A Biztonságos étrend-kiegészítő program kezdetektől élvezi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) támogató közreműködését. A program indokoltságáról, a HENT szerepéről és társadalmasításának kérdéseiről beszélgettünk a HENT titkárával, dr. Németh Mónikával.
– A HENT a kezdetektől fogva részt vesz a Biztonságos étrend-kiegészítő programban. Emlékszem, már az előkészítő megbeszéléseken is jelen voltak, majd 2016-ban a megállapodás aláírására is a HENT-nek otthont adó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában került sor. Azóta is folyamatosan részt vesznek a munkában. Miért fontos Önöknek ez a program?
– A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés érdekében jött létre, célunk a hamis termékek keresletének és kínálatának csökkentése. Nincs ez másképp az étrend-kiegészítők esetében sem. Nagyon szívesen veszünk részt bármilyen olyan projektben, ami a hamisítás visszaszorítása érdekében jött létre, a Biztonságos étrend-kiegészítő program esetében pedig külön motivációként megemlíteném a széles szakmai támogatottságot, hiszen a Magyar Gyógyszerészi Kamara mellett szinte a teljes szakmai gárda, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete is részt vesz a programban.
– Mi a HENT küldetése, és mi a szerepe a Biztonságos étrend-kiegészítő programban?
– Küldetésünk egyik alappillérének a fogyasztói szemléletformálást tekintjük. Sajnos a vásárlók körében gyakran azért élveznek előnyt a hamisított vagy jogszerűtlen úton forgalmazott termékek, mert olcsóbbak, mint a piacon jelenlévő legitim gyártók árucikkei. Azzal azonban kevesen vannak tisztában, hogy egy-egy ilyen termék használatával saját egészségüket teszik kockára, nem beszélve az így okozott gazdasági károkról, bevételkiesésről, amelyek hosszútávon több ezer ember elbocsátásához, illetve az innováció visszaszorulásához vezethetnek. A Biztonságos étrend-kiegészítő program a tudatosságnövelés szempontból azért egyedülálló, mert a létrejött együttműködéssel a lehető legnaprakészebb információkat tudjuk eljuttatni a fogyasztókhoz.
– Milyen piaci tapasztalataik vannak az étrend-kiegészítők forgalmazásáról? Mennyire valós veszély a hamis és a rossz minőségű étrend-kiegészítők forgalomba kerülése?
– Mivel az étrend-kiegészítők az uniós gyakorlatnak megfelelően nem esnek át bevizsgálási folyamaton forgalmazás előtt, így igencsak nagy a kockázat, hogy olyan hamis termék jut el a fogyasztókhoz, ami veszélyezteti az egészségüket. Még az a legjobb forgatókönyv, ha a várt hatás a hatóanyag hiányában elmarad, rosszabb esetben azonban súlyos egészségkárosodást, vagy allergiás reakciókat válthatnak ki ezek a készítmények, sőt a halálos kimenetel sem zárható ki fogyasztásuk esetén.
Dr. Németh Mónika az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, iparjogvédelmi szakjogász, European Business Lawyer. Pályakezdőként az Országos Találmányi Hivatalban (jelenleg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) dolgozott, majd az Arent, Fox, Kintner, Plotkin and Kahn Ügyvédi Irodában. Ezt követően a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nél majd a Ringier Vállalatcsoportnál (vezető jogtanácsos, HR és jogi igazgató) helyezkedett el, végül visszatért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába, ahol 2014. január 1. óta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkári feladatait látja el.
– Nemrég került a kezembe a TÁRKI-nak egy olyan felmérése, amelyet a HENT rendelt meg az étrend-kiegészítők ismertségéről, a velük kapcsolatos attitűdökről a fiatalok körében. Melyek a felmérés legfontosabb tapasztalatai?
– A tudatosságnövelés eredményességéhez szükséges, hogy ismerjük a fogyasztók véleményét, ezért a TÁRKI-val közösen immár 3 éve vizsgáljuk a magyar fiatalok étrend-kiegészítőkhöz fűződő magatartását. Az idei év eredményei azt mutatják, hogy a fiatalság kétharmada fogyasztott már valamilyen étrend-kiegészítőt, de közel negyedüknek problémát jelent megkülönböztetni ezeket a készítményeket a gyógyszerektől. A fiatal felnőttek tájékozatlanságára utal továbbá, hogy több mint hétharmaduk nincs tisztában azzal, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes anyagokat tartalmazhatnak, sőt a fiatal felnőttek 28,6 százaléka tévesen úgy véli, ezek a szerek gyógyító hatással bírnak. Az idei felmérésben rákérdeztünk a Biztonságos étrend-kiegészítő program ismertségére is. Azt, hogy a program védjegye azokat a patikákat jelöli, amelyek csak megbízható étrend-kiegészítőket forgalmaznak, csupán a válaszadók 36 százaléka ismerte fel. Azon dolgozunk, hogy a jövő évi kutatásig nagyobb ismertséget szerezzen a program, és a fiatalok nagyobb hányadban ismerjék fel a védjegyet.
