2012. május 02-án "Gyógyszerpiaci tárgyalások" címmel jelent meg Zivkovics Natália írása Magyar Nemzetben, míg a Magyar Hírlap hasábjain Niczky Emőke cikkét olvashatjuk: "Brutális lehet a gyógyszerek drágulása" címmel!

 

magyarhirlap.hu - Niczky Emőke - Felére csökkenő támogatás

A gyógyszerészkamara elnöke szerint a kasszavágás mindenkit nehéz helyzetbe hoz, de főként a betegeket

Nyolcvan szĂĄzalĂŠkkal tĂśbbet fizethetĂźnk a vĂŠnykĂśteles orvossĂĄgokĂŠrt, ha a mĂĄsodik SzĂŠll KĂĄlmĂĄn-tervet a betegterhek nĂśvelĂŠsĂŠvel valĂłsĂ­tjĂĄk meg. Ha viszont a gyĂłgyszerek hatĂłsĂĄgi ĂĄrat kapnak, akkor a gyĂĄrtĂłk vonulhatnak ki a piacrĂłl.

Az első csomag jövőre 37 milliárd forint megtakarítást rendelt el a gyógyszerkasszában, a nemrég napvilágra került újabb verzió pedig további negyvenmilliárdot. Ha a tételeket összeadjuk, a 2011. évi 376 milliárd forintos felhasználás 2013-ra 189 milliárdra, a felére apadna.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán felhívta a figyelmet, a kasszába a gyógyszergyártók is befizetnek. Mivel az említett 189 milliárd forintban az ő pénzük is benne van, ez annyit jelent, hogy a költségvetés tízmilliárddal kevesebbet tesz majd a gyógyszerbüdzsébe. A kasszavágás mindenkit nehéz feladat elé állít, különösen, ha a reformot a betegterhek növelése nélkül tervezik.

Felére csökkenő támogatás

Gyógyszerészkamara elnöke szerint a kasszavágás mindenkit nehéz helyzetbe hoz, de főként a betegeket

Az eddigihez kĂŠpest akĂĄr nyolcvan szĂĄzalĂŠkkal tĂśbbet fizethetĂźnk a patikĂĄban a vĂŠnykĂśteles orvossĂĄgokĂŠrt, ha a mĂĄsodik SzĂŠll KĂĄlmĂĄn-tervet a betegterhek drasztikus nĂśvelĂŠsĂŠvel valĂłsĂ­tjĂĄk meg. Ha viszont a gyĂłgyszerek hatĂłsĂĄgi ĂĄrat kapnak, akkor a gyĂĄrtĂłk vonulhatnak ki a piacrĂłl.

Alig két esztendő alatt a felére csökkentené a pénzügyi kormányzat a gyógyszerek köztámogatására szánt összeget – gyakorlatilag ez a summázata a második Széll Kálmán-terv ide vonatkozó fejezetének.

A számok magukért beszélnek. A tavalyi költségvetésben 343 milliárd forintot terveztek erre a célra, de már az sem volt elegendő, mert a gyógyszerkassza tényleges költése – vagyis az az összeg, amennyivel valójában támogatták a betegek vénykiváltását – ezt 33 milliárd forinttal haladta meg.

Ehhez képest nem a valósághoz, vagyis felfelé igazították az idei tervet, hanem többszörösen lefaragtak belőle. Az idei évre már csak 276 milliárdot (tehát százmilliárddal kevesebbet) állítottak be a költségvetésbe, és ezt az új Széll Kálmán-terv még további tízmilliárddal kurtítaná meg.

Hogy jobban lássuk a részleteket, emlékezzünk arra, hogy már az első Széll Kálmán-terv is foglalkozott a 2013-as gyógyszerkasszával. Az első csomag a jövő évre – az idein túl – még 37 milliárd forint megtakarítást rendelt el a gyógyszerkasszában, a nemrég napvilágra került újabb verzió pedig ezenfelül további negyvenmilliárdot. Ha az összes résztételt összeadjuk, a 2011. évi 376 milliárd forintos felhasználás 2013-ra 189 milliárdra, vagyis a felére apadna.

Ebből kellene támogatni ugyanannyi beteg ember patikai gyógyszerkiváltását, hogy ne maradjanak orvosság nélkül.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke további összefüggésre is rávilágított lapunknak. Hankó Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a kasszába a gyógyszergyártók is befizetnek. Mivel az említett 189 milliárd forintban az ő pénzük is benne van, az annyit jelent, hogy maga a költségvetés a valóságban tízmilliárddal ennél is kevesebbet tesz majd a gyógyszerbüdzsébe.

