Újabb három gyógyszerész lett professzor


Dr. Soós Gyöngyvér a GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet tanszékvezet?je, Dr. Perjési Pál, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerésztudományi Szak vezet?je és Dr. Zelkó Romána, a Semmelweis Egyetem dékán-helyettese kapta meg az elismer? címet.

Az egyéni kezdeményezés, amelyet a professzoroknak kell megvalósítaniuk, a legfontosabb a fels?oktatásban - mondta köszönt? beszédében Sólyom László köztársasági elnök szeptember 14-én, abból az alkalomból, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel egyetemi tanári kinevezéseket adott át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban.

Az államf? elmondta: az egyetemeknek, f?iskoláknak kiemelt helye van minden ország társadalmában, de azok színvonalát soha sem szabad önmagában vizsgálni, mert a hallgatók az általános és középiskolai képzésük során megszerzett tudásukat kell, hogy továbbfejlesszék a fels?oktatásban.

Sólyom László egyetemi oktatói tapasztalata alapján rámutatott: Magyarországon ugyan a feln?tt lakosság 21 százaléka szerzett diplomát, közülük azonban sokan szövegértési problémával küzdenek. Azt is negatívumként említette, hogy az egyetemek, f?iskolák a hallgatók 20-30 százalékának nem tudják kiadni a diplomát nyelvvizsga hiányában, így "a hallgató nem fog tanulni, sem Bolognában, sem Párizsban, mert nincsenek meg a feltételei, nincs meg a hátországa a színvonalas egyetemi képzésnek".

A köztársasági elnök feltette a kérdést: ha kettes érettségivel valakit felvesznek tanári szakra, vajon abból az emberb?l milyen tanár lesz? Ezzel kapcsolatban utalt az egyetemek "pénzszerzési kényszerére", amelyb?l fakadóan a hallgatói létszámot igyekeznek a lehet? legjobban feltölteni. Annak a véleményének is hangot adott, miszerint "az, hogy milyen az óvónéni, az sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen a professzor". A tanár egyéni teljesítménye, "példamutató kutatása és óraadása, a diákokkal való tör?dése" az oktatás minden szintjén fontos - hangsúlyozta.

Az általános iskolától kezdve az egyetemig az oktatási rendszernek "egyfajta ellentársadalmat kell alkotnia", ami azt jelenti, hogy a diákokkal meg kell értetni: "vannak másfajta modellek, mint a könny? el?rejutás, a pénzszerzés, (...) hanem van teljesítmény, van fegyelem, van egy iskolai közösségnek értékrendje, van egy egyetemi csoportnak értékrendje" - jegyezte meg. Sólyom László a középkor óta létez? egyetemek rendszerét az akkori korszakban "nagyszer? újításnak" nevezte, amely megszervezte a tudományt, és életpályát adott az ott tanulóknak. Ez az életpálya-modell azóta is megvan, és a hallgatóknak lehet?ségük nyílik, hogy a hierarchiát végigjárva demonstrátorból tanársegédek, adjunktusok, majd  a folyamat végén egyetemi tanárok legyenek - magyarázta.

Az államf? az egyetemi tanári címet elnyert oktatók felel?sségére is kitért, mert az egyes fels?oktatási intézményeket annak alapján ítéli meg a társadalom, hogy milyen professzorok tanítanak ott. Ezért az egyetemi tanárnak "vigyáznia kell, hogy (...) úgy adjon el?, úgy m?ködjön, ahogy ezt mindenki elvárja, és ? is elvárta volna annak idején a professzoroktól" - hívta fel a figyelmet.

Az egyetemi tanári kinevezéseket mintegy százan vették át a Néprajzi Múzeum aulájában.

(MTI)