Tavaszra összeomolhat a betegellátás, de a gyógyszerészek akkor is gondozni fognak


Az egészségügyet a beszállítók megértése, az alacsony fizetések és a páciensek türelme finanszírozza, állítja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájába. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház f?igazgató f?orvosa emlékeztet rá, hogy tavaly a Kórházi Rendel?intézeti Szövetségek megállapodást kötöttek a kormánnyal pénzügyi helyzetük rendezése céljából. Megérkezett a számlákra az az összességében 39,5 milliárd forint, amelyet a megállapodás tartalmazott, és amely már megint volumenkorlátos teljesítmény után lett kifizetve. Csakhogy az intézmények a többletpénzhez nem várt, a megállapodásban nem szerepl? többletfeladatot is kaptak. ?Nehéz ennek nem örülni, hiszen arról van szó, hogy a megsz?nt 13. havi fizetés kompenzálásaként valamennyi dolgozó, akinek a fizetése 341 ezer forint alatt van, két részletben 98 ezer forintos bérkiegészítést kap. (?) Az is érdekes, hogy ezt a tízmilliárd forintos összeget, amelyet bérkiegészítésnek hívnak, április 3-ig ki kell fizetni. Vajon miért addig? A magyarázat egyszer?: április 11-én választások lesznek, kellenek a voksok, azaz nem történik más, mint pénzt veszünk el a gyógyítástól azért, hogy megvásároljuk a gyógyítók szavazatait. (?) Nem kell csodálkozni azon, ha a január-februári átmeneti egyensúly után az egészségügyi intézmények eladósodása, amely eléri, s?t meg is haladja a százmilliárd forintot, újra elkezd?dik, és ha nincs központi beavatkozás, akkor március-április folyamán összeomlik az ellátórendszer. Mit számít az már, hiszen az már a következ? kormány baja lesz. Az egészségügyi intézmények százmilliárdos adósságát ma a beszállítók, szolgáltatók megértése, az intézmények dolgozóinak alacsony fizetése és a várólistás betegek türelme finanszírozza? ? szögezi le az elnök.

A Magyar Hírlap összeállítása rávilágít arra, hogy a kórházadósságok is terhelik a költségvetést, hiszen rendszerszinten mintegy százmilliárd forintra rúg a kórházak összadóssága hazánkban. M?ködésre a kórházak hitelt nem vehetnek fel, ezt ugyanis az Országos Egészségbiztosításai Pénztár finanszírozza, a szóban forgó összeg f?ként beszállítói pénzeket jelent - például tartozást a gyógyszer-nagykeresked?knek -, ám számos gyógyító szervezetnek közüzemi elmaradása is van. ?Ha polgári kormány alakul a választások után, megoldja a nehéz helyzetbe került vidéki kórházak finanszírozását, így egyetlen intézmény bezárására sem lesz szükség? ? nyilatkozta a Hírlapnak korábban Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa. Nagy kérdés: sokat költ-e a költségvetés a kórházakra, az intézmények többletfinanszírozására? A kimutatások szerint Magyarország a hozzá hasonló fejlettség? országoknál kevesebbet költ egészségügyre. Tévhit az is, hogy Nyugat-Európában kevesebb a kórház. Éppen ellenkez?leg, a lakosságszámhoz viszonyítva Ausztriában és Németországban is több van, mint Magyarországon, az viszont igaz, hogy alacsonyabb ágyszámmal m?ködnek.

A Napi Gazdaságban megjelent írásban egyébként a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke bojkottra szólította fel a kórházakat. A szövetség cinikusnak tartja a megcsonkított, összezavart és anyagilag kivéreztetett ellátórendszer számára "Év Kórháza" díj kiírását, hiszen ebben a helyzetben az intézmények léte sem biztos. Ezért arra kéri az kórházakat, hogy demonstratív lépésként ne vegyenek részt ezen a pályázaton.

A bojkott nem csak a kórházak szintjét érvényesül, a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy néhány orvos tudatosan bojkottálta tegnap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által szervezett rendezvényt, amelyen továbbképzést tartottak azoknak az orvosoknak, akik nem költséghatékonyan rendeltek gyógyszereket a betegeinek. A szakmai szervezetek továbbra is kitartanak amellett, hogy az egészségbiztosító módszere alkalmatlan a költséghatékonyság monitorozására, és csak arra jó, hogy félelemben tartsa az orvosokat, ellehetetlenítve ?ket a legmegfelel?bb gyógyszeres terápia kiválasztásában.

Nem csitul ezzel egyid?ben az EU-vita a H1N1-járványról. Miközben a héten az Európa Unió képvisel?i arról vitatkoztak az Európa Tanács (ET) strasbourgi ülésén, jogos volt-e világjárványnak min?síteni az újinfluenza-vírus okozta megbetegedéseket, és hogy ebben a meghatározásban mennyire játszott szerepet a gyógyszerlobbi, itthon már 107-re emelkedett a H1N1-gyel összefüggésbe hozható halálozások száma, írja Hírszerz?.

A halálozások száma szaparodott azzal a kismamának a tragikus elhunytával is, akit szilveszter el?tt gyógyultan engedtek ki a Kútvölgyi kórházból. Tragédia lett a H1N1-sikersztoriból, írj a Népszabadság, ahol az elhunyt kismama férjének levelét jelentették meg. ?Hétf? hajnalban elhunyt a Kútvölgyiben feleségem, Niki. H1N1-fert?zött kismama, december harmadikán császározták. Szilveszterkor hazaengedték. A híradások úgy szóltak róla, hogy a folyosón sétálgat. Négy nap múlva visszakerült kórházba. Január 18-án hajnalban elment örökre. Három gyermeket hagyott itt. Gondoljatok rá. A Baba jól van, ma hoztam haza? ?

Megválik ugyanakkor a nagykanizsai kórház attól az orvostól, akit két hete függesztettek fel állásából a január elején elhunyt Bagonyai Attila halálával összefüggésben ? közölte a bels? vizsgálóbizottságot vezet? f?orvos. Székely István elmondta: a Kanizsai Dorottya Kórház vizsgálóbizottsága az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének véleményével összhangban azt állapította meg, szakmai hibát nem követett el az ügyeletes orvos, aki a sürg?sségi osztályról másodszor küldte haza a nemzetközi sakkmestert, viszont elfogadhatatlan stílusban irányította háziorvosához, ezért kölcsönös megegyezéssel nem foglalkoztatják tovább, adták hírül a napilapok.

Bajnai Gordon miniszterelnök egy nappal kés?bb kijelentette, hogy Európai összehasonlításban Magyarország kiemelked?en jól vészelte át a nem tervezett krízist, amelyet az új típusú influenza járványa okozott, jelent meg a Népszavában. A kormányf? az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ( ÁNTSZ ) Gyáli úti központjában beszélt err?l, hozzátéve: az elkövetkez? hetek feladatai között említett egy teljes kör? felmérést, amelyb?l kiderül, hol van még szükség oltásokra.

A hazai gyógyszergyártók helyzetér?l készített összeállításában a Figyel? nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az állam részben a gyógyszercégekkel finanszíroztatja az egészségügyi ellátást, persze azok akarata ellenére. A cikkb?l kiderül az is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) el?zetes adatai alapján tavaly a tervezettnél 1 milliárd forinttal kevesebbet kellett patikai gyógyszerekre költeni, a bevételek pedig több mint 8 milliárd forinttal haladták meg a terveket. A kiadások ennél persze magasabbak voltak: az adatok szerint az állam összesen 328,5 milliárd forinttal támogatta a patikai gyógyszereket. Ám a kiadási oldal mellett van bevételi is. El?ször is, a gyógyszercégek a támogatott készítményeiknél elért forgalmuk 2 százalékát kötelesek befizetni (formailag nem, de tartalmilag ez egy iparági különadó). Egy további tétel, hogy a gyártóktól az orvoslátogatóik után fejenként évi 5 millió forintot szed be az állam. Végül pedig általában az úgynevezett támogatásvolumen szerz?dések is gyártói befizetést eredményeznek. E fenti három tételb?l tavaly összesen 43,7 milliárd forintfolyt be; így adódik a 284,8 milliárdos valós költés, illetve a költségvetési el?irányzathoz képest a 15 milliárd forintot meghaladó, gyógyszerre el nem költött forrás.

A piaci mozgásokkal kapcsolatban a hetilap megállítja, hogy a gyógyszerpiac mérete 2009-ben termel?i áron 550 milliárd forintra rúgott. A gyógyszertári forgalom tavaly körülbelül 4 százalékkal, a kórházi 9 százalékkal n?tt. A recept nélkül kapható készítmények forgalma dobozban számolva 2 százalékot csökkent, értékét tekintve viszont 4 százalékkal b?vült. Információink szerint a f?szerepl?k között a Sanofi-Aventis meg?rizte piacvezet? helyét. A Teva már 2008-ban a Richter és az Egis elé vágott, s továbbra is harmadik. A GIaxoSmithKline tavaly leel?zte a Pfizert, a Bayer pedig a Schering-Plough-t, és az els? tízbe ezúttal be nem fér? AstraZenecát is!

Magyar Nemzet cikke a patikák tartozására hívja fel a figyelmet. Mint írták fizetési felszólítást kapott vagy kap majd a közeli jöv?ben számos gyógyszertár és oltópont az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézett?l (EKI), ugyanis nem fizették ki határid?re a nekik kiszállított H1N1 elleni vakcinát. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a patikák többsége nincs jó anyagi helyzetben, de köze lehet annak is a késésekhez, hogy az EKI nemcsak a kiszállításnál, de a számlázásnál sem állt a helyzet magaslatán. A gyógyszertárak ugyanis nem kaptak minden szállításról id?ben külön számlát, sok helyre több szállítási tételr?l egyben ment a számla.

A gyógyszertárak megújult szolgáltatási is a figyelem középpontjában voltak ez elmúlt héten. Egy gyógyszerészek által kezdeményezett szakmai protokollnak köszönhet?en ugyanis a betegek megújult szolgáltatásokkal találkozhatnak egyes patikákban: a csatlakozó gyógyszertárakban vérnyomást és vércukorszintet is lehet méretni, írták a szakportálok.

A gyógyszerészeknek évek óta vannak jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségei, ez azonban nem gyógyszerészi gondozást jelent, mindössze a gyógyszerkiadáshoz kapcsolódik. ?A gondozás ennél lényegesen több: azt jelenti, hogy a patikus a beteggel személyre szabottan, a háziorvossal együttm?ködve foglalkozik, s ez a beteg életmin?ségének javítását szolgálja? ? mondta Zalai Károly, a Magyar Gyógyszerészi Kamara f?titkára a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) keddi ülését követ? sajtótájékoztatón. A gondozás keretében a gyógyszerészek kiemelten foglalkoznak az elhízás, a magas vérnyomás és koleszterinszint, valamint a cukorbetegség okozta állapotban szenved?k kezelésével. A gondozás során lehet?ség nyílik az erre kiképzett patikussal való konzultációra, illetve különböz? mérésekre. Gara Imre, a NET elnökhelyettese szerint, a gyógyszerészek a betegekkel együtt sokat tehetnek a prevenció területén, különösen az életmóddal kapcsolatos problémák javításában.

A protokollt Magyarországon fejlesztették ki, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkarolta és tagállamai számára ajánlásként közzé is tette. Jelenleg a 2400 magyarországi gyógyszertárból már 800-ban van ilyen szolgáltatás: a cél az, hogy a patikák legalább felében elterjedjen a program, f?ként a kistelepüléseken.