Megírtuk, Hankó már az első Széll Kálmán-tervnél is hangoztatta, hogy a kasszavágás nehéz feladat elé állít mindenkit, különösen akkor, ha a kormány tartani akarja az általa deklarált célokat, azaz a térben és időben kiegyensúlyozott lakossági gyógyszerellátást a betegterhek növelése nélkül. Most, a második tervnél szerinte már nyilvánvaló, hogy valamelyik elv durván sérülni fog. Ha a tervezett különbséget a betegekkel fizettetik meg – mondta az elnök – , akkor számításaik szerint akár nyolcvan százalékkal is emelkedhetnek majd a patikában fizetendő gyógyszerköltségek, pedig sokan már most sem tudják kiváltani orvosságukat.

Ha viszont hatósági eszközökkel akarják elérni a kitűzött célokat, azaz a kormány rendeletileg igazítja a büdzséhez az árakat – akkor a piac fog „felborulni”. A hazai gyártók leállhatnak, a külföldiek pedig kivonulhatnak a magyar piacról, és a betegek orvosság nélkül maradhatnak. A patikáknál pedig mindkét változat drámai következményekkel járhat, mert egy részük már most is veszteségesen működik.

A helyzet persze nemcsak a betegek és a gyógyszerpiaci szereplők, hanem a kormány számára is kockázatos, mert bármelyik megoldást választja, a tűzzel, vagyis a következő választási eredménnyel játszik. Hankó Zoltán úgy véli, „aki ezeket a számokat leírta, az nincs tisztában a magyar valósággal, vagy nem törődik vele”. Itt szakmai vagy támogatáspolitikai megfontolásoknak szerinte már nem volt helye, mert a második Széll Kálmán-tervben ennek nyoma sincs. „Ez a döntés nem a szakmáról szól, hanem a pénzbehajtásról, ami a társadalmi szolidaritás rendszerét verheti szét” – mondta.

A döntésekről a múlt hét közepén tárgyalt a kormány. Némi reménnyel szolgálhat, hogy a pénteken megjelent Magyar Közlöny nem ejt szót a gyógyszerkasszáról. Ez jelentheti azt is, hogy valaki végre a „fejéhez kapott”. Ezt valószínűsíti az az értesülés, amely szerint az egészségügyi államtitkárság nem ért egyet a tervvel.

Niczky Emőke

Magyar Nemzet - Gyógyszerpiaci tårgyalåsok - Ha a patikåk vesztesÊgÊt nem ellentÊtelezik, veszÊlybe kerßlhet az ellåtås - ZIVKOVICS NATÁLIA

 

Mielőbbi kormányzati tárgyalásokat sürgetnek a gyógyszerpiac résztvevői a Széll Kálmán-terv 2.0-ról. Az abban szereplő újabb megszorításnak ugyanis szerintük beláthatatlan következményei lesznek: jelentősen emelkedhetnek a betegek terhei, fontos készítmények tűnhetnek el a magyar piacról, s bezárhat számos patika.

Minden bizonnyal komoly fejtörést okoz majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Egészségügyi Államtitkárság szakembereinek, hogy miként takarítsanak meg újabb 40 milliárd forintot a gyógyszerek ártámogatására szánt keretből. Személyes beszélgetések alkalmával több OEP-es és minisztériumi szakember is azt mondta: kimerültek a rendelkezésre álló eszközök.

Valóban sok mindent bevetettek már, hiszen az utóbbi időben újabb és újabb megszorításokkal sújtották ezt a területet. Csak az idén 83 + 10 milliárd, jövőre pedig további 37 + 40 milliárd forintot kell megtakarítani a kasszában. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban az állam feleannyit költ majd gyógyszerár-támogatásra, mint egy évvel ezelőtt.

Szakértők szerint lehetséges intézkedésként újból előkerülhet a hatósági árcsökkentés és a tb-támogatás mérséklése, de előbbit a gyártók tartják végzetesnek, utóbbinak pedig politikailag van rossz üzenete. A térítési díjak növelése egyébként szerepel a Széll Kálmán-terv új verziójában, de arról egyetlen szó sem esik benne, hogy mely termékkörnél, milyen betegcsoportnál és milyen mértékű lenne a térítési díj emelkedése. – Már a Széll Kálmán-terv első változatában szereplő megtakarítás sem reális, amelyhez jövőre újabb 40 milliárdos elvonás jönne. Ennek dráma következményei lehetnek – fogalmazott Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Mint mondta: rossz irányú folyamatot indított el a kormány azzal, hogy irreális terhekkel sújtja a gyógyszerpiacot. A gyártókat ugyanis mindez arra kényszeríti, hogy számos medicinát kivonjanak a magyar piacról, de legalábbis kérjék a tb-támogatotti körből való törlésüket. Egy bizonyos árszint alatt ugyanis nem éri meg a magyarországi jelenlét, hiszen azzal más – nagyobb piacot jelentő – európai államokban romlik a pozíciójuk. Más országok biztosítója ugyanis árgus szemekkel figyeli az árakat, s ha itthon engednek, akkor ott is ugyanezt az árszínvonalat kérik majd. Ha a gyártókat sújtó összes terhet – egyebek mellett a különadót és az orvoslátogatók után fizetendő díjat – is figyelembe vesszük, akkor Leitner György szerint azt lehet mondani, hogy az innovatív termékeket az európai átlagár 40 százalékáért forgalmazzák Magyarországon a cégek.

Elmondta, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 megjelenése után gyors körkérdést intéztek tagvállalataikhoz. Arra voltak kíváncsiak, hogy az újabb nyomás milyen következményekkel járhat, s milyen termékkört érinthet. Az érintett gyártók fele válaszolt egyelőre: 122 olyan gyógyszert azonosítottak, amelyet nem lehet egykönnyen más termékkel helyettesíteni, ezek felénél, tehát körülbelül 60 orvosságnál kezdeményezhetik a hazai tb-támogatotti körből való kivonást. Ez azt jelentené, hogy a betegek túlnyomó többsége – körülbelül félmillió ember – nem tud majd hozzáférni ezekhez a készítményekhez.

Leitner György hangsúlyozta, hogy mindez nem teljes körű felmérés, de szerinte jól mutatja, hogy a felelőtlen kormányzati intézkedés milyen komoly károkat okozhat.

Mint mondta, szeretnének mielőbb tárgyalóasztalhoz ülni a döntéshozókkal, hogy megértessék velük az intézkedés várható következményeit: azt, hogy veszélyben van a betegellátás, s lefelé tart a gyógyszeripar is. Az eddigi elvonások miatt ugyanis már jelentős mértékű elbocsátást hajtottak végre, csökkentették a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket, kevesebb támogatást nyújtottak „adományozott gyógyszerként” a kórházaknak, s visszavettek az orvostovábbképzés támogatásából is. A negatív tendencia pedig tovább fokozódhat.

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója egy minap megjelent nyilatkozatában azt mondta: a hazai gyógyszeripar kiemelt szerepet kapott a válság kezelésében. 2007-ben elsőként vetettek ki rá krízisadót, terhei minden iparágat messze meghaladó mértékben növekednek. Miközben az onkológiai, szív- és érrendszeri halálozásban világviszonylatban is a legrosszabbak között állunk, a 0,6 százalékos GDP-arányos gyógyszertámogatás jelentősen elmarad az 1,1 százalékos uniós átlagtól. Egy újabb gyógyszerkassza-lefaragás veszélyezteti a betegek biztonságos gyógyszerellátását. Hozzátette: bíznak abban, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0-ról mielőbb elkezdődnek a megfelelő szakmai egyeztetések.

– Aki ilyen megtakarítási összeget papírra vet, az nem ismeri a magyar valóságot. Ha mégis ismeri, akkor fel akarja számolni a társadalmi szolidaritás rendszerét – fogalmazott Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Széll Kálmán-terv második verziójában szereplő gyógyszerpiaci intézkedésekről. Már az első verzió 2013-ra előirányzott kasszaszűkítést is aggályosnak ítéli, az viszont egészen biztos, mondta, hogy az ágazat nem bírja el a jövőre tervezett újabb 40 milliárdos megtakarítást, nem marad tehát más lehetőség, mint a betegterhek növelése.

Ha a 2013-ra tervezett elvonás egészét a betegekre terhelnék, akár 80 százalékkal is emelkedhetne az általuk fizetett térítési díj. Ez persze szakmailag, morálisan és politikailag is elképzelhetetlen – tette hozzá.

Ez nemcsak a gyógyszeripart és a betegeket terhelheti rendkívüli módon, hanem a patikákat is, pedig egynegyedük már így is veszteségesen működik – hangsúlyozta. A tavaly októberi, illetve az idei áprilisi gyógyszerárcsökkentés (ami a tb-támogatás mérséklése miatt az esetek egy jelentős részében nem járt együtt a betegek által fizetett térítési díj csökkenésével) körülbelül 9, illetve további 7 százalékos árrésveszteséget okozott. Ebből mindössze 7,2 százalékot kaptak meg kompenzációként a gyógyszertárak. – Ha a veszteségeiket nem ellentételezik maradéktalanul számukra, akkor el kell felejteni Magyarországon a kiegyensúlyozott gyógyszerellátást, a széles körű patikai rendszert – fogalmazott.

Hankó átgondolatlannak tartja azt az új Széll Kálmán-tervben szereplő másik intézkedést is, amely megszüntetné a nagy forgalmú patikák által fizetendő szolidaritási díjat.

Ebből a pénzből több száz, kis településen lévő gyógyszertár működését támogatták.

– Megengedhetetlen, hogy ezeket magukra hagyják, hiszen biztosítani kell a megfelelő gyógyszerellátást, amelyhez elengedhetetlen a kis településeken lévő patikák léte – szögezte le.

Zivkovics NatĂĄlia