A Kamara alkotmánybírósághoz fordult a gyógyszer-automaták miatt


1. El?zmények

Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter 2007 szeptemberében az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet módosításával lehet?vé tette gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkez? üzleteknek gyógyszer-automata üzemeltetését. A szabályozás annak ellenére született meg, hogy

- a kamarával err?l egyeztetés nem volt,

- erre nem volt törvényi felhatalmazása a miniszternek,

- a jogszabály nem rögzítette, hogy

- mi tekinthet? automatának és

- milyen m?szaki tartalommal üzemeltethet?,

- a gyógyszertáraknak nem adott lehet?séget gyógyszerautomata-üzemeltetésre.

A lehet?séggel lényegében egyetlen gyógyszerforgalmazó üzlet sem élt.

Székely Tamás egészségügyi miniszter 2009. december 30-án a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet módosításával az abszurd helyzetet nem azzal oldotta fel, hogy megszüntette azt a lehet?séget, ami senkinek sem kellett, hanem ?új? szabályozást alkotott: lehet?vé tette, hogy gyógyszertárak is üzemeltessenek automatát. Tette ezt annak ellenére, hogy

- a kamara mindvégig ellenezte az automaták üzemeltetésének lehet?vé tételét,

- erre az egészségügyi miniszternek nincs törvényi felhatalmazása,

- a jogszabály nem rögzíti, hogy

- mi tekinthet? automatának,

- milyen m?szaki tartalommal üzemeltethet?,

- ugyanebben a jogszabályban rögzíti, hogy

- a gyógyszertár teljes üzemidejében a gyógyszertárban gyógyszerésznek kell lennie,

- gyógyszer csak szakember közrem?ködésével vásárolható (tehát gyógyszer szabad polcról nem értékesíthet?).

Így 2010. január 29-t?l a gyógyszertárak is üzemeltethetnek gyógyszer-automatát.

2. A jelenlegi szabályozás tehát

- törvényi felhatalmazás hiányában született meg, ezért jogellenesnek tekinthet?,

- nem ad definíciót az automatára és nem rögzít semmilyen m?szaki el?írást vagy elvárást, illetve garanciális szabályokat. A szabályozás ilyen jelleg? hiányossága felveti a jogállamiság fontos elemét képez? jogbiztonság sérelmét,

- nem ad garanciát a gyógyszerek megfelel? eltartási körülményeire, valamint alkalmatlan a gyógyszer-értékesítéssel kapcsolatos életkori korlátozások betartására.

Mindezek miatt a kamara 2010. január 26-án az alkotmánybírósághoz fordult.

3. Az MGYK egészségügyi szakmai szempontból sem a gyógyszertárakon belül, sem pedig a gyógyszert forgalmazó üzletekben nem tartja indokoltnak illetve helyesnek gyógyszer-automaták üzemeltetését. A kamara álláspontja szerint ugyanis a gyógyszerészek és a betegek személyes találkozása teremti meg a lehet?ségét a szakszer? és mértéktartó gyógyszer-alkalmazásnak. A gyógyszerész és a beteg közötti személyes konzultáció során a gyógyszerész képes érdemi segítséget nyújtani a beteg ?öndiagnózisához?, s ennek figyelembe vételével alakítható ki a beteg további magatartása: orvoshoz kell-e mennie; az életmódján kell-e változtatni illetve szükséges-e gyógyszernek vagy más terméknek a használata az egészségi állapotának helyreállításához. Ennek hiányában, még az ?egyszer?bb? esetekben is fennáll a kockázata a téves öndiagnózison alapuló inadekvát gyógyszeres kezelésnek.

A gyógyszer gazdaságossági törvény el?írja, hogy gyógyszer 14 év alatti személynek nem szolgáltatható ki. A gyógyszer kiszolgáltatója életkorának hitelt érdeml? igazolására hívhatja fel a gyógyszert kiváltani, vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelel? igazolásának hiányában a gyógyszer kiszolgáltatását meg kell tagadni. Ez nem tartható be abban az esetben, ha a gyógyszert a beteg automatából, gyógyszerész közrem?ködése nélkül is elviheti.

4. A kamarának tudomása van arról, hogy egyes gyógyszer-automatát gyártó cégek fels?oktatási intézményekben is el kívánnak helyezni az automatákat, olyan termékeket kínálva, amelyeknek az automatákból való árusítását még a kereskedelem rendelete is tilt.