– Imént említette, hogy a fiatalok nagy része nem tud különbséget tenni a vény nélküli gyógyszerek és az étrend-kiegészítők között. Ön ezt miként értékeli?
– Kimondottan károsnak tartom ezt a jelenséget! Az étrend-kiegészítők kiszerelésüket, reklámozásukat, formájukat és értékesítési helyüket tekintve sokban hasonlítanak a gyógyszerekhez, azonban a korábban említett szabályozás miatt könnyeben kerülnek be hamis étrend-kiegészítők az ellátási láncba. Az ilyen szerekhez fűződő rossz tapasztalatok pedig nemcsak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, hanem a gyógyszerekbe és a gyógyszerészbe vetett bizalmat is megingathatják. A bizalom megőrzése érdekében fontos lenne, hogy a patikák polcaira kizárólag ellenőrzött termékek kerüljenek. Ebben nyújt segítséget a Biztonságos étrend-kiegészítő program is, ami úgy lenne a leghatékonyabb, ha az összes patika csatlakozna.
– Említette, hogy a program ismertsége lehetne egy kicsit nagyobb is. Ön szerint mit tehet ezért a Kamara és mit tehetnek a gyógyszertárak?
– A HENT részéről folyamatos kommunikációval és előre tervezett kampányokkal dolgozunk a népszerűsítésen. Emellett nagy segítség lenne, ha a programhoz csatlakozott gyógyszertárak a patikában a betegek, fogyasztók számára is jól látható helyen, és ha lehet, akár a honlapjukon is hangsúlyos helyen tennék ki a programot jelölő logót, és expediálás közben arra is szakítanának időt, hogy felhívják a beteg figyelmét arra, hogy ebben a patikában biztonságosan tudnak étrend-kiegészítőhöz jutni. Azaz: keresd a logót!
– Néhány héttel ezelőtt Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökével is megszervezett egy egyeztetést, amelyen részt vettek a MÉKISZ és a Kamara vezetői is. Mit várt ettől a megbeszéléstől?
– Tekintettel a téma fontosságára, elsődlegesnek tartottam, hogy elnöki szinten történjen meg a tervezés a program jövője kapcsán. Az egyeztetésen is jól látható volt, hogy a résztvevők elkötelezettek a Biztonságos étrend-kiegészítő program mellett, így gördülékenyen tudtunk egyeztetni a közös munka lehetőségeiről. Megállapodtunk a folytatásról is: szó esett a már jól bevált együttműködés megtartásáról, így a közös szakmai kutatások készítéséről, valamint tudatosságnövelő rendezvényeken és jogérvényesítő konferenciákon történő részvételről is. Ezeken felül egy erőteljesebb kommunikáció megvalósítását tűztük ki célul, illetve bizonyos kormányzati szervek nagyobb mértékű bevonásának a lehetősége is szóba került. Nem szeretném elkiabálni, de az első reakciók a programmal kapcsolatban nagyon bíztatóak, optimista vagyok a folytatást illetően.
– Ön szerint milyen intézkedésekre lenne szükség akár a kormányzati, akár a hatósági vagy a piaci szereplők részéről, hogy a program végre kiteljesedjen? A HENT hogyan tudja segíteni további erősítését?
– Ahhoz, hogy a Biztonságos étrend-kiegészítő program teljeskörű védelmet jelentsen a fogyasztók számára, az összes hazai patikának csatlakoznia kellene a kezdeményezhez. Ez mutatná a gyógyszertárak egységes elkötelezettségét a biztonságos étrend-kiegészítők forgalmazása mellett. Kiteljesedését segítené az is, ha kormányzati támogatással népegészségügyi célú programmá lépne elő. A HENT a hamisítás elleni intézkedési tervek kidolgozásával, az érintett kormányzati szervek bevonásával és az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kommunikáció erősítésével tesz a program sikerességéért a jövőben.
(-)
