Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2015. május 11.
Kérdezze meg gyógyszerészét! - Mellékhatás?

A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

Az alma lefelé esik, a füst felfelé száll, a gyógyszernek mellékhatása van. Tényleg ilyen törvényszerű? Azt kell mondanom: igen.

Mit is jelent valójában a mellékhatás szó? Elemezzük kicsit ezt a kifejezést! A gyógyszer bevételével nyilván szeretnénk kiváltani egy valamilyen hatást a szervezetünkben, például azt, hogy csökkenjen a vérnyomásunk, csillapodjon a fájdalmunk, normalizálódjon a vércukorszintünk stb. Ennek érdekében vettük be a gyógyszert, végeztünk valamilyen gyakorlatot, vagy éppenséggel lemondtunk valamiről, mondjuk a desszertről. Vegyünk sorra az említettek egy-egy mellékhatásét! Az elvégzett testmozgás mellékhatásaként összegyűrődött a pólóm, amiben a felülést végeztem. Mivel lemondtam a desszertről, ennek mellékhatásaként tiszta maradt a tányérom, a villám. Ha vastartalmú gyógyszert szedek a vérszegénységem enyhítésére, akkor ennek a mellékhatása az lesz, hogy a vas feketére festi a székletemet. Mert a vas ilyen. A fenti példák lehet, hogy kissé bugyutának tűnnek, de azt hivatottak bemutatni, hogy minden féle-fajta és típusú beavatkozásnak vannak törvényszerű, a fizika, a kémia és a józan ész törvényszerűségeiből fakadó következményei és kísérő folyamatai. Ha úgy tetszik mellékhatásai. Arra, a patikában gyakran elhangzó kérdésre tehát, hogy: „Gyógyszerész Úr! Vannak-e ennek a gyógyszernek mellékhatásai?”, egyetlen helyes válasz adható: természetesen igen. A kérdés csak az, hogy a „mellékhatások” észlelhetők-e, zavaróak-e, károsak-e? Mert ha igen, akkor azok valóban mellékhatások (idézőjel nélkül).  Ha észre sem vesszük, vagy nem zavarnak bennünket, és persze semmilyen egészségkárosodást nem okoznak sem rövid, sem hosszú távon, akkor ezek teljesen normális fizikai, kémiai, biológiai kísérő folyamatok, amelyek az elérni kívánt hatás mellett felbukkannak.

Mindenki érezze magát biztonságban!

Szeretnék megosztani önökkel egy érdekességet. Egyetemi tanulmányaim során a gyógyszerfejlesztésről, a gyógyszerek engedélyezési eljárásáról hallgattam az egyik előadást. A gyógyszer törzskönyvezési eljárás (ez a gyógyszerré válás és a forgalomba hozatali engedély megszerzésének rögös, hosszú és igen költséges folyamata) oly mértékben szigorodott az elmúlt évtizedekben, hogy a milliónyi emberéletet megmentő és mind a mai napig használt penicillint (az első antibiotikum) ma már nem engednék törzskönyvezni. Ennek a háttérében az áll, hogy a penicillin viszonylag gyakran vált ki allergiás reakciót. Manapság már nem kerülhetne be az emberiség nagy gyógyszertárába. Elgondolkodtató. Hány emberi életet mentett meg egy olyan anyag, amit manapság már nem engednének át a szigorú vizsgálatokon, már nem engednék gyógyszerként forgalmazni és használni. Ezzel eszem ágában sincs azt sugallani, hogy a gyógyszer veszélytelen cukorka, de jó ha tudja a tisztelt olvasó, hogy nagyon komoly vizsgálatokat követelnek meg a gyártóktól, mielőtt „ránk szabadítanak” egy-egy új hatóanyagot.

Ne szárítsa a macskát a mikrohullámú sütőben!

Bizonyára sokan ismerik azt a mendemondát (nem tudom, hogy valós történet-e?), hogy Amerikában (hol máshol?) valaki beperelte a mikrohullámú sütő gyártóját, mert nem tüntette fel a kezelési kézikönyvben, hogy a készülék macska szárítására nem használható. Állítólag a bíróság igazat adott neki, a gyártót pedig jókora kártérítés megfizetésére kötelezték. Na, ez a túlzott óvatosság áll(hat) a gyógyszerek dobozában található betegtájékoztatók mellékhatás-felsorolásainak a hátterében is. A hosszú évekig tartó gyógyszerfejlesztés során tapasztalt összes mellékhatás feltüntetése kötelező a betegtájékoztatóban, nem kevés riadalmat okozva ezzel a betegeknek, akik sokszor a gyógyszerbe, orvosukba („Mit írt ez fel nekem?”), gyógyszerészükbe („Mit ajánlott ez nekem?”) vetett bizalmukat is elveszítik, még mielőtt elkezdték volna a terápiát.

