Dr. Hankó Zoltánt a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét kérdezték az ECHO TV-ben, a Napi Aktuális 2013. október 7-i adásában.

Az elmúlt három évben nem csak a gyógyszertárak adóssága csökkent, de kevesebbet kell a krónikus betegeknek is fizetniük a gyógyszerkért. Az egészségügyi kormányzat 1000 napos programját értékelve Szócska Miklós államtitkár elmondta, hogy 2017-ig több gyógyszerész szerezhet tulajdoni részesedést a patikákban. Ehhez a kormányzat egy hitelprogramot is indít számukra.

A műsor ide kattintva elérhető!

 

 

Műsorvezető: Néveri Ferenc Igor

Műsorvezető: Vendégem a stúdióban Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, jó estét kívánok. A bejátszásban lehetett hallani, hogy rettentően eladósodottá váltak ezek a patikák. Hol történt meg maga ez az eladósodás, vagy minek volt ez köszönhető, hogy nagy  hirtelen, pár év alatt eladósodtak ezek a patikák?

Hankó Zoltán: Induljunk vissza az ősbűnhöz, a 2006-os liberalizációhoz, az azt megelőző utolsó békeévben a gyógyszertárak a beszállítóiknak, tehát a gyógyszer-nagykereskedőknek olyan 30-35 napos határidővel fizettek és valahol 35 és 40 milliárd forint körül volt az az összeg, amivel éppen, mint ki nem fizetett összeggel tartoztak a gyógyszer-nagykereskedőknek. Ez a 35-40 milliárd forint közötti összeg 2010 végére, amikor a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek a módosítására sor került, lényegében 70 milliárd forintra duzzadt, tehát azt kell mondanom, hogy négy év alatt megduplázódott a gyógyszertáraknak a beszállítók felé a tartozásállománya.

Műsorvezető: Erre milyen megoldások léteznek, hogy egyáltalán ezt az adósságot el lehessen tüntetni?

Hankó Zoltán: Hát legelőször is én azt gondolom, hogy minden piacgazdaságban, ha valaki tartozik valakinek, akkor azt ki kell fizetni, ugyanakkor az egészségpolitikának és a szakmapolitikának is az a felelőssége, hogy ezeket az összeget a gyógyszertárak a beszállítóknak ki tudják fizetni. Részben ezt is célozta a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek az ezer nappal ezelőtti módosítása, ami, ahogy államtitkár úr fogalmazott a mai sajtótájékoztatón, megszüntette a patikalázat, visszahozta a személyes felelősséget a gyógyszerellátásnak a rendszerébe és ezek együttes eredményeként végül is elindult egy olyan konszolidációs folyamat a gyógyszerellátásban, aminek a következtében ma már azt tudjuk mondani, hogy ez a durván 69-70 milliárdos nagykereskedők felé akkor fennálló adósságállomány egy olyan 47 milliárd forintra már csökkent. Ebben persze számos tényező szerepel, de az tény, hogy egy 22-23 milliárd forinttal csökkentek a gyógyszertáraknak az adósságai.

Műsorvezető: Ezer nap távlatában már nagyon jól lehet látni, hogy milyen súlyos következményei voltak magának ennek a liberalizációnak?

Hankó Zoltán: Igen, hát a gazdasági válsághelyzetet, ami akkorra kialakult az is jellemezte, hogy durván a gyógyszertáraknak az egynegyede veszteségesen működött, de nemcsak egy gazdasági, hanem egy szakmai és egy morális válságban is belecsúszott az ágazat, és hát ezt a válsághelyzetet lényegében egyidejűleg, egymással párhuzamosan kell kezelni és azt kell mondanom, hogy egy gazdasági világválság közepette ez egyáltalán nem volt könnyű sem az állami vezetésnek, sem a szakmapolitikának, de azt gondolom, hogy legalább ilyen nehéz volt ebben a helyzetben helytállni a gyógyszertáraknak is.

Műsorvezető: Kifejezetten a szakmaiságot sértette maga ez a liberalizáció, hiszen rengeteg szakmabeli hagyta el a pályát, vagy kényszerült arra, hogy elhagyja a pályát és adja át olyanoknak a pozícióját, vagy a helyét, akik nem feltétlen tanulták ezt a szakmát.

Hankó Zoltán: Itt istenigazából az elsődleges probléma abban volt, hogy a gyógyszertárnak a szakmai tevékenységéért, a beteg ellátásáért nem volt egyértelmű felelősségi viszonyrendszer. A gyógyszer-gazdaságossági törvénynek a módosítása lehetővé tette, hogy ma már egyértelművé váljék, hogy a személyijogos gyógyszerész, tehát az a gyógyszerész, aki a gyógyszertár működtetésére az engedélyt megkapta, az teljeskörűen feleljen értelemszerűen szakember munkatársaival egyetemben a gyógyszerellátásnak a biztonságáért, minőségéért, a betegellátás tisztességéért.

Műsorvezető: Nyilvánvaló, hogy magát ezt a rendszert nem lehet rövid határidőn belül helyreállítani. Viszont, mi az a záros határidő, amire azt lehet mondani, hogy nagyjából el lehet kezdeni ennek a rendszernek a visszaalakítását, hogy végre újra szakmabeliek kezébe kerüljenek maguk a patikák?

Hankó Zoltán: Számtalan intézkedés történt már ennek érdekében, az elmúlt években is. A tulajdonviszonyok rendezése szempontjából az egyik jelentős elem volt az offshore cégeknek a kizárása, amire még 2011-ben évközben sor került, illetve azoknak a külső befektetőknek a további térnyerését is sikerült fékezni, akik hát rendszeridegen szemléletet hoztak be a gyógyszerészetbe.

Műsorvezető: Bocsásson meg, egyetlen egy gondolatra hadd állítsam meg. Tudjuk-e, hogy ezek az offshore cégek mekkora vagyont vittek ki ebből a patikaüzletből?

Hankó Zoltán: Hát lehet, hogy ők tudják, én nem.

Műsorvezető: De ezt nem is lehet nyomon követni?

Hankó Zoltán: Szerintem a gyógyszerészkamarának erre nincsenek eszközei.

Műsorvezető: Lehet, hogy ennek egyszer majd érdemes lenne utánanézni. Viszont akkor térjünk vissza magához a programhoz. 2014-ig szól a határidő a 25 százalékos tulajdonrészről, ha jól tudom.

Hankó Zoltán: Igen.

Műsorvezető: És ezt mennyire lehet tartani?

Hankó Zoltán: Hát a jogszabályi rendelkezések egyértelműek, hogy 2014. január 1-jétől kezdődően csak olyan gyógyszertár működhet, amelyet működtető gazdasági társaságban a gyógyszerészeknek a tulajdonhányada meghaladja a 25 százalékot és 2017-től olyanok, amelyekben a gyógyszerészi többségi tulajdonhányad biztosított. Tekintettel arra, hogy egyéb intézkedések is születtek, például a szindikátusi szerződéseknek a tiltása, illetve például az, hogy a társasági szerződéseket az OTH-nak januárban be kell nyújtani és ezt követően egyfajta kontrollra is lehetőség nyílik, én azt gondolom, hogy a 25 százalékos tulajdonjogi előírást a kollégáim és a befektetők is komolyan fogják venni.

Műsorvezető: Van-e valamiféle finanszírozás? Itt azért lehetett hallani a bejátszásban talán valamelyest konkrétan is, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre, egyáltalán ez az összeg elég-e arra, hogy ezt a tulajdonrészt azok, akik szeretnék ezt a tulajdonrészt megvásárolni, azt egyszerűen meg tudják-e oldani ebből az összegből?

Hankó Zoltán: Az elmúlt másfél évben elég intenzív munka folyt annak érdekében, hogy a patikaalappal lehessen segíteni a gyógyszerészeknek a tulajdonlását, ez egyfelől egy kedvezményes hitelkonstrukciónak a kidolgozását jelentette, másfelől a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.-nek a közreműködésével egy olyan tőkealapnak az igénybevételére is lehetőség nyílt, amelyik úgyszintén a gyógyszerészeknek a tulajdonlását biztosítja. A kedvezményes hitelkonstrukcióban egy három százalékos kamatozással nagyjából egy tízmilliárd forintos összeg áll rendelkezésre és többmilliárd forinttal segítheti ezt a programot a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. is. Azt mindenképpen el kell mondanom, hogy természetesen ezek olyan konstrukciók, aminek a végén a gyógyszerésznek a felvett hitelt értelemszerűen ki kell majd fizetni.

Műsorvezető: Térjünk vissza a gyógyszer-gazdaságossági törvényre. Arról már beszéltünk, hogy ez a patikák szempontjából mit jelent. Viszont a betegek, a fogyasztók szempontjából mit jelentett?

Hankó Zoltán: Azt gondolom, hogy egyfelől, ha egy néhány éven belül, reményeim szerint, befejeződik az ágazatnak a gazdasági konszolidációja, akkor azok a ma még időnként jellemző történetek, hogy egyik patikába kell menni, másik patikába kell menni,nem biztos, hogy azt a gyógyszert meg tudja vásárolni, ezek remélhetően megszűnnek, vagy minimalizálódnak másfelől viszont már a személyi jogos, illetve a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerésznek a szakmai felelőssége olyan egyértelmű, ami az ő gyógyszerbiztonságát garantálja, illetve olyan programokat is el tudtunk indítani az utóbbi években, amelyeknek a segítésével, amelyeknek a közreműködésével a betegeknek a gyógyszer-használathoz kapcsolódó kockázatait lehet jelentős mértékben csökkenteni. Gondolok itt például a gyógyszer-kölcsönhatások, gyógyszer-mellékhatások vagy akár a párhuzamos gyógyszerelésnek a kontrolljára és adott esetben a kiszűrésére.

Műsorvezető: Hogyan látja a szakmának a jövőjét rövid távon legalábbis?

Hankó Zoltán: Én azt gondolom, hogy 2016 végéig még itt viszonylag komoly vitáink lesznek a tulajdonosi programhoz kapcsolódóan, másfelől pedig azt érzem, hogy a gyógyszerészkollégáim az elmúlt húsz év különféle modellkorrekciói kapcsán egyfajta mentális kifáradás jeleit mutatják, hogyha szabad így fogalmaznom. Ahogy megyünk előre az időben, úgy fog reményeim szerint a hitük és a bizalmuk is visszajönni a kollégáimnak és ez mindenkinek jó lesz.

Műsorvezető: Köszönöm szépen a beszélgetést.

vissza