Megyei kamaránk 2018. november 22-én tartotta éves II. rendes küldtöttközgyűlését és hagyományos Gyógyszerész Fórumát a volt ÁNTSZ nagytermében. Dr. Nyíri László megyei elnök éves beszámolója után dr. Hankó Zoltán országos elnök és dr. Kun Lajos regionális tiszti főgyógyszerész beszélt az aktuális szakmai, szakmapolitikai kérdésekről, majd a fórum során válaszoltak a résztvevő kollégák által feltett kérdésekre.

Dr. Nyíri László kronológiai sorrendben ismertette a 2018. év megyei kamarai történéseket. Elmondta: Idén már a VI. Regionális Gyógyszerész Bál megrendezését vállalta a kamara, amely mint mindig, idén is nagy sikerrel zárult.

Egy március 9-ei nyíregyházi, kamara-OGYÉI regionális egyeztetésen elhangzott az OGYÉI részéről, hogy lehetőséget adnak a megyei kamaráknak arra, hogy egy-egy ellenőrzésen megfigyelőként jelen lehessenek ők is a patikákban. Újra felhívták a figyelmet arra, hogy  külföldi megrendelő lapra nem szabad gyógyszert expediálni, még akkor sem, ha van rajta magyar bélyegző.  Megrendelő lapon állatorvos sem rendelhet humán készítményeket.

Április 19-én tartotta évi I. rendes küldöttgyűlését a B.-A.-Z. megyei szervezet. A küldöttek beszámolót hallgattak meg a kamara 2017. évi tevékenységéről, etikai ügyeiről és a felügyelő bizottság vizsgálatairól, majd elfogadták a tavalyi és idei gazdálkodás számait, a tavalyi mérlegbeszámolót. Dr. Pesti Ferenc, a Felügyelő Bizottság elnöke a kamara gazdálkodását megfontoltnak és költségtakarékosnak ítélte.

A megyében gyakorlatukat teljesítő államvizsgás gyógyszerészhallgatóknak második alkalommal rendeztünk tájékoztató, ismerkedő fórumot áprilisban ahol az MGYT és a MOSZ B.-A.-Z. megyei szervezetek elnökei is részt vettek.  Dr. Nyíri László, dr. Tantó Miklós és dr. Sándorné dr. Raisz Ildikó elnökök ismertették a három testület működését, céljait, feladatait, s a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat. A fórumon részt vett dr. Kovács Zsuzsanna, a B.-A.-Z. Megyei Kórház mb. intézeti főgyógyszerésze is, aki a speciális kórházi munkáról tájékoztatott. A hallgatók örültek a lehetőségnek, szeretnék, ha a későbbiekben is lennének ilyen ismerkedő-tájékoztatók.

Júniusban a XV. Országos Patikanap B.-A.-Z. megyei ünnepélyes megnyitójának Miskolcon, a Szent Rókus Gyógyszertár adott helyet, a patika dolgozói felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt érdekes és értékes programokat készítettek elő a hagyományos szűrővizsgálatok mellett.

Június  30-án Miskolcon, a Népkerti Vigadó kistermében találkoztak megyénk nyugdíjas  gyógyszerészei. A megyei kamara meghívására 23-an jöttek el. Misóné dr. Boholy Zsuzsanna elnökségi tag szervezte és nyitotta meg a rendezvényt, majd dr. Nyíri László, a megyei kamara elnöke köszöntötte a vendégeket. A megyei kamara régi álma, hogy egy nyugdíjas klubot indít azon kollégák részére, akik már letették a lantot, kikerültek a munka mindennapi mókuskerekéből, vagy dolgoznak még ugyan a nyugdíj mellett is, de korosztályuk gyógyszerészeivel már rég nem találkoztak Most első alkalommal sikerült végre megvalósítani az elképzelést, hála Boholy Zsuzsinak, aki időt és fáradságot nem kímélve kutatta fel és hívta meg a találkozóra a „nagy csapatot”, akik tanítói voltak, s példaképei lehetnek a mostani, aktív korosztálynak.

Folytatódtak a patikalátogatások, Nyíri elnök úr vidéki, egy gyógyszerészes kispatikákat keresett fel, hogy tájékozódjon helyzetükről, működésükről, megoldásra váró gondjaikról, problémáikról.

Az időarányos költségvetésünkről szólva elmondta: az első háromnegyed évben a tervezetthez képest szinte minden területen kevesebbet vagy semmit (pl. beruházás) nem költöttünk, az év végén, illetve a jövő év elején nagyobb kiadás nem várható.

A tervezett tagdíjbevételek beérkeztek, közel 6.6 millió forint, még van kevés kintlévőség, a nemfizetőket felszólítottuk Jelenlegi egyenlegünk 6 millió 323.806 forint, a tavalyi évet 4 millió 337.895 forinttal zártuk. A részletes beszámolót a jövő évi, áprilisi küldöttgyűlésen hallhatják majd a küldöttek.

Az elnök úr gratulált két díjazottunknak is megyénkből: Miskolc város napján dr. Majoros Krisztina, megyei kamaránk alelnöke Nívódíjat vehetett át munkája elismeréséül, melyet Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése adományozott számára.

A Medicina évkönyv pályázatán az ország összes pályázó gyógyszertára közül a sajóbábonyi Károlyi Gyógyszertár nyerte el az év KIVÁLÓ GYÓGYSZERTÁRA megtisztelő címet.

A beszámolót az elnök úr tartózkodása mellett egyhangúlag elfogadta a küldöttgyűlés.

 

Országos történések

Dr. Hankó Zoltán sorra vette az idei kamarai tevékenységeket és gyógyszerészeket érintő kérdéseket az alábbiak szerint:

1/ 2019-es költségvetés és tőkeprogram

A jövő évi központi költségvetést a parlament július 18-án fogadta el. E szerint a 2018-as előirányzathoz képest 24,9 milliárd forintos növekménnyel számolhatunk 2019-ben, ami összesen 362,3 milliárd forintos gyógyszerbüdzsét jelent. A gyógyszertáraknak közvetlenül juttatott költségvetési forrásokban az ideihez képest jövőre nincs változás. A kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatása a tavaly megemelt összeg, azaz 1 milliárd 50 millió forint marad, és hasonlóképpen 4,1 milliárd forint marad a szintén az előző évben megemelt generikus ösztönző összege is. Változatlanul 4,5 milliárd Ft a szolgáltatási díj ágazati éves összege. 370 millió forint a Patika Hitelprogram kamattámogatása, amelyhez továbbra is igénybe vehető a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása. A kamatmentes finanszírozási támogatás-előleg 1,2 milliárdos összege is változatlan.

Elmondta, hogy nehézséget jelent a kamarai tárgyalásoknál, hogy mind a kormányzatban, mind az OGYÉI-ben történt személyi változások miatt szinte elölről kellett kezdeni az egyeztetéseket.

2/ Egyedi dobozazonosító

Az egészségügyért felelős miniszter rendeletben szabályozza a „gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre, azok kezelésére vonatkozó részletszabályokat, illetve a biztonsági elemek kezelésére vonatkozó jogosultak körét”. Az egyedi dobozazonosítókra vonatkozó uniós szabályok értelmében a rendszernek 2019. február 9-én el kell indulni. Az uniós döntéshozók hivatalos indoklása szerint azért van szükség erre, hogy a legális gyógyszer-forgalmazási csatornákat mentesíteni lehessen a hamis gyógyszerektől.

Mindemellett a kamarának a rendszer előkészítéséért és működtetéséért felelős – de az érdemi politikai döntésekre ráhatással nem bíró – HUMVO Zrt.-ben részt kell venni. Az egyedi dobozazonosítóval kapcsolatban még nyitott kérdések jelentős része várhatóan a salátatörvény elfogadását követően megjelenő miniszteri rendeletben kerül rögzítésre.

3/ Jogalkotás, egészségügyi salátatörvény

Az aktuális salátatörvény eredeti javaslatban voltak olyan témák, amelyeket mi kezdeményeztünk, egyet is értettünk a javaslattal, de a parlament elé került tervezetből már hiányoznak. Ilyen pl. „az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló” törvény azon módosítása, amely az EESZT-ben a gyógyszerész számára láthatóvá tenné az e- recept aktuális státuszát abban az esetben is, ha az már kiváltásra került. Ezt az expediálás és tb elszámolás biztonságának erősítése miatt tartottuk és tartjuk indokoltnak. A most parlament előtt levő javaslatban ez mégsem szerepel! Csak remélhetem, hogy egy átfogóbb EESZT módosítás része lehet majd. Az ezzel kapcsolatos céljainkat májusban, júniusban és júliusban adtuk át sorrendben a NEAK, az EESZT és az államtitkárság vezetőinek, és azóta is következetesen képviseljük. Az EESZT felelős vezetőjével a tegnapi napon személyesen is egyeztettem a közös teendőinkről.

