt gyógyszeranyag szervezeten belüli lebomlását (ezáltal csökkentve a hatásosságot), ha mondjuk az adott anyag olyan kis mennyiségben van jelen a növényben, hogy gyakorlatilag képtelenség annyit fogyasztani bel?le, ami a fenti kölcsönhatás kialakulásához vezetne. Vagy az is elképzelhet?, hogy bár elegend? mennyiség? anyag van a növényben ahhoz, hogy létrejöjjön a kölcsönhatás, de szájon át fogyasztva a gyomorsav egyszer?en lebontja, és megsemmisül. (Számos gyógyszer ezért gyomornedv-ellenálló tabletta vagy kapszula, hogy a hatóanyag túlélje ezt a rendkívül savas környezetet.) Egyébként a fenti gondolatmenetet nemcsak a kölcsönhatások miatt érdemes észben tartanunk, hanem akkor is amikor egy-egy növény csodaszerként kerül bemutatásra ?tudósok bebizonyították, hogy ilyen meg olyan hatása van? alapon. A lombikban kapott eredményeket nem vonatkoztathatjuk egyb?l az emberi szervezetre.

Vannak olyan esetek, amikor a kölcsönhatás elméletileg megalapozott, azonban tudományos vizsgálatok nem igazolták az emberi szervezetben való kialakulását, ett?l függetlenül célszer? számolni vele. Egy egyszer? példa, amikor egy vény nélkül kapható, macskagyökeret tartalmazó készítmény nyugtató, altató hatása hozzáadódik az egyébként szedett receptköteles altatókéhoz. Ugyanezt várhatjuk a szennatea és egy hashajtó tabletta esetében, vagy egy hurutoldó kapszula és zsályatea együttes alkalmazásakor, és még lehetne folytatni a sort. Ezekben az esetekben nem végeztek vizsgálatokat, hogy valóban létrejön-e a kölcsönhatás, illetve milyen mértékben er?síti az egyik szer a másikat. Ett?l függetlenül balgaság volna ezeket figyelmen kívül hagyni.

A lista végén említhetjük azokat a kölcsönhatásokat, amelyek nem csak elméletileg lehetségesek, és nemcsak speciális laboratóriumi körülmények között jönnek létre, hanem klinikai vizsgálatok alkalmával embereken is igazolták. Ide sorolható a korábban említett cserz?anyagok esete, amelyek megkötnek számos gyógyszermolekulát. Az orbáncf?nél is körültekint?en kell eljárnunk, mert jó pár gyógyszer (epilepszia-ellenes szerek, véralvadásgátlók, fogamzásgátlók) vérszintjét csökkenti. Könnyen belátható, hogy ez utóbbi esetek következménye egyáltalán nem elhanyagolható. Ugyancsak népszer?ek napjainkban a fokhagymatartalmú készítmények fogyasztása, illetve számos fokhagymát tartalmazó csodaszer receptje kering az interneten. Azt azonban kevesen tudják, hogy a fokhagyma (akárcsak a páfrányfeny? [ginkgo biloba] és a nagytermés? áfonya) nyújtja a véralvadási id?t, ezáltal fokozva a véralvadásgátlók hatását, illetve önmagában is nagyon kellemetlen következményekhez vezethet, mondjuk egy m?téti beavatkozás esetén. Éppen ezért célszer? m?tétek el?tt egy héttel minden növényi készítmény alkalmazását felfüggeszteni a lehetséges komplikációk elkerülése végett. Lehetne folytatni a felsorolást, de úgy vélem ez alapján is látható, hogy nem lehet szó nélkül hagyni a gyógynövényeket, illetve a manapság rendkívül népszer? étrend-kiegészít?ket, amelyek nagy része más-más növényi anyagokat tartalmaz, ráadásul legtöbbször tömény kivonat formájában.

A fentiek alapján egyértelm?, hogy a növények alkalmazása pontosan ugyanannyi odafigyelést és utánajárást igényel, mint bármely gyógyszeres kezelés. Különösen igaz ez májkárosodottak, vesebetegek, vagy várandós kismamák esetében, amikor is az egyes anyagok szervezeten belüli útja eleve eltér a megszokottól. Nyilvánvaló tehát, hogy akár meglév? gyógyszeres kezelés mellé kezdenénk valami növényi szert szedni, akár a rendszeresen szedett étrend-kiegészít? mellé akarunk felíratni valamit, mindig tájékoztassuk orvosunkat, gyógyszerészünket, hogy mi az, amit használunk és ? esetleg még nem tud róla. Csak akkor adhat a szakember megfelel? tájékoztatást, ha birtokában van minden szükséges információnak.

Dr. Csapi Bence

szakgyógyszerész

« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 május»
hkszcspszv
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Népegészségügyi programok
2019. 10. 16.
Az adherenciáról
»
2019. 05. 24.
Az immuno-onkológiai kezelésr?l
»
2019. 04. 02.
Az obstruktív alvási apnoe ellátása
»
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 05. 08 szombat