A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

Nemcsak az egészségügyi ellátórendszerrel foglalkozik, hanem az egészséges életmód és a megelőzés fejlesztése az egyik legfőbb célja az egészségügy irányítójának. Az ebben elért eredményekről és a további feladatokról kérdeztük dr. Szócska Miklós államtitkárt.

–Tisztelt Államtitkár Úr! Aki ismeri önt tudja, hogy elkötelezett híve a népegészségügyi cselekvésnek, rendszeresen sportol és odafigyel az étkezésre is. Hogyan értékeli, sikerült-e az életmóddal kapcsolatos kérdésekben országos szinten is előbbre lépni?

–Talán emlékszünk még arra, hogy néhány évvel ezelőtt nem tudtunk úgy hazamenni valamilyen vendéglőből, hogy ne éreztük volna magunkon a dohányfüstöt. A nemdohányzók védelme és a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedéseinknek köszönhetően mára már 200 ezren hagyták abba a dohányzást. Ha ők most mind megfognák egymás kezét, akkor Budapesttől Bécsig érne a sor.

Az egészségre káros termékekre kivetett népegészségügyi termékadónak, melyet a köznyelvben csak chipsadónak nevezünk, nem az volt az elsődleges célja, hogy bevételt teremtsen az egészségügynek, hanem hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet arra, hogy mely termékek fogyasztására kell figyelni. Egy 2012-es felmérés szerint az ezeket vásárlók 25–35%-a már akkor is kevesebbet fogyasztott ezekből, mint egy évvel korábban. A magukat „rossz” egészségi állapotúnak tartó emberek pedig a sós rágcsálnivalók és az előrecsomagolt édességek fogyasztását kétszer nagyobb mértékben csökkentették, mint a magukat „jó” egészségi állapotúnak tartók. Ide kívánkozik még, hogy a Magyar Infarktus Regiszter adatai szerint a szívinfarktus okozta halálozás folyamatosan csökken, melyben a jobb ellátási színvonal mellett az egészségesebb életmódnak is komoly szerepe van. Mindezeken túl most év elején lép életbe az a szabályozás, amely az egészségre káros transzzsír mértékét az élelmiszerekben 2%-ban maximálja. Mivel a transzzsírsavakkal összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri betegségek évente 6000 honfitársunk életét követelik, az új szabályozással a jövőben ezrek életét menthetjük meg. Számtalan területen indultak el a népegészségügyi kampányok és a szűrések is, az országban pedig 58 helyen Egészségfejlesztési Irodák létrehozását kezdtük meg.

Hosszasan lehetne még sorolni a népegészségügyi és megelőzési célú egyéb változtatásokat, de már csak a védőoltásokat említem. Köztudott, hogy a magyar védőoltási rendszer eredményeit világszerte elismerik, azonban a fejlesztésük egy pillanatra sem állhat le. A járványügyi biztonság érdekében az idei évtől kötelező lesz a két év alatti gyermekeknek a pneumococcus elleni védőoltás, amely többek között az ezen baktérium által okozott tüdőgyulladás és középfülgyulladás ellen nyújt nagyon hatékony védelmet a fertőzés veszélyének leginkább kitett csecsemőknek és kisgyermekeknek. És idén ősztől lehetővé tesszük a hatodik osztályos lányok körében a méhnyakrák megelőzésére alkalmas védőoltás alkalmazását is. Mindkét oltás térítésmentesen áll rendelkezésre. Ha egy mondatban kellene összefoglalni a tevékenységünk filozófiáját: nekünk az egészség az ügy.

– Új pályára állították az ellátórendszert. Mit érezhetnek ebből ma a betegek?

– Folyamatosan fejlesztjük a mentőszolgálatot. Ezen belül megkezdtük a mentőszolgálat gépkocsiparkjának cseréjét, így egyre többször találkozhatunk az új, sárga mentőautókkal. A háziorvosi praxisok finanszírozását két lépésben is javítottuk. A legnagyobb figyelmet a sajtóban talán a kórházak állami gondoskodásba vétele követte. Ez nemcsak gazdálkodási szempontból volt szükségszerű, hanem ez lehet az alapja az egységes Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak is. Ez azért fontos, hogy aki az ország bármelyik részén megbetegszik, hasonlóan hatékony és ugyanolyan jó minőségű ellátásban részesülhessen. Ez az átszervezés egyben fenntartható ellátórendszert is fog eredményezni. Örömteli hír, hogy ma már közel száz helyen folynak uniós forrásból finanszírozott kórházfejlesztések, melyekkel az egységes és szervezett betegellátás feltételeit teremtjük meg.

– Sokszor lehet fenyegető híreket hallani arról, hogy nem lesznek itthon orvosok, ápolók. Milyen megoldást lehet erre adni?

– Először is azt kell tisztán látnunk, hogy ez nem egy speciális magyar probléma, hanem Európa számos országa küzd az orvosok és egészségügyi szakemberek otthon tartásáért. Mivel nálunk nagyon magas, sőt világszínvonalú az orvosképzés, ezért a szakembereinket külföldön is keresik. A problémát egy életpályamodell megvalósításával lehet hosszú távon kezelnünk. Ennek az első lépéseit már sikerült megtennünk. Az orvosegyetemekről kikerülő fiatal szakorvosjelöltek részére elindítottunk egy ösztöndíjprogramot, amely pénzügyi segítséget nyújt az itthon maradásukhoz. Sőt az ebben részt vevők azt is vállalják, hogy nem fogadnak el paraszolvenciát! Ebben a programban már ezernél több fiatal orvos vesz részt. Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók részére kétszer is sikerült érezhető béremelést biztosítanunk. Mindezek eredményeként sikerült megfordítanunk az elvándorlási tendenciát. Az előző évekhez képest csökkent a külföldi munkavállaláshoz igazolást kérők száma. 

– Számtalanszor fogalmazott úgy, hogy célja a patikák népegészségügyi találkozóhellyé alakítása. Miért van erre szükség?

 

– A gyógyszertár nem bolt, bár a 2010 előtti gyógyszertári liberalizáció ezt az irányt tűzte ki elérendő célként. Évente 60 millió gyógyszerész-beteg találkozás van a patikákban, ami a népegészségügyi célok megvalósításában és az egészséges életmód terjesztésében nagy lehetőséget jelent. Ugyanakkor a gyógyszerellátásban a legfontosabb feladat a betegek biztonságos és garantált minőségű gyógyszerellátása. Ugyancsak fontos a gyógyszertárak szakmai szolgáltatásainak a fejlesztése és a vidéki gyógyszerellátás megerősítése. Ezeket a célokat több intézkedéssel segítettük. Azt tartjuk jónak, ha a gyógyszertár működtetését a gyógyszerész személyes szakmai és gazdálkodási felelőssége határozza meg.

 

Szemben a korábbi gyakorlattal, melyben a gyógyszerek támogatási kulcsainak csökkentése miatt jelentősen és folyamatosan nőtt a közfinanszírozott gyógyszerek kiváltásakor fizetendő térítési díj, mi elsődlegesnek tartottuk a betegek pénzügyi védelmét. Így az elmúlt két évben több mint 10 milliárd forinttal csökkentettük a támogatott gyógyszerekért betegek által fizetett térítési díjat. Ez a gyakorlat, különösen a különböző krónikus betegségekben alkalmazott gyógyszerek esetében, akár több ezer forinttal is csökkentheti a betegek havi gyógyszerkiadásait.

– Mit tart az elkövetkezendő idő legfontosabb feladatainak?

– Az elmúlt évek tudatos építkezésével kialakítottuk egy hatékonyabban, eredményesebben működő egészségügyi ellátórendszer kereteit. Itt az ideje, hogy ezt belakjuk. Intenzív szervezői munkára és a jó gyakorlatok általános elterjesztése az előttünk álló legfontosabb feladat.

– Köszönöm a beszélgetést.

 (MGYK)