Úgyszintén támogattuk azt a javaslatot, amely – a valsartan példáján okulva – szabályozta volna a beteg szintű gyógyszerkivonást. A most parlament elé került javaslatból ez is kimaradt. Személy szerint arra számítok, hogy a valsartanhoz hasonló esetek a későbbiekben is lesznek. Ezért is lenne indokolt a szabályozás mielőbbi kiegészítése. Bár a valsartan ügy a gyógyszerekbe vetett bizalmat jelentősen rombolja, azt tapasztaltam, hogy gyógyszerészi szempontból viszonylag jól jöttünk ki belőle: társadalmi szinten sikerült bizonyítani, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyekben a betegek számíthatnak a gyógyszerészek segítségére. Ezzel együtt voltak olyan kollégák, akik kifogásolták, hogy egy ilyen ügyben miért kell a kamarának szerepet vállalni. Visszakérdezek: miben vállaljon szerepet a Kamara, ha nem az ilyen, betegek számára kockázatos, jogilag nem kellően körülírt konfliktushelyzetek megoldásában? Néhányan kifogásolták azt is, hogy kevés volt a gyógyszerészeknek szóló információ. Tény, hogy önálló kommunikációt ebben az ügyben nem folytattunk, de szerintem minden lényeges információ eljutott a gyógyszerészekhez. Álláspontunk az volt, hogy mindaddig, amíg ez hatósági ügy, elsősorban a hatóság kommunikáljon, mert elég kényes az ügy ahhoz, hogy egy félreértelmezett szó vagy mondat nem kívánatos lavinát indítson. A valsartan ügyben az OGYÉI vezetőivel a teendőket, a társadalmi és szakmai kommunikációt illetően is abszolút korrekt együttműködés volt.

Az eredeti saláta javaslatban voltak olyan pontok is, amelyek elfogadását határozottan ellenezte a kamra. Ilyen volt pl. (a tervezet megfogalmazása szerint) „a gyógyszertárak önellenőrzését és a hatóság ellenőrzését segítő modul” bevezetésére vonatkozó javaslat. Ennek a közvetlen előzménye a korábbi országos tiszti főgyógyszerész által a rendszergazdáktól megrendelni szándékozott „gyógyszertári szoftver hatósági lekérdezési modul” volt. Erre vonatkozóan akkor a kamara elnöksége és a területi elnökök értekezlete határozott és több alkalommal is megismételt elutasító álláspontot képviselt, egyértelműsítettük: a kamara kifejezetten ellenzi ezt a módosítást. A politikai döntéshozók megértették az álláspontunkat. Ugyanakkor jogosnak tartom azt az igényt, amely szerint a hatóságok mindazokat az adatokat igényelhessék a személyi jogos gyógyszerészen keresztül, amelyek vizsgálatára a jogszabályi rendelkezések felhatalmazást adnak. Ezt támogathatja a szoftverek küszöbön álló akkreditációja, ami egyébként kiterjed majd nemcsak az expediáló, hanem a vényíró  programokra is.

A profilrendelet kapcsán a kamara hivatalosan jelezte az akkori államtitkársági vezetőknek, hogy 2017. január 4-től egy technikai jogalkotási probléma miatt a gyógyszertárak nem forgalmazhatják jogszerűen a 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében szerepeltetett termékeket (pl. a gluténmentes élelmiszereket), és ezzel a jogi aktussal kérdésessé vált az anyatej- helyettesítő és az anyatej-kiegészítő (elválasztási) tápszerek patikai forgalmazásának lehetősége is. Ez nemcsak a jogosulatlan patikai forgalmazás, hanem az érintett tápszerek vonatkozásában a jogosulatlan támogatás-utalványozás és támogatás-elszámolás kockázatát is felveti. Államtitkár úrral akkor megállapodtak, hogy a jogszabályi korrekció hatályba lépéséig sem a hatósági ellenőrzések nem terjednek ki ezen termékek patikai forgalmazásának jogszerűségére, sem a tb elszámolásban nem lesz változás, tekintettel arra, hogy az uniós jogalkotási kötelezettség nemkívánatos mellékhatásaként értékelhető a kialakult helyzet. Időközben – néhány héttel ezelőtt – a profilrendelet módosítására vonatkozó államtitkársági javaslat megszületett. A véleményezés során azt az elvet vettük figyelembe, hogy a gyógyszertárak által forgalmazható termékek köre ne szűküljön. Az ehhez általunk megfelelőnek tartott kodifikációs szövegtervezetre is javaslatot tettünk.

A 2017. januári korrekcióhoz kapcsolódóan a rendelet értelmében 2019. február 22-től nem hozhatók forgalomba speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, ugyanakkor a 2019. február 22. előtt speciális gyógyászati célra szánt tápszerként forgalomba hozott vagy felcímkézett (készre legyártott) termékek, ezen időponton túl is forgalmazhatók a készleteik erejéig. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a termékek a csomagoláson feltüntetett minőség-megőrzési időpontig jogszerűen forgalomban maradhatnak. A speciális gyógyászati célra szánt tápszerek és élelmiszerek definíciója tartalmilag azonos, így reális esély van arra, hogy ezek a tápszerek élelmiszerként – egy átsorolási eljárást követően és természetesen új címkeszöveggel – a későbbiekben is forgalomban maradhatnak. A nómenklatúra váltáshoz kapcsolódó ÁFA-problémák megoldódnak – ez a termékkör is kedvezményes, 5%-os áfakörbe kerül –, azonban az átsorolás módszertanának tisztázása mellett még meg kell oldani a profilrendeletben történő nevesítésüket és törvénymódosításra is szükség van ahhoz, hogy az élelmiszerré átnevezett tápszerek tb támogatása is biztosított maradjon. Az ezzel kapcsolatos kérdésekben a MÉKISZ-szel szoros együttműködésben több egyeztetés volt az OGYÉI-vel, az államtitkársággal, illetve a többi érintett hatósággal és szervezettel is. A problémát mindenki egyformán értékeli, a lehetséges megoldásokról elvi konszenzust sikerült kialakítani.

4/ Ügyelet

Szinte már szégyellem előhozni a gyógyszertári ügyeletek kérdését – mondta –, de tény, hogy a választásokat követően felálló új államtitkársági vezetéssel az egyeztetések szeptember 28-án ebben a témában is újraindultak. A megbeszélésen az OGYÉI képviselői – a hatóság korábban képviselt álláspontjától sok pontban és jelentősen eltértek. Mint kifejtették, nem tartják indokoltnak a gyógyszertári ügyelethez gyógyszer-expediáló automaták üzembe helyezését. Elfogadják, hogy a rendezéshez központi finanszírozás is indokolt. Az egyidejűleg ügyeletes gyógyszertárak számát illetően jelentősen közelített egymáshoz az OGYÉI és a Kamara álláspontja, sőt az OGYÉI a készenléti szolgálat fenntartását illetően kifejezetten radikális szűkítésben gondolkodik. És annak is látják értelmét, ha a keretek jogszabályi rögzítését követően a potenciálisan érintett gyógyszertárak közötti első egyeztetésre a területileg illetékes kamara koordinálásával kerül sor. A gondot most már „csak” az jelenti, hogy azóta ismét új vezetése van az államtitkárságnak és még nem ismerjük az OGYÉI új főigazgatójának az álláspontját sem. Emiatt ígérni is csak azt lehet, hogy a kamara továbbra is a korábban kialakított elvi álláspontot képviseli

5/ Vis major gyógyszerkiadás.

Az elmúlt években komoly hatósági ügyek voltak vényköteles gyógyszerek vény nélküli értékesítése miatt. Másfelől viszont visszatérő javaslat, hogy a gyógyszerészeknek is vényírási jogot kellene biztosítani. Azt gondolom, hogy a szabálytalan gyakorlat nem tartható fenn, a hazai helyzettől elrugaszkodó javaslat megvalósítása pedig nem időszerű.

A kamara szerint a diagnózis és a terápia meghatározásának joga az orvost illeti. Ugyanakkor szükség van arra, hogy „vis major” helyzetekben a gyógyszerész mégis tudjon segíteni a betegének (pl. cukorbetegnek, hipertóniásnak, tehát krónikus betegnek), ha az alap-gyógyszere elfogyott és a kezelő orvosát sehogy sem tudja elérni. Javasoltuk szerint a betegnek csak saját magának, csak már korábban neki rendelt gyógyszer, teljes áron, egyszerre max. 1 kiszerelési egységben adható ki, a kiadás tényét az EESZT-ben rögzíteni kell, hogy a kezelő orvos is biztonsággal vehesse figyelembe a gyógyszertár által végzett expediálást. A vis major helyzet szabályozására vonatkozó javaslatuk elfogadása esetén annak rögzítését is szükségesnek tartják, hogy milyen gyógyszer nem szolgáltatható ki ilyen formán.

6/ OGYÉI

Az új főigazgató úrral, dr. Szentiványi Mátyással sikerült a kapcsolatfelvétel. Közös célunk az OGYÉI és a Kamara kapcsolatának rendezése. A kapcsolatfelvétel során mindazok a kérdések az asztalra kerültek, amelyek az elmúlt években problémát jelentettek, kezdve a gyógyszertárak tulajdonosi összetételének kontrolljától a hatósági ellenőrzések stílusán és módszertanán át a szankcionálás és a jogalkalmazás konfliktusain keresztül az egymás szempontjait figyelembe vevő külső és belső kommunikációig. A feladataink és a kompetenciáink különbözőek, de a céljaink azonosak. Egyetértés van abban, hogy az ellenőrzésekre transzparens módon, kollegiális keretek között kerüljön sor, az esetleges szankciók elsődlegesen a szabályszerű működés elérését célozzák, továbbá a hatóság és a kamara közötti hagyományos együttműködés helyreálljon.

7/ Árrés, magidíj

Megérett az idő arra is, hogy a kamara kezdeményezze a gyógyszertári árrés rendelet módosítását. Túl azon, hogy a gyógyszertárak kiegyensúlyozott működéséhez szükség van árrés többletre, elvi megfontolások miatt is mindenképpen indokolt a legalsó és legfelső árrés-sávok korrekciója. A kamarai javaslat egyik eleme, hogy a legolcsóbb gyógyszerek százalékos árrése helyett a sáv plafonértékéhez tartozó 27%-os árrésnek megfelelő összeg a sáv minden gyógyszerére fix összegben kerüljön meghatározásra, hogy a sávba tartozó gyógyszerek forgalmazásához kapcsolódó logisztikai költségek ellentételezése megvalósuljon. Továbbá, hogy a legfelső sáv, amelyhez fix összeg, jelenleg 990 Ft tartozik, mindössze 19.800 Ft-ig terjedjen, ahol a százalékos érték eléri az 5%-ot, azt követően pedig az árrés százalékosan kerüljön megállapításra, 5%-os mértékben. Ezzel az árrés rendszer egy elvi és gyakorlati szempontok alapján is vállalhatatlan hibája kerülhetne felszámolásra.

Elindult a magisztrális gyógyszerkészítéssel kapcsolatos gyógyszertári költségek és bevételek elemzése is, tekintettel arra, hogy reményeink szerint belátható időn belül elkészülhet az új FoNo és ezzel párhuzamosan megváltoztathatóak a gyógyszerkészítés logisztikai és tárgyi feltételei, valamint a jövedelmezőséget érintő kérdések is terítékre kerülhetnek.

8/EESZT

Az EESZT-vel kapcsolatos kérdések szinte állandóan terítéken vannak. Májusban, majd júniusban a NEAK-kal az ÁEEK-val, júliusban az EMMI-vel, majd azt követően több egyeztetésen szinte mindenkivel konzultáltak az e-recept rendszer bevezetését követő tapasztalatokról, a gyógyszertárak NEAK elszámolásának biztonságossá tétele érdekében javasolt változásokról, és számos fejlesztést is kezdeményeztek. A NEAK és az EESZT közötti közvetlen adatkapcsolatot megvalósult. Kezdeményeztük, hogy ki lehessen zárni az egy e-receptre történő kétszeri gyógyszerkiváltás lehetőségét. A kétszeri kiváltás kockázatát növeli, ha az e-receptként expediált vények nem egyszer aktív vényként később is fennmaradnak a térben, vagy ha érvényes felírási igazolással jön a beteg a gyógyszertárba, de a térben nincs fenn az aktív e-recept és a gyógyszertár nem tudja megállapítani, hogy a recept már azért nincs fenn,  mert már máshol kiváltották, vagy az orvos még nem töltötte fel a térbe az e-receptet.

A kamara kérte, hogy az orvosok e-recept írási hajlandóságát, ha kell akár jogszabályváltozással is segítsék elő. Hogy a vényíró programok e-receptként csak érvényes TTT kóddal rendelkező, ténylegesen forgalomban lévő gyógyszert, jogszabálynak megfelelő mennyiségben, megfelelő támogatási jogcímmel, a szükséges adatokat kitöltve tudjanak az EESZT-re feltölteni. Hogy a papír alapú felírási igazolás maradjon meg jövőre is kötelező dokumentumként, a felírási igazolás legyen jól megkülönböztethető az e-recepttől, és az adattartalma garantáltan legyen azonos az e-recept adattartalmával, a felírási igazolás többszöri kinyomtatását a vényíró program blokkolja, illetve vis major (pl. nyomtató hiba) esetén megfelelő eljárásrend garantálja, hogy adott e-receptről csak egy felírási igazolás készülhessen.

Kezdeményeztük – sorolta –, hogy a vényíró programmal írt, már kinyomtatott papíralapú vény későbbi e-receptként történő EESZT-re feltöltését a vényíró program blokkolja. – Kértük, hogy a kiváltott (inaktívvá vált) e-receptről a kiváltás ténye bármely gyógyszertár számára az e- recept kódjának beolvasásakor, illetve a felírási igazolás kiváltásának ténye bármely gyógyszertár számára az e-recept kódjának beolvasásakor ismertté válhasson. Kértük, hogy a 22-es kód rögzítésének meghiúsulásakor bármely okból 21-es kóddal rögzített recept 22-es kódja inaktívvá váljék. Javasoltuk, hogy a kiadási igazoláson az e-recept azonosító is szerepeljen. Kértük a magi vények megfelelő EESZT kezelését. Kértük az e-recept retaxa gyakorlatának rendezését. Kértük, hogy hibás expediálás esetén a térben a korrekció lehetősége biztosított legyen. Kértük a NEAK elszámolás gyógyszertári ellenőrzési lehetőségének biztonságossá tételét. Kértük a NEAK területi ellenőrző gyógyszerészek egységes tájékoztatási és ellenőrzési gyakorlatát. Javaslatainkat elviekben sikerült elfogadtatni, a megvalósítás üteme lassabb, mint szeretnénk. Ami biztosnak látszik, hogy a papír alapú felírási igazolás kötelezően 2019-ben is megmarad, a felírási igazolás jobban fog különbözni az e-recepttől. Elfogadásra került, hogy e-recept írást ösztönző módszerek kerüljenek bevezetésre. Döntés született arról, hogy lesz egységes törzs, és a vényíró és expediáló szoftverek akkreditációja is megtörténik. A kamara részéről vállaltuk, hogy az akkreditációhoz és az expediálási szabályok racionalizálásához szükséges javaslatokat ez év végéig elkészítjük.

Már tavasszal elindultak az egyeztetések a GYSE termékek EESZT-be integrálásáról. Ezeken a GYSE-szervezetekkel együtt folyamatosan részt veszünk. Politikai döntés született, hogy a GYSE-termékek EESZT-be integrálására 2020-ig kell sort keríteni.

9/ Biztonságos étrend-kiegészítő program

Hankó elnök úr szólt a biztonságos étrend-kiegészítő programról is. Ez – több éves előkészítés és szerződéskötés után – ténylegesen csak egy éve indulhatott el. Eddig a gyógyszertárak valamivel több, mint a fele csatlakozott a programhoz, pedig – meggyőződésem szerint – mondta, minden gyógyszerész egyetért a célkitűzésekkel, továbbá forgalmi kockázatot sem jelent a rendszerhez történő csatlakozás, mert a gyógyszertárakban forgalmazott étrend-kiegészítők döntő többsége a programban elérhető, és úgy sikerült kialakítani a program kereteit, hogy a gyógyszertárnak többlet erőkifejtésre nincs szüksége.

10/ Patikanap, adherencia növelő és népegészségügyi- társadalmi programok

Az idei patikanaphoz kapcsolódóan elindította a kamara a „Gyógyszerészek szerepe a légúti megbetegedések megelőzésében és gondozásában” című programot, amelynek a szakmai bázisát a Magyar Tüdőgyógyász Társaság adja, a megvalósításában pedig az MGYT-vel működünk együtt. A program keretében havonkénti rendszerességgel készülnek el az egyes, COPD-hez kapcsolódó továbbképző és tájékoztató közlemények, amelyek a Gyógyszerészetben és a Gyógyszerészi Hírlapban jelennek meg, valamint a betegek tájékozódását segítő írások a Patika Magazinban. A program a 2019-es patikanapig tart.

Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni az adherencia-növelésre. Az MGYT-vel 2014-ben kötött együttműködés keretei között – úgy döntöttünk, hogy a következő patikanaphoz, tehát 2019. június első szerdájához kapcsolódó indulási időponttal elindítunk egy komplex gyógyszertári adherencia-növelő programot. A program előkészítésébe bekapcsolódott a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Nemzeti Betegfórum és a Hungaropharma is. A program elindítását nagyon nagy jelentőségűnek tartom – hangsúlyozta az elnök.

A médiából és a kamara honlapján keresztül már bizonyára értesültek arról, hogy a Magyar Orvosi Kamarával közösen „Válasszon okosan” címmel egy beteg-edukációs kampányt készítettünk elő. A kampány célja, hogy egyszerű szövegezésű, grafikával megtámogatott tájékoztatást kapjanak a magyar emberek arról, milyen helyzetben célszerű a gyógyszertárba menniük, mikor kell a háziorvost felkeresni, mikor menjenek a háziorvosi ügyeletbe és mikor kell sürgősségi ellátást kérni. Úgyszintén a társadalmi kommunikáció részeként került sor arra, hogy az e-személyi elfogadóhely matricák kihelyezésére kérjük a gyógyszertárakat – ezt a belügyminisztérium kezdeményezésére vállaltuk. (Ha az Országos Kamara munkájáról, kezdeményezéseiről, további terveiről többet szeretnének megtudni, keressék fel a www.mgyk.hu honlapot, ahol az elnök úr beszámolóját közlik, amely az országos küldött-közgyűlésen hangzott el. – szerk. -)

A beszámolót követően dr. Kun Lajos regionális tiszti főgyógyszerész a gyógyszertári ellenőrzésekkel kapcsolatban adott tájékoztatást.

Borsod megyében is elkezdték az ellenőrzéseket, hetente egy gyógyszertár kerülhet sorra, tekintettel a tiszti gyógyszerészi létszám korlátaira. Elmondta, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a célellenőrzések helyett teljes, átfogó ellenőrzések lesznek a patikákban konzultációs jelleggel!

Felhívta a figyelmet, hogy az OGYÉI teljes körűen átállt az e-ügyintézésre, a Cégkapun keresztül lehet kommunikálni velük oda-vissza. Ezért nyomatékosan kérte, hogy folyamatosan figyeljék a Cégkapu üzeneteit, mert onnan 30 nap elteltével a rendszer törli a küldeményeket. Ha nem kaptak meg valamilyen dokumentumot, arról telefonon vagy e-mailben tájékoztassák őket.

A gyógyszertárak is ezen keresztül küldhetik a különböző kérelmeiket az OGYÉI-nek. A csatolmányok PDF formátumúaknak kell lenniük. Nem megfelelő módszer, ha az iratot lefényképezik, és úgy küldik el, mert a képek nagy mérete miatt az nem olvasható a célállomáson.

Az ellenőrzések tapasztalataival kapcsolatban elmondta:

-   az állatgyógyászati vényeket külön kell gyűjteni

-   a P4-es szerekhez receptet kell írni

-   nagyon sok gyógyszertár nem rendelkezik minőségbiztosítási kézikönyvvel

-   a kiszerelési naplóban nem csak a magikat kell rögzíteni, hanem az injekciók megbontását is. (Lehet két kiszerelési napló, egy hátul, egy pedig az officinában.)

Az elektronikus úton rögzített kiszerelést nem fogadják el.

A beszámolók, tájékoztatók után a fórum során a résztvevők kérdéseire válaszoltak az előadók, az ügyeletről, az EESZT-ről, az árrésről, az egyedi dobozazonosítókról, a generikus versenyről…

(A válaszokat a fenti beszámolókba szerkesztési megfontolások miatt belefoglaltuk - a szerk.)

A fórum után fehér asztal mellett tovább folytatódott a beszélgetés, a rendezvény jó hangulatban ért véget.

-mgykbaz-

 

vissza