Én is megtalálok minden jogszabályt az interneten, el is olvashatom, de attól még nem leszek jogász.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy manapság túl sok információ áll a rendelkezésünkre. Már nem az információk, adatok megszerzése a nehéz, hanem az azok közötti eligazodás. A felesleges, elhanyagolható dolog, információ megkülönböztetése a fontostól. Ehhez kell a szakember. Ugyanaz a szöveg teljesen mást jelent egy szakembernek, aki összefüggéseiben tudja kezelni az elé kerülő információt, és teljesen mást jelent egy laikusnak, jogszabály esetén mondjuk nekem, hiszen én csak egy kiragadott szöveget olvasok, de nem feltétlen tudom azt helyesen értelmezni az adott szakma alapvető szabályainak fényében, amik abban az adott jogszabályban nincsenek külön leírva, hiszen a jogot végzett ember számára ezek alapvetőek.  Így van ez minden szakmában. A gyógyszerészetben is.

A magyar állam kiképezi a gyógyszerészeket a magyar állampolgárok számára, hogy ha ez utóbbiaknak gondjuk, kérdésük van, akkor jól képzett szakemberhez tudjanak fordulni. Tanulunk az egyetemen 5 évig, majd szakvizsgázunk 2-3 évig és aztán életünk végéig, minden nap a tára mögött állva, a betegekkel beszélgetve, tőlük folyamatos visszajelzéseket kapva gyarapítjuk tudásunkat, az évenkénti kötelező továbbképzéseken kívül. Tessék használni bennünket, gyógyszerészeket!

Mik a leggyakoribb mellékhatások?

Szédülés, hányinger, rossz közérzet, álmatlanság, fáradékonyság, levertség, viszketés, kiütés, köhögés, étvágytalanság, fogyás, hízás stb. Sorolhatnánk a végtelenségig. Mindenféle panasz elhangzik a patikában és ugyanannak az ellenkezője is. De hangsúlyozom, nem az összes mellékhatás jelentkezik valakinél, csak lehetséges az előfordulásuk.

Mit tegyünk, ha mellékhatást tapasztalunk?

Vannak olyan mellékhatások, amelyekkel sokáig együtt lehet élni (száraz köhögés, bokaduzzanat bizonyos vérnyomáscsökkentők esetén (de csak egyes betegeknél!), és vannak olyanok, amelyek felbukkanása esetén nem érdemes tovább erőltetni a terápia folytatását, hanem azonnal keressünk fel szakembert, orvost, gyógyszerészt (pl. allergiás panaszok). Ha allergiás tüneteket tapasztalunk (hirtelen fellépő viszketés, bőrpír, duzzanat, légzési nehézség) javasolt a terápia azonnali megszakítása és mihamarabb valamilyen kalcium pezsgőtabletta bevétele, az ugyanis hamar képes megfékezni, enyhíteni az allergiás folyamatokat.  

Mindenesetre nyugodtan jelezzük a gyógyszerészünknek, ha bármi változást, szokatlant tapasztalunk magunkon, vagy gyermekünknél, és úgy gondoljuk, hogy köze lehet a terápiához, az újonnan felírt vagy már régóta szedett gyógyszerünkhöz. Megpróbáljuk közösen eldönteni, hogy köthető-e valamely gyógyszerhez vagy kórfolyamathoz. Figyelem! A régen szedett gyógyszernél is egyszer csak előfordulhat eddig nem észlelt mellékhatás, lehet, hogy az egy újonnan kapott gyógyszer hatására erősödött fel.

A már korábban említett szigorú vizsgálatok nem érnek véget a gyógyszer engedélyezésével, hanem kötelező a gyógyszereket, azok esetleges mellékhatásait nyomon követni, hátha új mellékhatás jelentkezik a mindennapi felhasználás során és arra már fel lehessen hívni a további betegek figyelmét is, s a betegtájékoztatóba is legyen beleírva. Ezért is fontos, hogy a visszajelzések eljussanak hozzánk, gyógyszerészekhez, hogy a betegekkel együttműködve, közösen dolgozzunk, a minél biztonságosabb gyógyszerellátásért.

 

Dr. Gutay Tibor

szakgyógyszerész

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA