Trendforduló Európában?


Trendfordulót jelezhet az Uniós Bíróság május 19-i ítélete, amely kimondja, hogy nem ellentétes az uniós joggal a gyógyszerpiac olasz (és német) nemzeti szabályozása. (Hankó Zoltán alelnök írása megjelent a Világgazdaságban.)

Trendfordulót jelezhet az Uniós Bíróság május 19-i ítélete, amely kimondja, hogy nem ellentétes az uniós joggal a gyógyszerpiac olasz (és német) nemzeti szabályozása, ahol f?szabályként csak gyógyszerész m?ködtethet gyógyszertárat, és egyéb piacszabályozó intézkedések is hatályban vannak. Önmagában a nemzeti szabályozás létjogosultságának meger?sítése nem meglepetés. Azonban annak kimondása, hogy az élet és az egészség védelme érdekében a nemzeti kormányok a lakossági gyógyszerellátás területén a letelepedés szabadságát és a t?ke szabad áramlását is korlátozhatják, komolyan fékezheti az uniós tagországokban eddig f?sodratúnak számító gyógyszerpiaci liberalizációt. Különösen azok után, hogy a Bizottsággal szembeni olasz (és német) álláspont támogatására a perben beavatkozói státuszt kért Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Görögország és Lettország kormánya is.

A közegészségügyi érdek a liberalizált rendszerben többféleképpen sérülhet. Az uniós bíróság érvelése szerint a gyógyszerek szükségtelen vagy nem megfelel? alkalmazása súlyosan károsíthatja az egészséget anélkül, hogy ?a páciens a gyógyszer alkalmazása során mindezt észlelné?. Továbbá a helytelen gyógyszerfogyasztás ?az anyagi er?források pazarlásával jár?, miközben az egészségügyi ellátásra fordítható anyagi er?források ?végesek?. Ezért a tagállamok a gyógyszer-értékesítés jogát fenntarthatják kizárólag gyógyszerészek részére, mert ?k azok a személyek, akiknek a betegek részére ?garanciát és tájékoztatást kell adniuk?. S?t a bíróság szerint a tagállamok azt is el?írhatják, hogy a gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesítsék, akik tényleges szakmai függetlenséggel rendelkeznek. A gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkez?knek ugyanis nincs ?a gyógyszerészekével egyenérték? képzettsége, tapasztalata és felel?ssége?, következésképp az ?? esetükben nincsenek meg ugyanazok a garanciák, amelyeket a gyógyszerészek nyújtanak?. A bíróság szerint a gyógyszertárak kizárólagos gyógyszerészi tulajdonban tartása (a gyógyszerészek egzisztenciális függetlensége) a kiadások szempontjából megtakarításokhoz vezethet.

A bíróság még ennél is tovább megy, amikor kimondja, hogy a nem gyógyszerész tulajdonosok által m?ködtetett gyógyszertárakban fennállhat ?annak a kockázata, hogy a gyógyszerészek szakmai függetlenségének biztosítására irányuló jogszabályokat a gyakorlatban nem tartják be?, mivel az ilyen üzemeltet?k ?nyereségre való törekvésének érdeke az önálló vállalkozó gyógyszerészekéhez képest nem egyenérték? módon fékezett?. Úgyszintén figyelmet érdemel, hogy a bíróság szerint a gyógyszerpiac többi szerepl?jének a gyógyszertárak tulajdonlásában és üzemeltetésében játszott szerepével kapcsolatban ?a tagállam vélheti úgy, hogy a forgalmazó vállalkozások bizonyos nyomást gyakorolhatnak a munkavállalóként foglalkoztatott gyógyszerészekre azért, hogy a haszonszerzési célokat részesítsék el?nyben?. Ez megfelel? indok lehet a gyógyszergyárak és a nagykeresked?k gyógyszer-kiskereskedelemt?l való távoltartására is.

Az uniós bíróság tehát ?rehabilitálja? a korábban Magyarországon is m?ködtetett etikus modellt. Az ítéletb?l levezethet?, hogy gyógyszerbiztonsági, ellátási és min?ségi szempontból el?nyösebb az ?etikus? patikamodell, s?t a ?liberális? modell közgazdasági el?nyei sem igazolhatóak. A legf?bb törvény ugyan ?a beteg üdve?, azonban az uniós bíróság ítélete közvetlen jogalkotási kötelezettséget egyetlen tagállamra sem ró. Ennek ellenére nehezen található legitim közpolitikai érv a liberális modell hazai meg?rzése mellett! Ilyen formán joggal merül fel a hazai gyógyszerellátó rendszer átfogó felülvizsgálatának igénye.

Dr. Hankó Zoltán

a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke